Magyar Testvéreim!
Mikszáth Kálmán a Jó Palócok lelki atyja az Ipoly mentén a Felvidék egy kedves szobájában belenézett a múlt mélységes kútjába, majd felemelve tekintetét a szívére ölelte véráztatta hazáját.
1850-re repült vissza lelke, mikor a hitből, imádságból, verítékből felépült Evangélikus Gimnáziumak nevet szerettek volna adni a tót atyafiak.
‡ Mi kerüljön fel a szép épület homlokzatára és milyen nyelven?
‡ Németül nem akarják írni, hiszen a Habsburg hajszás gyűlölete ég és fáj Madách Imre számkivetettségében, Jókai Mór bujdosásában, Tompa Mihály maroknyi gyülekezetében.
‡ Édes anyanyelvükön nem lehet, legdrágább kincsük pedig hogyan ragyoghatna az óarany homlokzaton fekete betűkkel?
‡ Mi fejezhetné ki a kor és az iskola legmagasabb vágyait és igényeit?
‡ Valaki előállt szerényen és a következő javaslatot tette a nagyérdemű vezetőség felé: „Fel kell írni az iskola homlokzatára a négy latin igeidő nevét:
PRAENSES, INPERFECTUM, PERFECTUM, FUTURUM
A négy igeidő átfogja a kronoszt és a kairoszt, az időt és benne a kegyelmi időt, a történelmet, és benne az üdvtörténetet. Az antik görögséget a feltörekvő latin Rómával, a szkíták-hunok-avarok nagykorúvá növő jövendőjével, hol Bizánc és Róma örökségén épül a szép magyar világ.
Sárospataki Kereszt
Kárpátia zenekar: Felvidéki táj – Hallgassuk meg DRÁGA FELVIDÉK himnuszát!
Tamás István: Árpád-házi Szent Erzsébet – Olvassuk el a kedves verset!
Valahol messze fenn, egy hatalmas várban,
élt szerényen Szent Erzsébet Türingiában.
Akár mindenütt, szerte a nagyvilágban,
szegénység volt az úr, de hittek a csodában.
Erzsébet a Szent, imáiban kérlelte istent,
ha irgalmas és kegyes a szegényen segítsen.
Ételt, italt adjon a földi halandónak,
a síró gyermeknek a mezőn dolgozóknak.
Kiürült már régen a padlás és a kamra,
nem jutott már sok, csak egyetlen falatka.
Erzsébet imái felszálltak az égig,
repültek az úrhoz, a tejúton végig.
– Hallgasd meg uram égi fohászomat,
ne hagyd a néped, hogy elsorvadjanak!
Fáradtan nyitotta ki könnyel telt szemét,
amit látott csoda volt, mindennél többet ért.
Megtelt a kosár, a patak hallal volt tele,
a kemencékben kenyér, s volt a háznak teje.
A vár ura a rokon, nem vette jó néven,
Erzsébet jóságát, mert segít a szegényen.
Kérdőre vonta hát, mi van a kosárban,
– mutasd csak gyorsan? – mondta a hálátlan.
A királylány elpirult, virág van csak nálam,
a halottaknak viszem, hogy emléküket áldjam.
S ahogyan a kosár fedelét felnyitja,
Száz szál piros rózsa nevet a gonoszra.
Elrestellte magát, a vén kelekótya,
kezével legyintett, menj – siess a dolgodra.
Csodatörtént! – mert a jó isten akarta,
a szegénynek élelem a halottnak rózsa!
A regélők szerint e csoda megesett,
az esetről ki így, ki úgy emlékezett!
NOVEMBER 19, ÁRPÁD-HÁZI SZENT ERZSÉBET LITURGIKUS ÜNNEPE
‡ Mint Isten szívének legkedvesebb népe mi magyarok adtuk a világnak és a világegyháznak a legtöbb szentet, legnagyobb tudósokat és legkiválóbb sportolókat az éremtáblázatok szerint.
E dicsőséges sorból és tablóról is kiemelkedik a legismertebb, legkedvesebb, legáldottabb női személy, akit Sík Sándor papköltő a „női eszmény megtestesülésének” nevezett.
Erzsébet 1207. július 7-én született Sárospatakon. Szülei Árpád-házi II. András és merániai Gertrúd voltak.
Életének első négy évében a magyar királyi udvarban nevelkedett, majd eljegyezték Türingia leendő grófjával Lajossal.
A kis menyasszony fényes kísérettel és kincstárnyi hozománnyal érkezett a wartburgi várba.
Német környezetben akarták nevelni, hogy elsajátíthassa új hazájának minden szokását.
A kis Erzsébet jósága és kedvessége hamarosan megnyerte a vár népét.
A nála hét évvel idősebb Lajos szívből szerette. Leendő anyósa Zsófia asszony ellenben egyre növekvő rosszallással figyelte.
Magyar szívének jósága áradt környezetére, hiszen mindenkit magával egyenrangú társnak tekintett.
Nem volt hajlandó alkalmazkodni az udvar farizeusi, álszent szokásaihoz.
‡ Boldogságuk teljes volt, a feljegyzések szerint Erzsébet férjét haza várva elébe lovagolt, örömmel üdvözölték egymást.
A szent életű asszony legbensőbb titka és egyik legvonzóbb tulajdonsága, hogy tökéletes összhangot tudott teremteni az Isten és a férje iránti szeretet között.
Kozma László: Szent Erzsébet legendája – Olvassuk el a nagyrabecsülés szép igazságát!
Virágok közt akkor egy völgybe értél
Mely nem beszűkült: éppen hogy kitárult.
Ezer kehelybe kéklő, csöndes ég fért
S arany porzókon fényes napsugár gyúlt.
Harmat hullott hófehér falakra
S csengett, csengett egy kis templom harangja.
És elsimult, mint fűszálak a réten
Sok haragom, gyötrő szenvedélyem.
Vágyaimból nem maradt, csak ennyi:
Virágillat vagy harangszó lenni.
Sajgó szívvel a templomot kérdem:
Mi a neved? S ő megcsillan szerényen.
Felszenteltek Erzsébet nevére
Mert itt történt, hogy kenyeret osztott
S piros rózsa hajlott, mint a vére
Mert a kenyér a szívéből foszlott
Mikor felelt a feddő kérdésre
Mit rejtene, mit takar köténye.
Mert szétosztani számára tilos volt,
Vagyonát az utolsót is adni.
De felderült a téli táj, a hófolt
És rózsákkal kezdett sugarazni
Virággal, mely csak lélekből nyílhat
S mindent betölt a friss kenyérillat.
Mert ez történt – sohasem gondolnád!
Kenyér-illatot ontottak a rózsák
És a bimbó, pirosló temérdek
Meghasadó haja a kenyérnek. –
Illatként szállt a harangszó a tájra
Zengett a völgy, Erzsébet csodája.
S akkor halkan fohászkodni kezdtem: –
Kenyérillat, töltsed be a lelkem!
Mint Erzsébet, úgy adhassak én is
Mi átfut az emberek szívén is
Felderíti elesettek sorsát,
Akár kenyér-illattal a rózsák.
Lajos 18 éves korában apja halála után átvette a hatalmat Türingiában. Erzsébet a vár melletti nagy házban befogadta a zarándokokat és koldusokat, ápolta a betegeket.
Az udvar egyre növekvő rosszallása ellenére Lajos mindenben támogatta felesége jótékony cselekedetit. Szíve gyorsan magyarrá nemesült.
‡ Hat év házasság után Erzsébet özvegyen maradt, férje a keresztes misszióban odaveszett. Halála után gyermekeivel el kellett hagynia a várat. Sokat nélkülözött, gúnyolták, kergették, de keresztyéni béketűréssel viselte sorsát, a sorozatos megaláztatásokat.
Áldott Jézusának életpéldája lebegett szeme előtt, aki néma maradt üldözői előtt.
‡ Szécsi Pál: Bús szívből énekelni – Hallgassuk meg a 30 évet élt zenészlegenda igaz bánatát!
Városról városra járt Türingiában, ahol szükség volt segítségére dolgozott, ápolta a betegeket, megvarrta ruháikat hogy ne fázzanak.
Soha nem találkoztak addig magyar emberrel, és nem tudták mire vélni, hogy ennyi jóság és szeretet hogyan lakozhat egy törékeny asszonyban? – kinek két kis gyermeke ott kuporgott szelíden lábainál.
Énekelni mindig magyarul énekelt, mondogatták a németek: „Ilyen borzongatóan szép, lágy és szomorú nyelvet soha nem hallottak”, – „honnan került ide?”
Erzsébet mikor beszélni kezdett, szomorú szívén lángra gyult a szelíd Bodrog, a mesés Sárospatak, a drága Felvidék, édes hazája melyet már húsz éve elhagyni kényszerült.
‡ Jákó Vera – Eltörött a Dankó Pista nótás hegedűje – Szent Erzsébet szívének legmélyebb rezdülését játszotta el a cigány-király a lélek húrjain!
