„Szomorú az én lelkem mindhalálig: maradjatok itt, és virrasszatok velem!” (Szent Máté apostol ev. 26:38)

Budapest 1945. február 11.
Fehérgyarmat, Kossuth park

Magyar Testvéreim!

„Gondolatban tán nem is hittem.
De mikor egy nagy zsákot vittem
s ledobván, ráültem a zsákra,
a testem akkor is őt látta.

Most már tudom őt mindenképpen,
minden dolgában tetten értem.
S tudom is, miért szeret engem –
tetten értem az én szívemben”

(József Attila: Isten)

A Gecsemáné-kertben

Megváltó Szent Uram tanulmányaim, olvasmányaim, imádságaim során sokszor, újra és újra megjelenik szemeim előtt. Látom Igében, Sákramentumban, lelkiismeretben, életben‑halálban, felebarátaimban, természetben, történelemben, festményben, zenében, versben.
Minél többet látom, annál közelebb érzem magamhoz.
De milyen lehetett az arca, tekintete?, – mikor így szólt hozzájuk: Akkor így szólt hozzájuk:

„Szomorú az én lelkem mindhalálig, maradjatok itt, és virrasszatok velem!”

De milyen lehetett az arca, tekintete?, – mikor tanítványai után a Mennyei Atyát szólította meg?

Egy kissé továbbment, arcra borult, és így imádkozott: „Atyám, ha lehetséges, távozzék el tőlem ez a pohár, mindazonáltal ne úgy legyen, ahogyan én akarom, hanem amint te.”
(Mt. 26:38-39)

„Halottan visszajöttem hozzád
Én, az életben kárhozott.
Csak tudnék egy gyermeki imát”
Ő nézett reám szomorún
S harangozott, harangozott.

„Csak nagyszerű nevedet tudnám”
Ő várt, várt aztán fölszaladt.
Minden lépése zsoltár ütem:
Halotti zsoltár. S én ülök
Sírván a Sion-hegy alatt.

(Ady Endre: A Sion-hegy alatt)

Szenvedő, imádkozó Uram úgy szeretném látni, ahogyan a két költő-géniusz is látta Istenes‑verseiben.

Gérecz Attila: Az idegenné lett élet – Olvassuk el a 27 évet élt zseniális tehetségű sportoló, 56-os mártír-költő szívet tépő versét.

I.

Majd megölelsz, mert egybefolyt a vérünk,
s a lázas pír még szemünkön remeg.
De fásult kíntól jajt se sír a lélek,
s mert csókunk csak a könnyeinken érett,
útra lobbansz: fényes a szemed.

Kacér a fény. A fény tükörre vágyik.
Sziromhullásra terhes ég felel,
ó, nem örülni, lángod szórni vágyod
megkínzott sebről szítni újabb lángot
(mert szenvedni, jaj, szenvedtetni kell…!)

Mert félni fogsz, ha hidegen és kéken
üveges szemmel kiterül az est;
hogy bársonymeleg, ringó öle helyett
kihűlt csípőjű szobor-árnya mered,
– és elindulsz, hogy könnyed megkeresd.

S ha saját tüzed gyúl, kínozva, másban,
és könnyre váltod gyűlölt életed,
talán, de majd csak akkor, sírni kezdesz,
s sebemre bújsz – sebem még meleg lesz
belédölelni lázt, a véremet.

II.

Mi azt hittük, hogy bennünk zúg az élet,
derűs kék színre szűrve szét egünk,
szemünk fényével csillan ránk a fénye,
s felcsobban néha könnyünk dalra mérve,
sír velünk s kacag, ha nevetünk.

Körülöttünk csak fény és csak tükör volt.
Szivárvány íven hajolt ránk az ég.
S úgy tetszett mintha rengeteg teremben
és ezer arccal mi lennénk az ember
a mennyre istent s mosolyt szórva szét.

Fagy jött. A tükör megrepedt és lehullt.
Mosoly szilánkok, tört remény maradt,
bezárult négy fal, jéghideg lehelet,
s a céljavesztett, szürke évek mellett
elidegenült, szennyes áradat.

Mi nem voltunk még soha abban az élethelyzetben, hogy tudnánk: néhány óra van hátra földi életünkből. Mivel telne a hátra lévő idő?

A Vérmezőn: Martinovics Ignác, gróf Sigray Antal, Hajnóczy József, Laczkovics János, Szentmarjay Ferenc, Kazinczy Ferenc, báró Wesselényi Miklós – társaságában

Bécsújhely cellájában: Frangepán Ferenc, gróf Zrinyi Péter, majd Nagyságos Rákóczi Ferenc – társaságában

Aradon a Vár kazamata börtöneiben a 13 halálra szánt szent mártír – társaságában

Nagyváradon Szacsvay Imre az Országgyűlés jegyzője és Kazinczy Lajos – társaságában

Budapesten a gyűjtőfogházban Wittner Mária, Sticker Katalin, Tóth Ilona, Mansfeld Péter – társaságában

Hagyaték – Állva meghalni – Duna TV – Tekintsük meg e drámai mélységű film lélekrajzát.

1849. október 6. napján reggel 6 órakor azt mondta Damjanich János tábornok a labancnak: „Fattyú, egy normális bitót sem tudtatok csinálni? Össze ne borzold a szakállam”

1959. február 26. napján reggel 6 órakor azt mondta Sticker Katalin a hóhérnak: „Hóhér, múlt héten fodrásznál voltam, vigyázz a hajamra, szépen akarok Isten elé állni”

Kárpátia zenekar: Csak egy nap az élet

„1914 után beszakadtunk a pokolba,” – írja egy helyen Ady Endre.

Budapest ostroma 1944 karácsonyán a budai hegyek irányából kezdődött, amikor a szovjet csapatok váratlanul benyomultak a városba a Hűvösvölgyi-út felől.
A hidak felrobbantása után január 20-ra befejeződtek a harcok a pesti oldalon.

1945. február 11-én, este 19:45-kor kezdődött a német-magyar csapatok kitörése a Budapestet körülzáró szovjet gyűrűből.
Az eredmény katasztrofális volt: 43.000 emberből 700 ért célba, vagyis át tudta törni a kettős ostromgyűrűt.
Karl Pfeffer von Wildenbruch SS-tábornoknak, a budapesti védelem német parancsnokának Hitler szigorúan megparancsolta, hogy a magyar fővárost az utolsó töltényig védeni kell, kitörésről szó sem lehet. A német parancsnok többször próbálta elérni Hitlernél és főparancsnokságánál, hogy engedélyezze a reménytelen helyzetbe került védőseregnek a kitörést, ám minden alkalommal megtagadták a kérését.
Sztálingrád után a második nagy háború legszörnyűbb városi csatája kezdődött el 1945. február 11‑én

Hitlernek a magyar fővároshoz való viszonya is meglehetősen ambivalens volt:
„Budapest a legnagyszerübb,ami csak elképzelhető.
Az egész Német Birodalomban nincs hozzá hasonló. Egyébként pedig – történelmi szempontból nézve – megbocsáthatatlan,hogy Attilának és hunjai utódainak legyen a legszebb fővárosa a Nibelungok folyója mentén.
Pusztuljon a szemük fénye, Budapest”

Karl Pfeffer von Wildenbruch SS-tábornok utolsó távirata

  1. Élelmiszerünket felhasználtuk, az utolsó töltény csőre töltve. Budapest védői választhatnak a kapituláció vagy a harc nélküli lemészárlás között.
    Az utolsó harcképes német részekkel, honvédekkel és nyilaskeresztesekkel együtt offenzív módon új harci és ellátási bázist keresek.
  2. Február 11-én sötétedés beálltával kitörök. Kérek felvételt Szomor-Máriahalom térségében
  3. Fényjelzés: kétszer zöld az saját csapat
  4. Erők: németek: 23.900, ebből 9.600 sebesült, magyarok: 20.000, ebből 2.000 sebesült.
    Civilek: 80.000 – 100.000 között.
  5. február 11. 17:50.

A rádiót megsemmisítették, más választás nem volt, minden eldőlt.
Német részről elképzelhetetlen volt a megadás. Tudták, hogy a szovjet-bolsevik haderő gyűlölete halomra lövi és élve égeti el őket.
Magyar részről a pedig a bátor honvédő katonák itt most nem a Don-kanyarnál álltak szembe a szovjet armadával, hanem hazájuk fővárosában.

Gyóni Géza: Rab magyar imája – Olvassuk el a szenvedő költő megélt művét!

Csukódjatok be, rácsos ablakok;
Isten szemei, csak ti nyiljatok:
Isten szemei, fényes csillagok,
Rabságos éjben, bús térdeplésben
Lássátok szegény esdeklő rabot.

Magyar tanyákon zúg a fergeteg;
Magyar határon dúl a vad sereg.
Isten szemei ébren legyetek,
S kit vert sok átok, ti virrasszátok,
Ti virrasszátok árva népemet.

Kárpát sziklái égig álljanak;
Tokaj vesszői vassá váljanak;
Tépjétek össze, erdei vadak,
Ki gyűlölt kézzel rombolna széjjel
Ezer esztendős szent oltárakat.

Kunság mezőin ami megterem,
Ölő fegyverben ólommá legyen.
Magyarád mustja méreggé legyen:
Tiszai tájon kunyhó se álljon.
Kunyhó se álljon soha védtelen.

Csukódjatok be, rácsos ablakok, –
Erdők szálfái, mind őrt álljatok.
Isten szemei, fényes csillagok,
Rabságos éjben, bús térdeplésben
Igy imádkoznak a magyar rabok.

(1915 május)

HŰSÉG A SÍRIG, BECSÜLET A VÉRIG, ÁLDOZAT AZ ÉGIG

Cseh Tamás: Széna-tér – Kitörés – Hallgassuk meg a balladát az üldözött művész előadásában!

Az Olajfák hegyén Nagypéntekre virradván Jézusra élete legdrámaibb magánya tör reá.
Tanítványai egy kivételével alszanak, Judás csak azért nincs közöttük, mert árulóként menekül nyomorult pénzével és életével.
Az Atya keze a halál felé mutatja az utat.
Ekkor jelenik meg a vért verítékező Úr Jézus mellett a Sátán, hogy ne Istentől kérje a szabadulást rettenetes helyzetéből, hanem dezertáljon, saját maga oldja meg Isten nélkül sorsát, vagyis annak ellenében.

Páratlan fenségű az evangélium leírása:
„Azután egy angyal jelenik meg neki a mennyből, erősítvén őt.”
„Múljék el a keserű pohár”
„Legyen meg a te akaratod”
„Elközelgett az óra, menjünk”

Ez a történet mutatja, váltságunkat egyedül Jézus végezte el. Senki sem segített neki még annyit sem, mint egy halottnak a csók. Mutatja, hogy milyen árat fizetett értünk Jézus.
Mutatja a mi teljes elesettségünket. kiket kellett neki megváltani. Mint lélekrajz és mint a megváltás egyik szakaszának felfedezése egyképp csodálatos és egységes, mint amilyen csodálatos és egységes a Jézus isteni és emberi természetének végletekig feszülő különbsége és tökéletes összhangot mutató egysége.

Embervadászatba torkolt a véres dráma. Az apokalipszis legmélyebb sötétsége Dante, Michelangelo és Thomas Mann látnoki zsenijét is halványította.
A Krónikás-ének 1918-ból c. Ady-prófécia 1945-ben dermedt még egyszer valósággá.

Ady Endre: Krónikás-ének 1918-ból – Hallgassuk meg a művet Papp Zoltán színművész előadásában!

A Becsület napja és az identitás háború
(Az írás a képre kattintva olvasható)

Budapest ostroma a frontharcos szemével – Bogár Gyula második világháborús honvéd visszaemlékezése
(Az írás a képre kattintva olvasható)

Bízunk benne, hogy ahogyan a Doni-tragédia szomorú évfordulói is átmentek a hivatalos történetírásba és a közgondolkodásba, úgy a KITÖRÉS NAPJÁNAK BECSÜLET NAPI megemlékezése is hivatalosan állami gyásznap lesz.

TISZTELET A HŐSÖKNEK

A világ legmagasabb magyar szabadságharc emlékműve Los Angeles

Radnóti Miklós: Ötödik ecloga

Mohácsi László
tiszteletes úr

Debrecen-Józsa, 2021. február 13.

A képek forrásai:
endresy.blogspot.com
hetek.blog.hu
mek.oszk.hu
hu.wikipedia.org
kuruc.info
erdelyinaplo.ro

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük