Gergely Zoltán szobrászművész alkotása
„Ó, messzeségben élő gyermekek,
egész világ választ el tőletek”
(Áprily Lajos/)
Magyar Testvéreim!
Lelki ajándékok, szív, képességek, személyiség, tapasztalatok, – ez az öt dolog tesz téged önmagaddá. Ezek lényed összetevői.
„Meg kell örvendeztetnünk az embereket”, – vallotta Árpád-házi Szent Erzsébet a középkor legismertebb szentje, akinek szívét is öt talentummal aranyozta be a Szentlélek.
A világ szentjei közül a legnagyobb tiszteletnek örvendő és legjobban kedvelt példakép a több mint nyolc évszázaddal ezelőtt Sárospatakon született leányka II. András király és Gertrudis királyné édes szeme fénye.
Gyermekkorától másképp viselkedett mint a gazdag és koronás fők gyermekei.
A királyi asztalról ételt vitt az éhezőknek, segítette az elesetteket, a nyomorúságban élőkben meglátta Krisztus Urunk szomorú arcát.
Férjhezmenetele után Wartburg várában folytatta áldott szolgálatát.
Férje Lajos őrgróf mindenben támogatta, viszont az udvar belnémet népsége nem értette a különös magyar fiatalasszony „hóbortját”.
Hat év házasság után özvegy maradt 3 kicsi gyermekkel, elhagyta az udvart, mindenét eladta és belépett a ferences harmadrendbe, hol hátralévő rövid életét a szegények szolgálatára rendelte.
1231.november 17. napján halt meg 24 évesen, és három év múlva IX. Gergely pápa a szentek sorába iktatta, ami példátlan a Vatikán történetében.
Marburg városában temették el, sírja fölött hatalmas Székesegyház hirdeti a magyar néplélek szentségét, ahol járhattam egy alkalommal.
Kultusza az egész világon elterjedt.
Feleségek, anyák, ferencesek védőszentje lett.
Kassai Szent Erzsébet Dóm, Szent Erzsébet templom Budapest Rózsák-terén, valamint a világ számtalan helyén szobor őrzi méltóságos alakját.
Neve napja a szolgáló szeretet Emléknapja a katolikus egyházban.
Gergely Zoltán szobrászművész alkotása
Szentimrei Jenő: SZENT ERZSÉBET LEGENDÁJA
Csodálatos egy történet:
Árpádházi szent Erzsébet
Özvegyet, árvát istápolt,
Könnyet törölt, sebet ápolt.
Szegényeit napról-napra,
Alkonytájt meglátogatta,
Üres kézzel sohse látták,
Mindenütt örömmel várták.
Férje, Ottó, mondta egykor:
Sok is már az irgalomból
S megtiltotta nem egy rendben,
Hogy szegényeihez menjen.
Hallja egy nap Szent Erzsébet:
Szegény beteg lát szükséget.
Bort, almát tett kötőjébe
S hozzá indult, lopva, félve.
Ám találkozik Ottóval,
Ki rátámad kemény szóval:
„Megtiltottam tegnap éppen
S ma itt állasz tetten-érten?”
Szent Erzsébet szólt ijedten:
Itt a kertben rózsát szedtem
S kötényembe gyüjtögettem,
Nem tudom, mi rosszat tettem?
Belepirult szégyenkezve,
Hogy hazug szót ejt ki a nyelve.
Férje ránéz. Kérdi tőle:
„Lássuk, rózsa van a kötődbe?”
Reszketett a szent királylány,
Kis kötényét széjjel tárván
S ime benne illatozva
Rózsa volt csak, csupa rózsa.
Liszt Ferenc: Szent Erzsébet legendája
‡ „Szakralitás és a művészet kapcsolata. Nem volt nem szakrális tematikájú művészeti alkotás Európában 1000-1800 között.
A sötétnek mondott középkor volt a legfényesebb, legistenibb, legemberibb világ a kultúra-teremtő művészek számára.
Szentség, lelkiség, amely közelebb visz bennünket a földi létünkből a Jóisten felé.
Festészettéma választása mindig a Biblia valós története volt.
A költészet hőse mindig a Biblia valós személyisége volt.
A zeneirodalom központi nagysága mindig a Biblia hőse volt.
Az építészet legnagyobbjai a Kölni dóm, a párizsi Notre-Dame, a Jáki-templom, a Zsámbéki templom hitvallásból emelt katedrálisok lettek.
Minden művészeti alkotás célja az, hogy törekedjen az ég a menny felé.
Lelkiség hiánya olyan kóros lett korunkra, – mivel nincs, – így vákuum keletkezett.
Ebbe a vákuumba tört be a pusztító nihil, szabadelvűség, igénytelenség, tehetségtelenség, giccs.”
Dörner György színművész, Új Színház Igazgatója, Budapest
‡ Árpád-házi II. András (Endre király, 1176-1235. szeptember 21. (és Merániai Gertrudis öt gyermeke csillagvilágok fénylő példái Isten tejútján, akik képesek voltak hatással lenni az akkori lakott földre, két később született testvérükkel kiegészülve.
Anna Mária bolgár cárné
IV. Béla magyar király
Szent Erzsébet magyar hercegnő, Thűringia grófnéja
Kálmán halicsi király
András magyar herceg
Jolanta grófnő második felesége, kitől még két gyermeke született a királynak
Jolán aragóniai királyné
István magyar herceg
(Saját felvételünk a Sárospataki Bazilika mellett)
Makovecz Imre összeköti az eget és a földet 500 épületével melyeket tervezett
(Az írás a képre kattintva, új lapfülön olvashatják!)
Ady Endre: Góg és Magóg fia vagyok én
Mensáros László és Latinovits Zoltán színművészek előadásában
Kárpátia zenekar: Ballada
‡ Újszövetségi igénk napi szakasza szép bizonyságot tesz az ős-gyülekezethez tért „pogányokról”, népek fiairól, akik tiszta szívvel csatlakoztak Krisztus egyházához.
A Júdeából érkezett zsidó-keresztények azonban azonban rosszindulatúan fogadták őket, hivatkozva a Mózesi törvényekre.
Nem fogadták be őket, ahogyan Árpád-házi Szent Erzsébetet sem fogadta be az akkori német grófság Wartburgban.
Pedig a Szentlélek és az apostolok jónak látták az újonnan érkezettek valós megtérését, hitvalló életét.
Ha az erkölcsi törvényeket a pogány keresztények megtartják, a zsidó keresztények többet nem kívánhatnak.
Létesülhet közöttük asztali közösség, vehetnek együtt úrvacsorát, összeházasodhatnak.
Mikor ez a csodálatos határozat létrejött, már csak a végrehajtás volt hátra.
Írásba foglalják az Apostoli Dekrétumot, és küldöttséget választanak az eljuttatására.
(Özdöge, 1858. május 1. – Budapest, 1913. december 8.)
Halálakor Ady Endre hatalmas írásban méltatta/
Rudnyánszky Gyula, az Amerikából vakon meghalni hazatért honfoglaló Divék-nemzetségbeli
legtragikusabb sorsú magyar költőnk „Indián ének” fenséges költeményében a magyarság sorsát
megrendítően villantja elénk.
De a „Magyar Sirató” könyvem minden betűjével kérdezem:
HÁT CSAKUGYAN VÁLLALJUK-E MI MAGYAROK AZ IDEGENEKTŐL NEKÜNK SZÁNT INDIÁN SORSOT?
PÉLDA KÉPEIVEL, TÖRTÉNETEIVEL, NEMES ROMANTIKÁJÁVAL AZ ÉN MAGYAR SIRATÓM AZT FELELI
ÉS BIZONYÍTJA, HOGY MÉLTATLANUL ZÜLLESZTIK, ÉS IDŐ ELŐTT NYÚJTJÁK A MAGYARNAK ÖNGYILKOS MÓDON A PUSZTULÁS ÉS HIT NÉLKÜLISÉG MÉRGÉT.
ÚJBÓLI FELEMELKEDÉSÜNK ÉS MEGTISZTULÁSUNK EGYEDÜL ÉS FŐKÉNT ÖNMAGUNKON FORDUL MEG”
Balassi Bálint: Adj már csendességet
(Zólyom, 1554. október 20. – Esztergom, 1594. május 30.)
Élete 40. évében halt hősi halált a 8 nyelven beszélő költő-lángész
1 Adj már csendességet, lelki békességet, mennybéli Úr!
Bujdosó elmémet ódd bútól szívemet, kit sok kín fúr!
2 Sok ideje immár, hogy lelkem szomjan vár mentségére,
Őrizd, ne hadd, ébreszd, haragod ne gerjeszd vesztségére!
3 Nem kicsiny munkával, fiad halálával váltottál meg,
Kinek érdeméért most is szükségemet teljesíts meg!
4 Irgalmad nagysága, nem vétkem rútsága feljebb való,
Irgalmad végtelen, de bűnöm éktelen s romlást valló.
5 Jóvoltod változást, gazdagságod fogyást ereszthet-e?
Engem, te szolgádat, mint régen sokakat, ébreszthet-e?
6 Nem kell kételkednem, sőt jót reménlenem igéd szerint,
Megadod kedvessen, mit ígérsz kegyessen hitem szerint,
7 Nyisd fel hát karodnak, szentséges markodnak áldott zárját,
Add meg életemnek, nyomorult fejemnek letört szárnyát;
8 Repülvén áldjalak, élvén imádjalak vétek nélkül,
Kit jól gyakorolván, haljak meg nyugodván, bú s kín nélkül!
Mozart: A varázsfuvola – Sarastro F-dúr áriája
Székely Mihály operaénekes előadásában
E Turul-madár szárnyai őrizze a hont
Jó szívvel ajánljuk Kedves Testvéreink figyelmébe az alábbi írásokat
Ft. prof. Dr. Hegedüs Lóránt Püspök Úr életút-kiállítása Pax Tv. műsorában. „Még tart a ma”
A rothadás, amit imádunk: így születik a világ egyik legfinomabb bora
(Az írás a képre kattintva, új lapfülön olvashatják!)
Óriási élmény volt a kalotaszegieknek a róluk (is) forgatott Magyar menyegző kolozsvári ősbemutatója
(Az írás a képre kattintva, új lapfülön olvashatják!)
Két lélekért is érdemes megmenteni a református örökséget Verespatakon
(Az írás a képre kattintva, új lapfülön olvashatják!)
A világ leghosszabb függőhídja fogja összekötni Szicíliát a szárazfölddel
(Az írás a képre kattintva, új lapfülön olvashatják!)
Nt.Pótor László lelkipásztor Nyírmeggyes: Imádságos szeretettel
(Az írás a képre kattintva, pdf formátumban, új lapfülön olvashatják!)
Debrecen-Józsa, 2025. november 22.
A képek forrása:
boon.hu
hu.wikipedia.org
kronika.ro
kultura.hu
publicdomainpictures.net
refkertvaros.hu
romkat.ro
szatmarifrissujsag.hu