Később Marburgba költözött és belépett a Ferences-Rendbe
1228 Nagypéntekén néhány ferences barát jelenlétében minden világi javakról lemondott, maradék pénzéből kórház építésébe kezdett.
Élete hátralévő esztendeit a betegek, földönfutók és rászorulók gondozására szentelte.
1231. november 17. napján halt meg Marburgban, mindössze 24 évesen.
‡ Amire a kétezer éves római katholikus egyház történetében még nem volt példa, „szinte azonnal szentté avatta az akkori pápa”!
Három és fél esztendővel később 1235. május 26. napján Pünkösdkor IX. Gergely pápa iktatta a szentek sorába Erzsébetet.
Sírhelye fölött tiszteletére emelték és szentelték fel a marburgi Székesegyházat.
Kultusza a XIII. századtól kezdve egész Európában elterjedt.
A feleségek, a fiatal anyák, a ferencesek és a szolgáló szeretet védőszentje.
‡ Leizen-Mayer Sándor: Erzsébet szentté avatása 1863 (Magyar Nemzeti Galéria)
Mai napi Bibliaolvasó kalauzunk újszövetségi szakasza mosolyog Szent Erzsébet áldott életére, Boldogasszony Anyánk legdrágább női tanítványára:
„Mert én nemsokára feláldoztatom, és elérkezett az én elköltözésem ideje.
Ama nemes harcot megharcoltam, futásomat elvégeztem, a hitet megtartottam, végezetre eltétetett nekem az igazság koronája, amelyet megad nekem az Úr, az igaz bíró ama napon, de nemcsak énnekem, hanem mindazoknak is, akik várva várják az ő megjelenését.”
(II. Timotheus 4:6-8)
(Ez az Ige van felírva Szüleim sírkövére is.)
‡ Csoda volt és ma is csoda az Árpád-házi királyleány. Jó Isten teremtett világának gyémántja, fénye, örökkévaló kincse.
‡ A boldog Sárospatak várja haza, hol a magyar Bazilika szentsége imádkozik felette a feltámadásig Marburgban.
‡ Kötényében osztja a kenyeret a szegényeknek, mely bármikor rózsává változik, de maga is rózsaszál, aki ossza.
Kájoni János: Szent Erzsébet (Kájoni Kancionale 1676) – Olvassuk el hálás szívvel!
Magyarország szép nemes csillaga,
asszonyi rend tiszteletes tagja,
szent Erzsébet, András király lánya,
szent hitünknek gyümölcsös szép ága.
Dolgos kezét nagy munkára adja,
ujjaival az orsót forgatja,
szegényeknek ajtaját megnyitja,
éhezõknek a kenyerét nyújtja.
Gazdagságnak magas pompájában,
él a lélek nagy szabadságában,
uraságát Krisztusért elhagyja,
mint hívságot, lábával tapodja.
Asszonyoknak te vagy tanítója,
õzvegyeknek bölcs útmutatója,
leányoknak jó példaadója,
mint legyenek kincsek megtartója.
Üdvözlégy hát, országunknak éke,
õseinknek szép és drága dísze,
hadd kövessünk téged életünkkel,
veled együtt éljünk Istenünkkel!
Szent Erzsébet szobra a budapesti Rózsák terén
Omega Oratórium: Boldog angyalok – Hallgassuk meg az egy esztendeje elköltözött Benkó László és Mihály Tamás kiváló művésztestvéreink emlékére!
E Turul-madár szárnyai őrizze a hont
Jó szívvel ajánljuk Kedves Testvéreinknek az alábbi írásokat
Sárospatak Szent Erzsébet Bazilika
Négyszáz éves a nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégium
(Az írás a képre kattintva, új lapfülön olvasható!)
Kovács Gergely gyulafehérvári érsek: az egyedüli biztos alap: a Jó Isten
Húszéves encsencsi emlékhely Moldovában
A magyar állam támogatásával újult meg a moldvai Nagypatak római katolikus műemléktemploma
(Az írás a képre kattintva, új lapfülön olvasható!)
Misebor születik: szüret az érsekség szőlősében
(Az írás a képre kattintva, új lapfülön olvasható!)
Múlt, jelen és jövő: a több mint kétezres lélekszámú csíkszeredai református egyházközség helyzetéről
(Az írás a képre kattintva, új lapfülön olvasható!)
Sárospatak Vár
Debrecen-Józsa, 2021. november 20.
A képek forrásai: