Árpád-házi IV. Béla király 1238-ban Szabad Királyi városi rangra emelte
Világhírű Erdőmérnöki és Bányamérnöki Egyetemét Trianon átka Sopronba és Miskolcra száműzte, 2011-re 35 magyar maradt
„A templom csillag búcsúztatta még, aztán a fényben nőtt a tér naponta.
Tekintetem büszkén utána nyúlt, amerre őt a fajta vágya vonta.”
(Áprily Lajos)
Magyar Testvéreim!
A menny Isten lakóhelye, noha az nem szűkíthető le az általa teremtett láthatatlan világra, a szépséges és mélységes, kékséges és tündöklős mennyei világra, hiszen Őt az egek egei sem fogadhatják be (II. Krónika 2:5).
A menny minőségi élet, titok, boldog, maradéktalan örök élet.
A menny pontosan az az állapot, amelyet Isten a teremtés során az Ő eredeti gondolata szerint az Éden kertjében nekünk ajándékozott.
Az emberiség legnagyobb géniuszai, a kiváltságosok jutnak fel csak időnként rövid látogatásra, tapasztalat szerzésre, hogy visszatérve kiteljesíthessék életművüket.
Bolyai Farkas felment összegyűjteni a villámokat, Ludwig von Beethoven ellátogatott az Úr zsámolyához az Örömóda lekottázása előtt, Munkácsy Mihály pedig első kézből akarta tudni, hogy milyen érzés visszanézve feltámadottként élni.
‡ Az évezredek óta várt Isten-Fiú a kékségből a sáros Földre szállt Embernek és Szeretetnek.
Az első karácsony óta eltelt 2000 esztendő alatt a világon legtöbbet kimondott szó: JÉZUS, amely keresztényhitünk alfája és ómegája.
Róla beszél az Ószövetség, az Újszövetség evangéliuma, a kanonizált szent szövegek, a hitvallások, a megtérések, a gyógyulások, a reménységek.
A húsvétot követő 40. napon lejárt Krisztus Urunk földi pályájának küldetése.
Az evangéliumok lejegyzik búcsúszavait, de nem tudósítanak arról, hogy mit érezhetett?, amikor utoljára nézett tanítványai arcára, Jeruzsálem épületeire, Galilea zöldjére, a Genezáretkékjére!
„Ti vagytok erre a tanúk.
És íme, én elküldöm nektek, akit Atyám ígért, ti pedig maradjatok a városban, amíg fel nem ruháztattok mennyei erővel”
Ezután kivitte őket Betániáig, felemelte a kezét, és megáldotta őket.
És miközben áldotta őket, eltávolodott tőlük, ,és felvitetett a mennybe.
Ekkor leborulva imádták őt, majd nagy örömmel visszatértek Jeruzsálembe, mindig a templomban voltak, és áldották az Istent.
(Szt. Lukács ev. 24:48-53)
A MENNYBEMENETEL NAPJÁN A FÖLD ÖSSZEKAPCSOLÓDIK A MENNYEK DICSŐSÉGÉVEL
Ascensio DominiMárk ev. 16:19, Lukács ev. 24:50-53 , Apostolok Cselekedetei 1:4-11
Juhász Gyula: A föltámadott
Latrok között, a gyászos, csonka péntek,
Hasadt kárpitja a mogorva égnek,
Az ecet és epe, a szörnyű lándzsa
Már messze, régen elmaradt utána.
Kín és halál csak kusza, kurta álom
És élni, élni jó e szép világon.
Mögötte áldott harminchárom éve,
Előtte: az öröm mély messzesége.
És negyven napra, hogy az égbe tartott,
Úgy hívták, vonták még a földi partok.
Oly idegenül tündökölt a menny még
S oly szédítőnek tűnt a végtelenség.
Folyton lenézett, búcsút mondva halkan
És fájó szívvel szállt a szűz magasban.
S a ragyogó azúron át a lelke
A Genezáret kékségét kereste.
Frederic Chopin: Tavaszi keringő
előadja Sring Waltz zongora művész
„A magyar nyelv a leggyönyörűbb és leggazdagabb a világon, de erre a lengyel csodára nincsenek szavak”, – írta valaki
diplomata családból származó, magasan képzett görög tudós szerzetes, elméleti teológus
(Konstantinápoly, 580 Lazika, Grúzia, – 622. augusztus 13. vértanúhalált halt)
‡ „A keresztséggel Krisztus előttünk jár, hogy a keresztény nép hűségesen kövesse őt.
Minden kinyilatkoztatott igazságból le kell vonni a lelkiségi következtetéseket.
A bűn által szétszakított ember az Istennel való egyesülésben találja meg ismét a belső egységét.
A lelki élet célja nem kevesebb, mint a megistenülés, megszentelődés (theoszisz).
