„Magasztallak, dicsérem neved, mert csodákat vittél véghez, ősrégi terveket, való igazságot! (Ézsaiás próféta 25:1)

Magyar Testvéreim!

1823. január havának 22. napján Petőfi Sándor a magyar néplélek költőkirálya három hetes gyermek, Madách Imre Az Ember tragédiája megírója pedig két napos. Ki láthatott a jövőbe?, hogy a világirodalom legszebb nemzeti imája a Himnusz éppen ezen a napon indul a szívek-lelkek rejtekébe, hogy majd erőt nyújtson a küzdelmek nehéz óráiban az eljövendő századokban.
Az antik világban a nemzeti öntudatot a fejedelem öntudata, a király öntudata helyettesítette. Aki a királyhoz tartozott és neki engedelmeskedett, az volt a nemzetnek tagja, aki a királyára volt büszke, abban élt a nemzeti együvé tartozás, és aki a királyának engedelmeskedett és rábízta magát, az építette a nemzet nagy egységét.
A Római Birodalom bukása után a népvándorlásból kialakuló államokból viszonylagosan a nemzeti nyelv, s vele együtt a nemzeti eszme nyert megvalósulást.
A középkori univerzalizmus megtörésével az újkorban a reformáció kebeléből megszülető államok nemzetibbé váltak azáltal, hogy ráeszméltek egyediségükre, történelmi személyességükre.
Megindult az anyanyelvi Biblia-fordítás, előbb Luther Márton német nyelven, majd Károli Gáspár magyar nyelven adta népe kezébe Isten Igéjét, mely alapként megteremtette a nemzeti irodalmat.
Tinódi Lantos Sebestyén, Balassi Bálint, Csokonai Vitéz Mihály, Fazekas Mihály nyomdokain érkezünk el a debreceni Református Kollégium fénylő csillagához Kölcsey Ferenchez, aki Álmosd, majd Szatmárcseke magányában Bibliaolvasó hű életében kiimádkozza lelkéből a NEMZET IMÁJÁT.

ISTEN – ÁLDD MEG – A MAGYART

Minden benne van: Isten hite, Krisztus Urunk szeretete, a Lélek tisztasága.
Ézsaiás próféta Istent magasztaló imája, a Zsoltárok Dárdáddal őrizz meg, mert szeretlek fohásza, az Evangéliumok megváltói kiválasztottsága szent folyamként árad a sorok harmóniájában.
Boldogasszony Anyánk Régi Himnusza, Szózat magasztos nemzeti éneke, Himnusz nemzeti imája szép renden állítja egymás mellé a történelmi zászlókat az Árpád-sávostól a Székely zászlón át a Nemzeti trikolor-ig.
Egyben ökumenikus is, mindenkinek helye van ebben az akolban. „Lészen egy akol és egy pásztor” Szt. János-evangéliumi látása szerint.

Aranyosi Ervin: A Magyar Kultúra Napjára – Olvassuk el e hitvalló verset!

Magyar Kultúra Napja ez,
vajon neked ez mit jelez?
Hallgatod csak a médiát,
s nem hallod néped jajszavát?
Vagy most szívedig engeded,
s a művészet, s a szeretet
segít végre megérteni:
– A teremtő, az isteni,
a felemelő gondolat,
mely megold fájó gondokat,
s mely felemel egy nemzetet,
az nem más: csak a szeretet!
Ha egy nemzet összefog,
pokol kialszik, összerogy,
s kézen fogva megyünk tovább,
s együtt teremtünk száz csodát!
Magyar Kultúra Napja van,
szeressünk hát mindannyian!
Játszunk egy élő szerepet,
s vezessen jóság, szeretet!

A nemzeti öntudat a XIX. századra teljesedik ki és fedezi fel önmagát. Reformátor atyák, nagy költőink, hitvalló eleink mindig erős nemzetet és erős Magyar Királyságot akartak látni, amiért tettek is. Az első betegsége a nemzeti öntudatnak ha nem elég erős. Ha végig nézzük a magyar történelmet különösen az 1526-os mohácsi vész után, minden nagy magyar a nemzeti öntudat ébresztését tűzte ki célul, és annak hanyatlását panaszolta.
Ízlésben, kultúrában, szokásban, hagyományban, párválasztásban ragaszkodjon fajtájához és véréhez.

Ady Endre: Krisztus-kereszt az erdőn – Hallgassuk meg a költő-vátesz versét a színészkirály előadásában!

(Balatonszemesen 44 éves korában, 1976. június 4. napján 16:32 perckor veti vonat elé magát e zseniális tehetségű művész, Latinovits Zoltán így tiltakozva TRIANON-átka ellen)

A Magyar Kultúra napján olvasom egyházunk egykori nagy püspökének gondolatait, aki élete második felétől el lett tiltva minden szolgálattól. Leányfalun írta aztán a szellem szárnyaló igéit.
Dr. Ravasz László: „Mi a magyar igazságnak egy-két jellemvonása? Először is az, hogy a magyarság az emberséggel van összekötve. Nem magyar az akácfa, nem magyar a paprika, nem magyar a búza, nem magyar a Kárpátok, nem magyar az Alföld, nem magyar a Tisza. CSAK AZ EMBER MAGYAR. A MAGYARSÁG AZ EMBERSÉGNEK A JELZŐJE, ERKÖLCSI JELZŐ. EMBERNEK KELL LENNI AHHOZ, HOGY MAGYAROK LEHESSÜNK.
De mit akar Isten az akácfával, paprikával, búzával, Kárpátokkal, Alfölddel, Tiszával? AZT, HOGY KÜLÖNB, ÉS A LEGJOBB LEGYEN!!!”

Reményik Sándor: Eredj ha tudsz – Nézzük meg a hazaszeretet kolozsvári himnuszát!

„Mindegyik élet érje el a lehetőségek végső határát. Vizsgázzon jelesre szabadságból, öntudatosságból, szeretetből, szolgálatból, méltóságból.
Embernek kell lenni: műveltnek, nemesnek, becsületesnek, igaznak, jónak.
Nem azért vagyunk a legkülönb emberek, mert magyarok vagyunk. Azért lehetünk magyarok, mert a legkülönb emberek igyekszünk lenni.”
(Dr. Ravasz László)

Kiss Kata: Szétszórt gyöngyszemekhez – Hallgassuk meg a dalt e fenti tanítás folytonosságában.

„Ha idehoznák Konfuciust, Buddhát, Platont, Newtont, Goethét, külföldi szenteket, még mindig hiányozna belőlük valami, valami kibeszélhetetlen jellemvonás, megmagyarázhatatlan és mégis döntő tényező: hiányozna belőlük a magyarság. Népdal, katonadal, néptánc, táblabírós filozófia, virtus. Deák Ferenc azt mondotta: a magyar legyen az igazság nemzete.”
(Dr. Ravasz László)

Falujában emlékeztek meg Czóbel Minkáról – Olvassuk el e kedves szokás szép tiszteletének főhajtó himnuszát.