Péter így szólt hozzá: „Uram, miért ne követhetnélek most? Az életemet adom érted” (Szent János apostol ev. 13: 37)

Arad Városának Emlékműve

Magyar Testvéreim!

Zágon fölött ragyog egy halovány csillag, Erdélyország rodostói gyermeke, gróf Mikes Pál és Torma Éva áldottja: Mikes Kelemen, Nagyságos Rákóczi Ferenc Fejedelem udvari kamarása, leghűségesebb barátja, aki követte Szent Fejedelmünket Lengyelország, Franciaország, Törökország útvesztőin át Rodostó magányába.
A legerdélyibb erdélyi volt, méltó édesapjához, aki a kuruc király gróf késmárki Thököly Imre Fejedelem híveként vett részt a kuruc csapatok erdélyi harcaiban a Habsburg ellen, amely során osztrák fogságba esett ahol megkínozták,teljes vagyonelkobzásra ítélték, majd szokásukhoz híven kivégezték.
Az egy hónapos gyermek nem csak apa, hanem vagyon nélkül is maradt.

Drága Mikes Kelemen 1720 tavaszától 1761 október 2. haláláig gyakorlatilag eltemette a Magyar Kolónia minden tagját Rodostóban, legfájdalmasabban Édes Urát Rákóczi Fejedelmet, akit imája emelt a mennybe 1735 Nagypéntek reggelén.
Mária Terézia megírta neki gonoszul, hogy „Törökországból nincs megváltás”, vagyis amnesztia.
Mágikus Székelyföld hiánya pusztító erővel rombolta életét, honvágya leírhatatlan volt. Felhőket, illatokat,madarakat keresett, – minden bánatát abba a 207 levélbe öntötte, melynek címzettje P. E. grófné fiktív személy, akit Édes Nénémnek szólít. Klasszikus műveltsége, világlátása, főúri és jezsuita neveltetése révén irodalmunk gyöngyszemei lettek levelei.

Ferenc Liszt: Via Crucis – Debrecen Kodály Choir – Dezső Karasszon organ – Liszt a világ kedvence, a pápa bizalmasa, a zongora mágusa, az egyház abbéja, Krisztus nagykövete

Reményik Sándor: A szobor helyén

Reményik Sándor: Arad

A felhőkben,mely ott simul,
Talán Batthyány árnya van,
S lenéz magyar! Reád
S mutatván ezt a rém helyet,
Azt súgja halkan: Ne feledd
Októbernek hatodikát !

‡ Berszán Lajos plébános atya, a gyimesfelsőloki Szent Erzsébet Kollégium alapító-lelkipásztora hitvalló interjúban mondta el, hogy zágoni lévén egyik példaképe
Mikes Kelemen, másik példaképe Márton Áron legendás püspök.
A mártíromság mint a magyar lélek és magyar élet kísérője, sötét árnyként kíséri legnagyobbjaink sorsát.
Mikes Kelemen születésekor két tölgyfát ültetett édesapja, aki egy napig láthatta, mikor elültette. A fát is, fiát is.
A fa közel háromszáz év után hajtotta örök álomra szép koronáját.
Egyik ágából madarat faragott egy ügyes kezű székely, amely viszi a jó hírt csőrében Zágonból Rodostóba: „Gyere haza, vár a falud, néped, borvized, juhsajtod, birskompótod, bodzaillatod.”
Márton Áron püspök atya titkon tanítja a szent tudományokat Gyulafehérvár Szemináriumában, csiki népe hazavárja az őrizetből, áldó jóságából szeretnék túlélni az életet.

„A ZSARNOK HOLTAKAT AKAR LÁTNI” (Berszán atya) – „EGY ÉVSZÁZADRA ELBÁNOK A LÁZADÓKKAL” (Haynau hóhér)

Az Aradi Vértanúk – Október 6. – Kormorán: Hungarian Requiem

Ady Endre – Siti Boglárka a Fehérgyarmati Deák Ferenc Gimnázium tanulója Október 6.

‡ „MINDEN NEHÉZ PRÓBÁKAT HŐSIESEN ÁLLTÁL
MINDEN BAJTÓL SZENTEBBÉ,SZEBBÉ VÁLTÁL
ILLAT VOLT AZ ÉLETED,MENNYBE SZÁLLT
MINDENSZENTEK ORSZÁGÁRA RÁTALÁLT”

„Méltóak arra, hogy az Árpád- házi szentek sorába emeljük Rákóczi Ferencet, Mikes Kelement, Márton Áront, az Aradi Tizenhármat”, – mondotta Berszán atya.
„Nincs senkiben nagyobb szeretet annál, mintha valaki életét adja felebarátaiért”
(Jn.15:13)

„Az életemet adom érted”, – mondja Péter apostol Jézusnak.
Szent Urunk így válaszol neki: „Az életedet adod értem?”
Micsoda párbeszéd. Itt még kicsit meggondolatlan, felhevült és felszínes az apostol. Jézus a szívébe és gondolataiba lát. Előtte még háromszor meg fogja tagadni.
De azt is látja, hogy mártírhalált fog halni Rómában Szent Nevéért, az Evangéliumért, az Egyházért.

Kárpátia zenekar – Helyey László színművész: Az utolsó szó jogán

Juhász Gyula – Lajos András színművész: Vértanúink 1918. október 6.

Aulich Lajos
Kiss Ernő
Lázár Vilmos
Leiningen-Westerburg Károly

Gyula Város áldott kegyelete Arad mártírjai előtt

‡ E négy aradi mártír 1849 augusztus hónapját Gyulán töltötte. Áldott emlékű mártír társaikhoz hasonlóan akkor még szabadon távozhattak volna, országon belül, vagy határokon túl. De nem tették. Hitük, magyarságuk, becsületük, esküjük, hűségük olyan fokon izzott, hogy ez fel sem merült senkiben.
Te mit tettél volna helyükben?
Jacob von Haynau szabad kezet kapott Ferenc József császártól és „magyar királytól”, nem hogy Országgyűlési Határozat nem kellett hozzá, csupán utólagos jelentési kötelezettsége volt a bresciai hiénának az áldozatok számát illetően.
A terror és önkény természete ez.
Felséglázadást fő és jószágvesztéssel (teljes vagyonelkobzás) bünteti a hatalom.
Ezzel a döntéssel száz évre lehet egy családot tönkretéve földönfutóvá tenni.

‡ 1848. március 15. és 1849. április 14. napjait nem feledte a Habsburg-Lotharingiai ház. A forradalom tüzére, a szabadság iránti szeretetre, a függetlenség utáni vágyra nincs bocsánat.
A Reformkornak, az első felelős Magyar Kormánynak, a Márciusi Ifjaknak, a Magyar Nyelvnek, a Magyar Irodalomnak, a 12 Pontnak, a Nemzeti Dalnak, a Függetlenségi Nyilatkozatnak pusztulnia kell.
Történelme során soha nem volt ilyen egységes a MAGYAR NEMZET!
A Szent Szövetség paktuma szerint a Porosz-Osztrák-Orosz ármádia még francia segítségre is számíthatott a lázadó kurucok ellen.
Valamennyien tisztában voltak vele, hogy kódolva van Világos és Arad, börtön és akasztófa, bujdosás és számkivetettség!

Vitéz szívükben élt Péter apostol hitvallása: „ÉLETEMET ADOM ÉRTED”

Nincs még egy nemzet, mely honjának területét ilyen elszántan, halált megvető bátorsággal védte, készen a mártíriumságra is.
Példát adtunk a világnak az önzetlen krisztusi szeretet Istentől kapott parancsának betöltésére.

A kivégzés gyalázatának hajnalán mindenki hallgatott.
A Maros forrásvidékétől görgette Görgényen át szelíd medrében a magyarok egyre növekvő könnyeinek tengerét.
Marosfő tudta, hogy mire Aradra ér, tengerként nyeli el a világot.
Ennyi bánatot, igazságtalanságot, gyalázatot, jogfosztást, galádságot nem képes medrében hordozni.

Petőfi Sándor – Trokán Anna: Európa csendes, újra csendes

Festőink megfestették a kivégzésnél jelenlévő három lelkipásztor bizonyságtételét.
Látták, ahogyan a gyáva labanc a hurkot a hős mártír nyakára teszi, megjelent a glória fejük fölött!
Az angyali seregek vitték a mennybe az Úr színe elé a magyarok imáját, özvegyek jaját, árvák könnyeit.
Feljegyezte a krónika Boldogasszony kérését Szent Fia felé: „Legkedvesebb népem legjobbjait akasszák, emlékezzél meg róluk külön is Országodban Fiam”

E Turul -madár őrizze a hont

Jó szívvel ajánljuk Kedves Testvéreink figyelmébe az alábbi írásokat

Az aradi tizenhármak egyike Debrecennél vívta legnagyobb csatáját
(Az írás a képre kattintva, új lapfülön olvashatják!)

A magyar szabadságért a halált is vállalták
(Az írás a képre kattintva, új lapfülön olvashatják!)

Keserű beletörődés és gyász a szívekben
(Az írás a képre kattintva, új lapfülön olvashatják!)

Orbán: Az ősök tekintete megmér bennünket
(Az írás a képre kattintva, új lapfülön olvashatják!)

Megtaláltuk Károly király magyar szakácsnőjét
(Az írás a képre kattintva, új lapfülön olvashatják!)

prof. Dr. Bogár László: Atomháborús játékok, avagy a „haszonállat” emberiség és a „nem létező”

Mohácsi László
tiszteletes úr

Debrecen-Józsa, 2022. október 8.

A képek forrásai:
nemzetikonyvtar.blog.hu
hu.wikipedia.org
szirom.hu
haon.hu
boon.hu
nepszava.hu
blikk.hu

Vélemény, hozzászólás?