A Szentlélek úgy járja át a belső életet élő embert, mint ahogy a fény átragyogja a levegőt, vagy a tűz a vasat.
Hogy az ember célba jusson, az Isten iránti szeretet energiája serkenti szünet nélkül.
A monasztikus élet célja a szemlélődés, a tiszta tekintet elsajátítása, hogy a szerzetes Istent lássa és dicsérje mindenben.
Az Isten és emberszeretet kioltja a káros szenvedélyek tüzét, és az egész ember Krisztus egyesítő hatása alá kerül.”
Wass Albert: Búcsú Európától
Karthago zenekar: Apáink útján – „Ezer éven át megtanultuk már, mire jó a szív és a száj, mert szívvel hiszünk, szájjal teszünk vallást,” – írta valaki.
‡ Azért fordulunk a távoli múlt felé,hogy megidézzük a szentírók, szentek élet példáit, és azokat a sorfordító mozzanatokat, amelyek révén eljutottunk napjainkig. Tesszük ezt azért, hogy tudjuk, miként alakult ki mai életünk, és soha ne feledjük, mit kaptunk elődeinktől, mit kell őriznünk és mit kell továbbadnunk.
HALLANI-HINNI & MEGVALLANI-ÉLNI
Mindezt a csodát maga Isten végzi az Ő Szentlelke által, azzal, hogy hirdetteti az Igét, meghallják, hisznek benne, engedelmeskednek neki és élnek.
Mindez rendelkezésre állott az izraeliták számára is mint aranylánc: küldetés, misszió, prédikálás, hallgatás, hit, vallás-tétel, megtartatás és élet.
Minden megvolt az aranyláncból, csak egy szem hiányzott: Izrael nem hitt a Krisztusnak, nem hitt a róla szóló igének, Izrael vétkes és szétszórattatott.
Pünkösd előtti vasárnap szokott lenni a konfirmáció vasárnapja, melyen a fiatalok egy- vagy kétéves időszakban, KT-órák által felkészülve érkeznek el a nagy naphoz, hogy a keresztelésük alkalmával tett fogadalmat teljesítsék, vagyis szent hitükről tegyenek vallást a gyülekezet színe előtt.
SZÍVVEL HISZÜNK, SZÁJJAL TESZÜNK VALLÁST, MERT HITÜNK VÉGSŐ CÉLJA A MEGIGAZULÁS ÉS ÜDVÖSSÉG
Úrvacsora pünkösdkor, ahol a Szent Jegyeket a festőművész ajánlotta fel a Gyülekezetnek
Tóth Árpád: Szeretnék átölelni
Szeretnék átölelni ma egy embert,
Ki olyan árva s vágyak özvegye,
Mint jómagam, s kit a tavasz szíven vert,
S kondor haján kopog az ősz jege,
Kinek ha volt is pirosbetűs napja,
Tintát hozzá véréből szűrt a Sors,
Vén bánatok fia és újak apja,
Csöndes tűnődés lankadt léptű papja,
Örülni lassú, és csüggedni gyors;
Kit nemessé emelt a föld porából
Sok ritka szenvedés, de nem kevély
Kitűnni a törpék sekély sorából,
És címere egy hervadt falevél,
Ha kővel dobták, szívét dobta vissza,
Ha szívvel dobták, halkan énekelt…
Pünkösdi énekek
E Turul-madár szárnyai őrizze a hont
Jó szívvel ajánljuk Kedves Testvéreink figyelmébe az alábbi írásokat
Csurka István emléktábla avatója
Egy vereség öröksége
(Az írást a képre kattintva, új lapfülön olvashatják!)
Robert Brovdi: Ha az oroszok megpróbálnák elfoglalni Kijevet, a világtörténelem legnagyobb vérfürdője jönne
(Az írást a képre kattintva, új lapfülön olvashatják!)
A Vatikánig is eljuthat a váradi premontreiek ügye
(Az írást a képre kattintva, új lapfülön olvashatják!)
Nem átvonultak, hanem uralták a vidéket: újraírhatják az avarokról való eddigi ismereteinket a temesvári sírfeltárások
(Az írást a képre kattintva, új lapfülön olvashatják!)
Május 29-én búcsúztatják Sebő Ferencet
(Az írást a képre kattintva, új lapfülön olvashatják!)
Nt. Pótor László lelkipásztor Nyírmeggyes: Imádságos szeretettel
(Az írást a képre kattintva, pdf formátumban, új lapfülön olvashatják!)
Debrecen-Józsa, 2026. május 16.
A képek forrásai:
biharinaplo.ro
hungarianpainters.com
hu.wikipedia.org
magyarulbabelben.net
msn.com
nepszava.hu
kronika.ro
publicdomainpictures.net
refkertvaros.hu
reformatus.hu
sopronigorogkatolikus.hu