Magyar Testvéreim!
Drága Anyukám!
Nagyon várt válaszlapotokat ma kaptam meg kezeimhez.
Nagy sokára jött.
Ne várjatok most már tőlem levelet, és ti sem küldjetek.
Az orosz itt valami nagyra készül, mi meg a végsőkig kitartunk.
Erre esküdtünk meg!
Küldtem haza november 14-én 105 pengőt, abból Ágikának vegyetek keszkenőt.
Remélem, hogy Pista öcsém derekasan átveszi a helyemet a családban, neki a zsebórámat hagyom örökül.
Neked Anyukám, csak az örökké élő szeretetemet és az utolsó mosolyomat tudom adni.
Nagyon szeretlek!
Istentelen hideg van. Itt ülök géppuskám mellett és a kezem az üres csajkához fagy.
Tudom, hogy mire ezt a lapot megkapod, addigra én már nem fázom és elmúlik az éhségem is.
Itt halunk meg! Kérlek, hogy ne haragudj reám.
Kezedet csókolja hű fiad: Jóska!
1943.01.11. Oroszország
Gyóni Géza – Gáti Oszkár: Csak egy éjszakára
Kárpátia zenekar: Szibéria felé
Nemeskürty István író, tanár Requiem egy hadseregért
‡ A doni-katasztrófa 30. évfordulójára jelenet meg a Tanár Úr vezeklő regénye a Nemzet nevében: Requiem egy hadseregért címmel.
„A második magyar honvédsereg hazájától távol harcolt, olyan területen, amely történelmi határainktól és lelki világunktól is messze esett.
A magyar különlegesen benső kapcsolatban áll hazája határaival: ezek az ő számára egyúttal politikai törekvései és katonai erőfeszítései határát is jelentik.
Ahhoz, hogy minden erejét bevesse a küzdelembe, országa földjén vagy annak közvetlen környékén kell harcban állania.
Ezeréves határainktól ilyen távol II. András Árpád-házi királyunk szentföldi zarándoklatát leszámítva soha nem harcolt magyar katona.
Ennek ellenére a doni pokolban Borgyirekva, Korotojak, Scsucsve, Uriv térségében a harcokban a magyar csapatok emberfeletti hősiességről tettek bizonyságot.
Stromm Marcell vezérőrnagy hadparancsában ez állt: „A magyar haza mindenkor hálás szeretettel fog visszaemlékezni hős fiaira, akikéhez hasonlósors csak keveseket ért a magyar nemzetben.
Isten veletek magyar honvédek!”
Ady Endre: Mesélj a csendről
Mesélj a csendről
Bennem üvöltés van és félelem,
Mesélj a csendről, Kedvesem.
Milyen az: hallani, ha nincs semmi hang; milyen az, mikor az ordítás a semmibe zuhan?
Milyen a békesség, az öröm; milyen, ha valaki ezt mondja: „Köszönöm?”
Milyen vagy te? S milyen az életed? Valóban fény van a felhők felett?
Bennem üvöltés van és félelem,
Mesélj a csendről, Kedvesem.
Milyen az, mikor a Harag lehajtja fejét, s a Bocsánat fényre jön, elhagyva rejtekét?
Milyen az, ha én is lehajtom fejem, mert rámzuhant a világ?, megölt a küzdelem?
S amikor meleg kéz simogat, nem csizmás láb tiporja valóvá álmomat – milyen az?…
Bennem üvöltés van és félelem,
Mesélj a csendről, Kedvesem.
Milyen a mosoly, milyen a nevetés; milyen az, mikor mindez sohasem kevés?
Milyen, ha elém jön a Vég, ha elfogyott az Élet, s mindenből elég?
Milyen lesz ott, mire azt mondtad: Haza, túl a Tündérkapun; ez lesz a Tündérek otthona? Csend lesz ott, s hangtalan szavak? Lesz-e sok, őrült, táncos pillanat? – Veled.
S meddig tart ott az életünk? – Kedvesem, oda mikor megyünk?
Mesélj a csendről, Kedvesem,
Mert bennem üvöltés van és félelem.
Mesélj, még itt a földön! – de ne szólj!, hallom így is én; Csak maradj itt velem, s gyere felém! Védj meg, mert gyermek vagyok. Takarj be éj-hajaddal, add nekem illatod…
Add nekem magad, s én odaadom életem – …
Akkor az üvöltés csenddé válik és békévé a félelem!
Mesélj a csendről, Kedvesem.
Mert bennem üvöltés van és félelem.
Cseh Tamás: Nem látlak én téged többé
‡ A Szent Úr Jézus Krisztustól kap megbízást Szent János apostol Patmosz szigetén:
„Írd meg tehát, amiket láttál, amik vannak, és amik történni fognak ezek után”
EGY KÖNYVBE KELL MEGÍRNIA A KIJELENTÉST, EGY PERGAMEN-KÓDEXBE AZ APOKALIPTIKÁT, ÉS EL IS KELL KÜLDENIE A HÉT GYÜLEKEZETNEK
Goethe beszéli, hogy ha nagyon erősen gondolta a homokot és a havat az megjelent, ha virágot, az kinőtt a földből.
Dickens London utcáin regényalakjainak társaságában járt.
Balzac úgy beleélte magát regényalakjaiba, hogy mikor meghalt Goriot apó, gyászfátyolt vett kalapjára.
‡ Ft. Prof. Dr. Dr. PhD. Csohány János Professzor Úr, egykori Kedves Tanárom úgy beszélt és írt Isten nagyságos dolgairól, szegény magyar népünk megpróbáltatásokkal terhelt éveiről, súlyos igazságtalanságokkal megvert sorsáról, mint kevesek, mint a legnagyobbak.
Emlékbeszéd a 2. Magyar Hadsereg doni katasztrófájának évfordulóján – Igei útravaló Hazafiaknak (iuh.hu)
Tisztelt Megemlékezők!
Az írást Csohány professzor úr fotójára kattintva, új lapfülön olvashatják teljes terjedelmében!
Mindnyájunk nevében köszönjük szépen Professzor Úr tanítását, hőseinkről tett ékes tanú bizonyságát, Jó Isten áldása kísérje életét jó egészségben Családja közösségében.
Czóbel Minka: Dal
Remegve nyúltam, vágytól égve
A távol csillagok után,
Repülni vágytam – úti kedvem
Megtört az élet derekán.
Hátha csalóka fény az is csak,
Mi ottan távol, fent ragyog?
Hátha csak képzetünkben égnek
Az örök fényü csillagok?
Oly messze, távol, nem kereslek,
Én az eget másnak hagyom,
Csak te tekints rám fényes, édes,
Szeretve bámult csillagom.
Kárpátia zenekar: Hősök
Ft. exc. Kocsis Fülöp érsek-metropolita gyertyát gyújt és imádkozik a Don-kanyarnál a magyar hősök emlékére
(2019. január 12.)
‡ „Különösen drámai volt a térdig érő hóban és kíméletlen hideg szélben a Don kanyarulata fölött állva szemlélni a január 12. szovjet áttörés helyszínét, de a nap legmeghatóbb lelki élményét a sok ezer magyar földi maradványait őrző rudkinói központi temetőben, sűrű hóesésben végzett (halottak lelki üdvéért végzett) panachida jelentette.
Minden halotti emlékezés megérinti az embert, de itt, a hazájuktól távol, értelmetlenül meghalt magyar honvédek és munkaszolgálatosok tömegsírjánál különösen is összeszorult a szívünk.
A szertartás végeztével négy torokból szállt a magasra az orosz hómezőn a Magyar Himnusz.”
(Kocsis Fülöp érsek-metropolita)
Debreceni Köztemető – Gyászistentisztelet (2021. január 12.)
Juhász Gyula: Epilógus
Még egy ujjongó éneket próbálnék,
Mielőtt végképp elföd a nagy árnyék,
Egy dalt még, melyben ott zengene minden,
Mi szép volt, nagy volt én tűnt éveimben.
Egy dalt akarnék, melyben tiszta, bátor
Hangon, – szegény haldokló gladiátor,
Elzengeném a Sorsnak, hogy ki voltam
Baljós csillag homályán, eltiportan.
Egy dalt szeretnék, melyben megköszönném,
Hogy elsöpörsz bár, ősi, büszke törvény,
Hogy összetörsz bár, Peer Gyntjét a vágynak
S idő előtt vetsz hűvös síri ágyat:
De mámort adtál, de éneket adtál,
De tavaszom volt, szebb minden nyaraknál,
Volt egy Anyám és egy Annám s kerestem
Valami szép összhangot életemben:
Ezt nem találtam, gyáván és erőtlen,
Világok harcán pajzsom összetörtem.
Kik bízva, győzve tovább énekeltek,
Egy sóhajt küldjetek az elesettnek!
Kárpátia zenekar: Néma keresztek
DICSŐSÉG A HŐSÖKNEK!
ÁLDASSÉK NEVÜK AZ EMLÉKEZETBEN
ÉS KRISZTUS URUNK SZAVAIBAN AZ UTOLSÓ NAPON!
E Turul-madár szárnyai őrizze a hont
Jó szívvel ajánljuk Kedves Testvéreink figyelmébe az alábbi írásokat
Sicilicidium néven beiródott vérengzés – Madéfalva
Az erdélyi határőrség szervezése
(Az írást a képre kattintva, új lapfülön olvashatják!)
Megérkeztek Kárpátaljára az orgonakoncerteken gyűjtött adományok
Árpád-házi hercegnőt azonosítottak egy vatikáni kódex titokzatos főszereplőjeként
(Az írást a képre kattintva, új lapfülön olvashatják!)
Nt. Pótor László lelkipásztor Nyírmeggyes: Imádságos szeretettel
(Az írást a képre kattintva, pdf formátumban új lapfülön olvashatják!)
Debrecen-Józsa, 2024. január 13.
A képek forrásai:
pestisracok.hu
lakberendezes.hu
mek.oszk.hu
karpat.in.ua
erdely.ma
hu.wikipedia.org
dehir.hu
magyarulbabelben.net
publicdomainpictures.net
3szek.ro
kuruc.info