Magyar Testvéreim!
Isten teremtett világában az abszolút tekintély az Ige!!! Azonban Isten beszédének megkérdőjelezése már nem sokkal a teremtés után a Sátán által megtörtént: „Csakugyan azt mondta Isten?” (I. Mózes 3:1)Ha egy fiatal a szülei iránti tiszteletet nem tanulja meg, nem fog tudni igei módon viszonyulni állami, gazdasági, szellemi tekintélyrendekhez sem.
Az Újszövetség felhívja a figyelmet, hogy az ötödik parancsolat az első olyan, mely nem fenyegetést, hanem ígéretet tartalmaz:
„Gyermekek! Engedelmeskedjetek szüleiteknek az Úrban, mert ez a helyes.”
„Tiszteld atyádat és anyádat”, – ez az első parancsolat, amelyhez ígéret fűződik, mégpedig ez: „hogy jó legyen dolgod, és hosszú életű légy a földön”
(Szent Pál apostol levele Efézusba 6:1-3)
A Tízparancsolat ötödik törvénye látásom szerint még a szülők tiszteleténél is több. Isten igéjét tudós írásmagyarázók kiterjesztik egyetemlegesen a felnőtt társadalom tagjai felé is. Persze a tiszteletet ki is kell érdemelni.
Világi hagyomány szerint május első napja a munka ünnepe. 1856-ban Ausztráliában, az akkori brit gyarmaton érték el először a munkások és szakszervezetek, hogy a korábbi 10-16 órás munkanapokat 8 órában maximalizálják.
1955-ben a római katholikus egyház is csatlakozott a világ dolgozóihoz, amikor XII. Pius pápa május 1. napját Munkás Szent József emléknappá nyilvánította, és így május 1. katholikus ünnep is lett.
Szent József Jézus nevelőapja, aki a hűség, hit, engedelmesség, becsület és megbízhatóság példaképe mind máig. Mondhatjuk: Munkások védőszentje, keresztyén édesapák példaképe.
Egyetlen szavát sem jegyezte le a Szentírás, de Isten iránti feltétlen engedelmessége és kiválasztottsága arra predesztinálta, hogy ő volt a földön az egyetlen ember, aki a legtöbb időt tölthette el Jézussal.
Tekintsük meg kedves térképemet, mely a munka, imádság és hitbuzgóság földje. A Szent Korona örökös tartománya ma is!
Vannak emberek, akiknek kimagasló munkája és teljesítménye világraszóló, és századokra meghatározza egy-egy közösség életét és jövőjét. Ilyen küldetéses ember volt Nagyvárad életében a két Rimanóczy Kálmán. Apa és fia. Mind a ketten öt talentummal megáldva és megterhelve indultak a holnap felé, hogy kedves városuk minden nyugati világvárost megelőzve, a legszebb legyen építészeti szempontból. Az eklektika és a szecesszió stílus-világa állva hagyta Párizst 1900-ra.
Id. Rimanóczy Kálmán (1840. május 12. Kapuvár – 1908. január 2. Nagyvárad) zseniális művei az általa tervezett és kivitelezett csodálatos épületek sokaságán láthatóak ma is. Az internet képei nem tudják visszaadni a századelő hangulatának varázsát a Körös-parton, hiszen akkor ott egy Ady Endre verselt, Juhász Gyula tanított, Dankó Pista muzsikált.
A százezernyi magyarnak elégséges volt háromezer románt szerződni kisegítőnek.
Tekintsük meg az édesapa fotóját nagy tisztelettel!
Ifj. Rimanóczy Kálmán (1870.május 1. Nagyvárad – 1912. június 11. Bécs)
E rendkívül kifinomult ízlésű zseni 1900-ban tanulmányai végeztével kezdett el dolgozni édesapja mellett, de rövid 42 esztendeje, illetve alkotói lázban égő 12 esztendeje felemésztette minden erejét. Ámulva csodálhatjuk a Debreceni Takarékpénztár palotáját, a Miramare szálloda csodapalotáját, mely máig egyedül álló a világon.
Lovassy, Tisza, Bölöni, Károlyi, Schwartz kastélyok, kórházak és templomok káprázatos tudásról és ízlésről tettek tanúbizonyságot..
A magyar építőművészet iskolát teremtő géniusza volt a két Rimanóczy Kálmán.
Megérhettük, hogy születése 150. évfordulóján egész alakos bronzszobrát felavatták ma Nagyváradon a Barátok-temploma előtt.
Tekintsük meg ifj. Rimanóczy Kálmán fotóját és szobrát nagy tisztelettel!
Mikor a Monarchia bukása után 1920-ban orosz fogságba esett Gonda Károly építész Vlagyivosztokban, szent esküvel fogadta, hogy tovább viszi példaképei álmát.
Kalandos úton a világ ötödik legnagyobb városába, Sanghajba sodorta az élet, és elmondhatjuk, hogy Kína legnagyobb szellemi-tudományos-gazdasági befolyással bíró városának meghatározó épületeit az egykori váradi iskola nyomán, de már art-deco stílusban tervezte és építette meg e kiváló sztárépítész. Nagy dicsőséget szerzett a magyar névre, és kreatív gondolkodásra.
Tekintsük meg Gonda Károly fotóját nagy tisztelettel!
A szülők tiszteletéről, a munka mindenek felett való, Istentől eredő parancsolatáról tett tanúbizonyságot egyik Nobel-díjas tudósunk is, aki a Szegedi Tudományegyetem laboratóriumának nevét emelte mindenek fölé kutatásai által. Szüleinek szeretete, a piarista paptanárok és szerzetesek tisztelete, a Jó Isten iránti mélységes hite áthatotta e nemes lelkű géniusz egész életművét. Őrizzük egyik róla készült grafikát, melyen olvasható imádsága.
Szent-Györgyi Albert: Psalmus Humanus és hat ima
Ötödik ima: A Föld – Olvassuk el a világhírű professzor egyik imádságát!
Uram!
Azért adtad a Földet, hogy rajta éljünk,
Megmondhatatlan kincseket halmoztál bensejébe,
Képessé tettél rá, hogy értsük alkotásod,
Könnyítsük munkánkat, megfékezzük az éhezést, a kórt.
Mi meg azért ássuk ki a kincseket, hogy
Elherdáljuk félelmes, pusztító eszközökre,
Leromboljuk velük, mit mások építettek,
És végül ellenünk forduljanak.
Isten! Add, hogy a teremtésben társaiddá legyünk,
Hogy megértsük és tovább jobbítsuk tetteid,
Hogy itt, glóbuszunkon biztos otthonra leljen
A jólét, boldogság és a harmónia.
Mondják, hogy világhírben Szent-Györgyi Albert képviseli legismertebben századunk magyar szellemét Bartók Béla mellett.
Tekintsük meg nagy tisztelettel fotóját!
„Anya, felséges szent név! Egy szebb titulus, fontosabb hivatal nincs” – írta és vallotta Bolyai Farkas matematikus-polihisztor lángész.
Vajna Krisztina volt édesanyja, akit a Marosvásárhelyi Református Kollégium szellemében akár diákként, akár professzorként szentként tisztelt.
Felesége az a Benkő Zsuzsanna lett, akinek személyében Bolyai János édesanyját tisztelhetjük.
Bolyai Farkas olyan olthatatlan szeretettel szerette édesanyját, majd feleségét, hogy gyógyította is őket, majd haláluk után maga temette el.
E példa mélyen beleégett a XX. század két költő óriásának művészetébe, valamint Latinovits Zoltán színművész sorsába is.
E két verssel, és az LGT zenekar dalával köszöntjük az édesanyákat, kiknek nevét és hivatását a Kijelentéstörténet egy pontján Igébe is foglalta az Örökkévaló!!!
Ady Endre – Latinovits Zoltán: Az anyám és én – Hallgassuk meg a művet!
József Attila – Latinovits Zoltán: Mama – Hallgassuk meg a művet!
LGT zenekar: Neked írom a dalt! – Hallgassuk meg a dalt!
„A világ arra rendeltetett, hogy Isten dicsőségét szolgáljuk, a kiválasztott hívő pedig arra, hogy részt vegyen Isten evilági dicsőségének gyarapításában. Tartsd hát magad kiválasztottnak, hiszen a kétely a hit elégtelenségének bizonyítéka. A fáradhatatlan hivatalvégzés pedig elűzi a kételyt, és Isten dicsőséére szolgál”
E gondolatokat Max Wéber német közgazdász vallotta Kálvin János reformátor atya munkaerkölcsről és gazdaságról tanított könyvei olvasása után.
Ennek a tanításnak szellemében végezzük Kerecsenyi Tibor Szerkesztő úrral munkánkat közel tíz esztendeje. Az Igei útravaló hazafiaknak című dolgozatunk pedig 2013. november 15. napján kelt útjára, és azóta minden szombaton a vasárnapi Úrnapra készítve sok száz olvasónk, Kedves Testvérünk asztalán ott van lelki eledelként.
Elsőként Magyarországon az online igehirdetést mi indítottuk el, melynek kezdeményezője Kerecsenyi Tibor Testvérem volt. Elévülhetetlen érdemeket szerzett szorgalmával, naprakész munkájával, kollegális intellektusával.
Rendkívül heterogén az olvasótáborunk, gondolva korra, nemre, vallásra, világnézetre, végzettségre. Tudjuk, hogy a net révén az elcsatolt területek, a diaszpóra magyarsága is hozzájut széles e világon, valamint intézmények.
Missziónkat küldetésnek tekintjük, nem kell igazodnunk az éppen hivatalos kurzushoz. Ezért maradt tiszta és hófehér.
Nekünk életforma a munka, nem ünnepeljük, tesszük.
Köszönjük Szeretteimnek és Mindenkinek a terjesztést, megosztást, segítséget! Isten áldja népünket!
Tekintsük meg az április havi statisztikánkat!
tiszteletes úr
Debrecen-Józsa, 2020. május. 2.
A képek forrásai:
felvidek.ma
hu.wikipedia.org
epiteszet.hu