„Hamu helyett fejdíszt adok Sion gyászolóinak, csüggedés helyett öröméneket” (Ézsaiás próféta könyve 61:3/I. rész)

„A hangomon sötét zenéjű lelkek: gyökereim kórusban énekelnek”
(Áprily Lajos)

Magyar Testvéreim!

Kisfaludy Károly versében az örök magyar sors szólal meg:
„Büszke fej és büszke szív omlik a Duna partján a jövőtlenség mélyébe”
Gonosz idők gonosz szele elhozta az augusztus 29. napok drámáját:
Keresztelő Szent János életébe, amikor búcsút vett fejétől.
1521. augusztus 29. napja, amikor 72 magyar vitéz marad életben a 700-ból Nándorfehérvár második ostrománál.
1526. augusztus 29. napja, amikor 20.000 magyar, cseh, horvát harcos élete búcsúzik Mohácsnál.
1541. augusztus 29. napja, amikor Buda elestével szabad az út Pozsony és Bécs felé, elkezdődve a 147 éves oszmán uralom. 

Kisfaludy Károly: Mohácsi dal

Suhogva mint az esti szél
Mély gödréből a vitéz kél,
S mint halvány köd holdvilágnál
Mohács térén tétova száll.

Néz a pásztor s keresztet hány,
Kiált a hív kuvasz után,
A tűz mellé heveredik,
S mult időrül töprenkedik.

„Hej itt egykor e gyep felett
Sötétpiros harmat esett;
Fű, virág búsan lehajlott,
S magyar szivbül friss vért ivott.

Sok legény jött nyalka lovon
Győzni a vad büszke taron,
Lova eldűlt, maga fejér,
Néma, hideg, mint őszi dér.

De a mátka honn könyezett.
Víg dal között kört nem lejtett,
Várja, de csak halálmadár
Hozza hirét, hogy nem él már.

Csele patak! iszapodban
Királyi nagy temető van,
Azért is oly sárga vized,
Oszlopod gőz, átkos neved.

Csontba akad s hortyog a ló,
Meg megcsorbul kasza, sarló,
A leány fél, s bármi begyes,
Oltalmára legényt keres.

Ne félj Rózsám! szebb idő jár,
Dunánk rabot nem hord immár,
S ujra diszlik Mohács táján
Magyar legény, magyar leány.”

‡ Hűvös volt a tavasz 1804 április havában Debrecenben, és hiába kérte édesanyja a lázban égő és lázálmokat kergető fiát,egy könnyű felöltőben indult el Nagyváradra temetési beszédet tartani.
A szekeren végig vágta gyarló testét a hószagú szél, mely Biharfüred havát sodorta, de ebből semmit nem érzett a költő.
gróf Rhédey Lajos a magyarság és a művészetek nagy pártfogója egy temetési beszédet rendelt tőle felesége korai és váratlan halálára, ragaszkodott hozzá, hogy a költő maga mondja majd el a ravatal fölött.
Három hónap telt csak el, hogy egy versben köszöntötte a grófot, most pedig már temetnie kell Terézia asszony nagyságos grófnét.
Nem a gróf úr munkás elméje nyugodott ki, hanem feleségéé, de neki poéta doctusként álmodnia kell róla, hogy életének álmai bételtek-é?
Meglátva a Holdas templomot, a zuhogó Sebes-Köröst, a Rhédey palotát, átfutott didergő lelkén, hogy hiába nevezték a nagy hírű Debreceni Református Kollégium professzorai kora gyermekségétől poeta doctusnak, poeta natusnak, nyolc nyelven beszélő zseninek, 1795 júniusában mégis úgy eresztették szélnek és csapták el bizonyítvány nélkül, hogy még ki is harangozták a Kollégiumból.

DE MOST RÖVID ÉLETE VÉGÉHEZ KÖZELEDVE MEGMUTATJA SZOMORÚ SZÍVÉNEK MINDEN GAZDAGSÁGÁT A GRÓFI CSALÁDNAK, NAGYVÁRAD GYÁSZOLÓ TÖMEGÉNEK, HAZÁJA EGÉSZÉNEK EGY EZER SOROS HALOTTI VERSBEN A LÉLEK HALHATATLANSÁGÁRÓL SZÓLVA, AMELYBEN HAZÁJA SORSA, NAGYSÁGOS GRÓFNÉ 40 ESZTENDEJE, ÉS EGY ÁGRÓL SZAKADT MAGYAR POÉTA ÁRVASÁGA LETT BELEFOGLALVA.

RHÉDEY LAJOS ÚRHOZ
Magyar fejedelmink nagyságos gyermeke,
Lelkestől-testestől a virtus remeke
Ízlés terjesztője, tudomány barátja,
Királynak, nemzetnek egyaránt sajátja,
Te, kit a szerencse jó és rossz időbe
Nagynak látván, fél már venni üldözőbe,
Kinek Festeticshez úgy von természete,
Mint azon centrumnak kisebb kerülete
Rhédey! ha munkás elméd kinyúgodott,
Halld meg, egy poéta rólad mit álmodott.

Hát sem ló, sem álom. A munkám Váradon,
Bécsben, Pesten, Kassán… Magam meg a padon.
S ím, tünődésemben íly szók érdekelnek:
„A két szárnyán kívül álmaid bételnek?”
(Debrecen, 1804. január 24.)

„NEMZETI NAGY LÉTÜNK NAGY TEMETŐJE MOHÁCS”

(Kisfaludy Károly 1825)

A világ legszebb Himnuszának költője, a pozsonyi országgyűlés szónok királya, a Parainesis szerzője Mohács tragédiájáról is emlékezett, rendelkezett.
Tudta, hogy a történelmet azok írják, akik élni akarnak. A történelmet, a nagyot és véglegeset, mindannyiunk közös történelmét, Isten írja és ismeri.
Neki számít mindannyiunk útja.

„Őseitek parányi fészket raktak, szedjétek össze a romokat, s tegyetek belőle mély alapot jövendő nagyságnak.
Harcokat vívtatok? – Csináljátok a békesség műveit temérdekké.
Változékonyságban sínylettek? – Változzatok ti is nemes alakokra.
Emlékeik nem maradtak? – Tinódiak helyett magatok álljatok elő lángénekekkel.
Minden kő régi tettek helyén emelve, minden dal régi hősről énekelve, minden történetvizsgálat régi századoknak szentelve, – magasabbra emeli érzelmeiteket és gondolataitokat.

MINDEN NEMZET,MELY ELMÚLT KORA EMLÉKEZETÉT SEMMIVÉ TESZI, VAGY SEMMIVÉ LENNI HAGYJA, SAJÁT NEMZETI ÉLETÉT GYILKOLJA MEG, S AKÁRMI MÁS KEZDŐDJÉK EZENTÚL, AZ A RÉGI TÖBBÉ NEM LESZEN.
AZ IDŐTŐL FOGVA ELTŰNT A NEMZET, MELY MAGÁT GYERMEKKORBÓL SZÉP IFJÚSÁGBA FELHÍVTA
MELY TÉVELYGÉSEK ÉS ELŐÍTÉLETEK KÖZT BÁR, DE MINDENESETRE ÖNÉRZÉSSEL ÉS SAJÁT ÉRDEKKEL KÉSZÜLE KI, MELY HAJDAN KORA KÉPEIT SZÁZADRÓL SZÁZADRA SZÁLLÍTÁ MÍG A KÉSŐ MESSZESÉGBEN LASSANKÉNT IDEÁLLÁ VÁLTAK, S MELY AZ IDEÁL SEGÉDÉVEL MAGÁT VALÓ NAGYSÁGRA FELEMELNI KÉPES VALA.
S TI EZEN ÍLY SZERETETRE MÉLTÓ NEMZET HELYÉRE MIT FOGTOK TENNI?”
(Mohács, részlet)

Festmények
(Az írást a képre kattintva, új lapfülön olvashatják!)

Ady Endre: Nekünk Mohács kell

Kárpátia zenekar: Hóhér

‡ E szeretetre méltó nemzetet Isten után az Árpád-ház, Hunyadi-ház, Báthori-ház és Rákóczi-ház nemes törekvése, lakóinak mélységes felelőssége, kötelességtudata és hazaszeretete tartotta meg a gonosz pozsonyi csata, és a pusztító tatárjárás tüze és vize után.
Szerencsétlen népünk tíz körmével kereste halottait az üszök alatt és nem tudta, mit hoz a holnapi nap!
Annyi gyümölcsöt próbált ősszel begyűjteni Zalában, hogy kemencéiben aszalva ne haljon éhen, maradék fát az Alföldön, hogy ne fagyjon meg, – mondotta Molnár V. József néplélek kutató Testvérünk.
Ha megnézzük, hogy a Magyar Királyság hogyan jutott Mohácsig, látnunk kell néhány mondatban Mátyás király uralkodását.
1458-ban 15 éves korában választották királlyá, majd gyorsan megszilárdította politikai és gazdasági hatalmát.
Hunyadi János és Szilágyi Erzsébet szülei, valamint Szilágyi Mihály nagybátyja, Kapisztrán Szent János példája, Nándorfehérvár diadala nem csupán a valaha volt legnagyobb birtokot, a 4 millió katasztrális hold földet jelentette, sokkal inkább a lelki, szellemi örökséget, melyre építkezni kezdett.
Uralkodásának második felében a Magyar Királyság bevételei a XV. században a legmagasabbak voltak adókból és szentszéki járulékokból, 300-500 ezer aranyforint.
Az Oszmán Birodalom bevétele ekkor három szorosa volt a magyarnál.
Ekkor Franciaország volt a legnagyobb és leggazdagabb ország Európában, bevétele hasonló volt az Oszmán Birodalomhoz (1,5 M aranyforint)
Anglia lakossága és bevétele akkor hasonló volt Magyarországéhoz.

‡ Egy dolgot azonban nyomatékosítani kell.
Az 1360-as évek óta a Magyar Királyság kisebb-nagyobb mértékben háborúban állt az Oszmán Birodalommal.
A fenyegetés, a kihívás, a készenlét, az anyagi és emberi terhelés jelen volt.
Végvárvonalak, naszádok, zsoldos katonaság állomásoztatása csak a Magyar Királyságot terhelte.
Felmérve az erőviszonyokat, apja példáján hozta létre Mátyás király a Fekete Sereget, – II. Mehmed 1481-ig uralkodott, és úgymond nem akarta magára húzni a szultán haderejét, aki 1453-ra elfoglalta Konstantinápolyt, Nándorfehérvárig a teljes Balkánt, uralkodása végén pedig partra szállt Itáliában.
Mátyás király uralkodása utolsó 15 évében Aragóniai Beatrix nápolyi királylány felesége révén nagyszerű kapcsolatokat ápol Itália városaival.
Élete utolsó 5 évében Bécsbe költözve erősítik a várost és a német tartományokat.
Két kiváló ember irányítja a kancellária pénzügyeit, továbbá a külügyet és a honvédelmet is.
Jut elég idő és pénz arra, hogy humanista tudósok, művészek, diplomaták pezsgették az életet a királyi udvarban Budán és Visegrádon.
A Corvina könyvtár létrehozása a Vatikán után a világ második legnagyobb gyűjteménye lett.
Bakócz Tamás erdődi származású plébános lesz személyi titkára tíz esztendőn keresztül, akivel kölcsönösen segítik egymást, aki jó eséllyel pályázott a pápai trónra is.
Vitéz János esztergomi érsek és Janus Pannonius pécsi püspök, valamint a katolikus egyház legfőbb támasza lesz az udvarnak.

MOHÁCS TRAGÉDIÁJÁNAK MEGÉRTÉSÉHEZ LÁTNUNK KELL A KOR HÁTTERÉT, HISZEN 1456. NÁNDORFEHÉRVÁRI DIADAL UTÁN 70 ÉVIG, EGÉSZEN 1526-ig GYŰJTÖTTE AZ ERŐT A TÖRÖK ELLENÜNK, MIKÖZBEN MÁTYÁS KIRÁLY IGYEKEZETT KÖZÉPHATALMI STÁTUSZBA EMELNI HAZÁJÁT!

Juhász Gyula: Haladék

Kárpátia zenekar: Árpád imája

‡ Mátyás király 1490-ben bekövetkezett halálától 1526-ig a lengyel-litván eredetű Jagelló‑dinasztia uralkodott Magyarországon.
A három és fél évtizedet többnyire még beragyogta a gyarapodás és a reneszánsz kultúra fénye, ám felerősödtek a belső társadalmi és politikai ellentétek, a horizonton pedig ott sötétlettek az oszmán-török fenyegetés viharfelhői.
Ezekben az évtizedekben építette Bakócz Tamás esztergomi érsek a róla elnevezett ragyogó kápolnát, amely az egyetlen épségben megmaradt reneszánsz kápolna Magyarországon.
Ugyanakkor belső feszültségekről árulkodott az 1514-ben kirobbant parasztháború.
Bakócz érsek 1514 tavaszán törökellenes keresztes hadjáratot hirdetett és teljes bűnbocsánatot ígért a résztvevőknek.
A had vezetésével a török elleni harcban jártas Székely Dózsa Györgyöt bízta meg.
Parasztok, kézművesek, diákok és papok is szép számmal gyülekeztek a táborában.
Feszültség alakult ki, mert a földesurak nem akarták elengedni jobbágyaikat a mezei munkák miatt.
A 40.000 főnyi keresztes körében fellángolt a harag, kisebb atrocitásra is sor került, mire Bakócz leállította a készülődést.
Ám ez csak olaj volt a tűzre, a keresztesek felháborodtak, hogy dolguk végezetlenül kell távozniuk, feldúlták a nemesi kúriákat, gyilkoltak és raboltak amerre csak elvonultak.
A Dózsa vezette fősereg Nagylaknál legyőzte a nemesi hadakat, a felkelők a foglyul ejtett előkelőket, köztük a csanádi püspököt is karóba húzták.
A felkelés háborúvá vált, az ország több pontján dúltak a harcok.
Végül Szapolyai János erdélyi vajda serege Temesvárnál legyőzte Dózsát.
A nemesi bosszú elrettentő volt, Dózsa Györgyöt izzó vastrónra ültették és alvezéreit arra kényszerítették, hogy egyenek belőle.
Ugyanakkor a résztvevő jobbágyok ezreit megkímélték, hogy legyen ki dolgozzon a földeken.
A következő országgyűlésen mutatta be Werbőczy István a Hármas könyvnek nevezett Törvény gyűjteményt a amely deklarálta a nemesi szabadságjogokat, adómentességet, a személyi szabadságot, valamint az ellenállás jogát, valamint kifejtette a Szent Korona tant.
Ennek lényege, a hatalommegosztás elve.
Az államhatalmat képező Szent Koronának a király és a nemzet, vagyis elsősorban a nemesség a tagjai.
A király a hatalmat nem a saját, hanem a Korona jogán gyakorolja.
A Tripartitumot elfogadta az Országgyűlés, de sohasem emelkedett jogerőre, mégis 300 éven keresztül a magyar jogszolgáltatás alapja lett.

‡ A terjeszkedő Oszmán Birodalom a XV. században elérte a Magyar Királyság határát.
Akkoriban Magyarország Európa jelentős és gazdag országai közé tartozott.
Évszázadok óta fontos tényezője volt a nemzetközi politikának és Európa szere úgy emlegették mint a kereszténység védőbástyáját, amely útját állja az iszlám hódító törekvéseinek.
A Hunyadiak sikeresen fékezték meg a török támadásokat.
A délen kiépült végvár rendszer is sokáig megfelelő védelmet nyújtott.
Ám a XVI. század elejére megváltoztak az erőviszonyok.
Ekkorra az Oszmán Birodalom óriásira nőtt.
A szultánok meghódították Szíriát, Palesztinát és Egyiptomot, uralták a Földközi-tenger keleti medencéjét, illetve Magyarország déli határától egészen Iránig tartó területeket.
1520-ban került a Birodalom trónjára a később nagy előnévvel illetett Szulejmán, aki sikerrel folytatta elődei hódító politikáját.
Figyelmét elsősorban nyugatra, a Habsburgok birodalma felé fordította.
Az út a Magyar Királyságon keresztül vezetett.
A Habsburg dinasztia nem elsősorban háborúkkal, hanem házasságokkal gyarapította területeit.
Az osztrák-német tartományok mellett a XV. – XVI. sz. fordulóján megszerezték a gazdag Burgundiát, német-alföldet, a spanyol királyságot, valamint észak és dél Itáliát.
Szulejmán trónra kerülése előtt egy évvel választották német-római császárrá V. Károlyt.
Vele nőtt világhatalommá a Habsburgok államkonglomerátuma.
Károly öccse Habsburg Ferdinánd pedig egy házassági szerződés következtében igényt formálhatott a magyar trónra.
A XVI. sz. elejére Magyarország két expanzív nagyhatalom közé szorult.
Mátyás halála után a Jagelló családból származó Ulászlót, aki Csehország királya is volt, a magyar rendek abban a reményben választottak magyar királlyá, hogy képes lesz a térség erőforrásait az oszmán támadásokkal szemben összefogni,másrészről mérsékelni fogja a Mátyás idejében kivetett adókat.
II. Ulászló a második várakozásoknak megfelelt, aminek következtében az állam bevétele a Mátyás korainak felére, harmadára csökkent.
Emiatt viszont nem felelhetett meg az elsődleges igénynek.
A végvárak fenntartása komoly nehézségekbe ütközött.
A katonák élelmezése és felszerelése éppúgy elégtelen volt, mint a várak karbantartására fordított források.
Mátyás zsoldos seregét a Fekete Sereget éppen éppen Mátyás legendás hadvezére Kinizsi Pál volt kénytelen szétverni,mivel a katonák mivel a katonák zsold híján rabolni kezdtek.
A helyzetet súlyosbították a belső nehézségek, a politikai vezetők közötti pártharcok, amelyeket az ifjú király, az 1516-ban 10 éves korában trónra lépő II. Lajos kezdetben nem igen tudott megfékezni.
Magyarország védelmi képessége éppen akkor csökkent drámaian, amikor a legnagyobb veszélyek leselkedtek reá.

A mohácsi csatára nemzetünk nagy tragédiájaként emlékezünk…
(Az írást a képre kattintva, új lapfülön olvashatják!)

Szentmisét mutatnak be a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia tagjai a mohácsi csata 500. évfordulóján
(Az írást a képre kattintva, új lapfülön olvashatják!)

Kárpátia zenekar: Virágok, virágok

HŐSÖKNEK EMLÉKE LEGYEN ÁLDOTT

E Turul-madár szárnyai őrizze a hont

Jó szívvel ajánljuk Kedves Testvéreink figyelmébe az alábbi írásokat

Ebben a rettegett Habsburg börtönben raboskodott Kazinczy Ferenc: a Špilberk ma már turistalátványosság
(Az írást a képre kattintva, új lapfülön olvashatják!)

Patinás örökséget hagyott ránk első királyunk, Szent István
(Az írást a képre kattintva, új lapfülön olvashatják!)

Egy magyar faluban van Európa mértani közepe
(Az írást a képre kattintva, új lapfülön olvashatják!)

Nt. Pótor László lelkipásztor Nyírmeggyes: Imádságos szeretettel
(Az írást a képre kattintva, pdf formátumban, új lapfülön olvashatják!)

Az alábbi elérési címekre kattintva, további ajánlott írásokat olvashatnak:

Magyarország: ország, amit senki sem ért | A magyarok földjének paradoxonjai és titkai

Üzent Magyarországnak III. Károly: a brit király elárulta, mit szeretne

Ünnepi előadással és kenyérszenteléssel kezdődtek meg a Magyar Kulturális Napok Nagyváradon

A dolgozat folytatása a következő részekben:
II. rész: A CSATA
III. rész: MOHÁCS TRAGÉDIÁJÁNAK KÖVETKEZMÉNYE

Debrecen-Józsa, 2026. augusztus 29.

A képek forrásai:
blogspot.com
cultura.hu
felvidek.ma
hu.wikipedia.org
irodalmiradio.hu
kuruc.info
magyarmenedek.com
mohacsi-csata.hu
publicdomainpictures.net