„Most karja támad, társa nő,
Már tíz fenyő, már száz fenyő.”
(Áprily Lajos)
Magyar Testvéreim!
A kis népeknek mindig és mindenütt azonos a sorsuk.
Ha nagy népek szomszédságába kerülnek, vagy csatlós államokká kell válniok, vagy egyenlőtlen harcban elvérezniök.
Ha kis népek közé dobja a sors szele, mindig új háború és mindig új szövetséges lesz osztályrésze.
A megtörhetetlen magyarság emlékezetébe, szívébe és lelkébe olyan dátumok égtek be, mely végig kíséri egész életében.
A szabadságért, szuverenitásért és állami létéért vívott küzdelmei kivétel nélkül honvédő háborúk voltak.
Az 1956-os forradalom és szabadságharc Magyarország népének a sztálinista-rákosista terror elleni forradalma, és a szovjet megszállás ellen folytatott szabadságharca, amely a XX. századi magyar történelem egyik legmeghatározóbb eseménye volt.
A debreceni és budapesti diákoknak az egyetemekről kiinduló békés tüntetésével kezdődött 1956. október 23. napján, és október 30. napján a budapesti Pártház elfoglalásával győzött hó tiszta álma.
A felkelő hazafiak fegyveres ellenállását november 11. napján Csepelen törte le végleg a Szovjet Vörös Hadsereg és a „Magyar” AVH terrorja.
Ártatlanul megölt lelkipásztorra emlékeztek
(Az írás a képre kattintva, új lapfülön olvashatják!)
Illyés Gyula: Egy mondat a zsarnokságról 1950
Elmondja Sinkovits Imre:
„Két fenomén örökkévaló igazsága” – írta valaki
Koncz Zsuzsa – Eretnek vágy (1968)
Illés Lajos, Koncz Zsuzsa, dal 1956-ról
‡ Lev Tolsztoj Feltámadás c. regényének főhőse Nyehljudov herceg másodszor elolvasva Szent Máté apostol evangéliumát, és ekkor döbben reá, hogy a Hegyi Beszéd beszéd nem elvont gondolatok gyönyörű tárháza, mely túlzó és lehetetlen követeléseket állít elénk, hanem egyszerű, világos, gyakorlati követelményeket foglal össze, amelyeknek ha az emberek engedelmeskednének, akkor az emberi társadalom alapjaiban új rendjét alkothatnák meg.
Mindezek alapja az alázat, az állhatatosság és a hűség, ahogy olvassuk Tolsztoj kedvencében, Ézsaiás próféta könyvében.
Ószövetségi napi igénk próféciája vissza visz az időbe, az őszi lombsátrak ünnepére, a nemes szőlővel telepített hegyoldalra.
Jeruzsálem környékéről ír, de mi látjuk Tokaj-Hegyalja szelíd dombjait is, hol a borok királya édesedik a tőkéken.
A lantos hála éneke gyöngyözve árad, méltán várhatta a gazda, hogy kiváló szőlője édes mustként csorduljon a présházban.
Hirtelen vége szakad a krónikás lant játékának: „Vadszőlőt termett”
A SZŐLŐ ITT IZRAEL NÉPE, GAZDÁJA AZ ÚR, AKI MINDENT MEGTETT ÉRTÜK, DE HATALMAS CSALÓDÁS ÉRTE!
EMBERKÉNT SZÓL ISTEN FÁJDALMAS SZÍVVEL JÚDA FÉRFIAIHOZ:
VÁRTAM, HOGY JÓ SZŐLŐT TEREMJEN, MIÉRT TERMETT VADSZŐLŐT?
MIÉRT TERMETT VADSZŐLŐT?
MOST AZÉRT, JERUZSÁLEM LAKÓI ÉS JÚDA FÉRFIAI, TEGYETEK IGAZSÁGOT KÖZTEM ÉS SZŐLŐM KÖZT!
MIT KELLETT VOLNA MÉG TENNEM SZŐLŐMMEL, AMIT MEG NEM TETTEM?
A példázat végén mennykő csapásként szakad fel Isten szívének fájdalma.
Szerettem, törődtem, gondoztam, és válaszul mit kaptam Izrael népétől?
Pedig milyen nagy reményeket fűztem hozzá:
AZT VÁRTAM, HOGY ISTEN ORSZÁGÁNAK IGAZSÁGA LESZNEK, ÉS EZT KAPTAM:
ÖNKÉNYESSÉG, GAZSÁG, JOGTIPRÁS, HÁLÁTLANSÁG, VISSZAÉLÉS AZ ORSZÁGBAN ÉREZ ÍGY EGY NÉP, EGY CSALÁD, EGY SZÜLŐ IS, MINT ISTEN!
Mispat helyett miszpah – vérontás
Cedeka helyett ceakah – elnyomottak jajkiáltása
Nem édes méz és finom must tölti be a hegyoldalt, hanem hűtlen népemnek hűtlen gonoszsága.
gróf Tisza István
(Geszt, 1861. április 22. – Budapest, 1918. október 31.)
Miniszterelnök, az MTA tagja,
Debreceni Magyar Királyi Tudományegyetem alapítója
„A világtörténelem mérlegének serpenyőjébe dobattunk, és saját súlyunktól függ, hogy e serpenyő milyen eredményt fog mutatni.”
MINISZTERELNÖKKÉNT EGYEDÜL Ő ELLENEZTE AZ I. VILÁGHÁBORÚBA VALÓ BELÉPÉSÜNKET, ELLENSÉGEINK MÉGIS NYAKUNKBA AKASZTOTTÁK, MAJD TRIANON TRAGÉDIÁJÁT, AZTÁN A II. VILÁGHÁBORÚT, AZT KÖVETŐEN A KOMMUNIZMUST, MELYET 56 DICSŐSÉGES FORRADALMA ROPPANTOTT MEG!
Boldog Özséb himnusza
Gérecz Attila költő zseni, válogatott öttusázó, szabadságharcos mártír – Pánics Lilla színművész: Boldog Özséb himnusza
CREDO együttes: In memoriam
Bodnár Éva verse – Credo együttes dala
2004. december 5. – Tragikusan gyönyörű, „igazam volt, igazam volt” (Ady)
Wittner Máriáról szóló film plakátja
Június 30-án mutatják be a 217 nap című filmet Wittner Mária emlékére
Nagy Gáspár: Október végi tiszta lángok
Oratorikus emlékezés 1956 vértanú hőseire
1. (Requiem)
A lángok lobbanó szívéhez értem,
mikor a nagyszerű halált megidéztem,
mikor a könnyek az Égből estek,
mikor legjobbjaink értünk elestek.
Helyettem, helyetted is
itt, Budapesten,
fiatal vérük folyt már az első esten,
egy örökre szent-évszámú Kedden,
aztán sokáig…!
Sortüzek gyalázta Magyarország!
Csak halott hőseid szemében
villant a szabadság!
Október-vég… és nem akárhol!
Most is március idusa lángolt
egy letiport nemzet szívében…
De nem tilthatták a lángot!
Egyetlen költőnk volt:
Petőfi Sándor!
„Szent suhancok” bátor
tettei sokkolták a Világot!
Ámultak közel és távol…
Mert elszoktak már
az ilyen csodáktól:
hogy Dávid ismét
legyőzi Góliátot!
Kárpátia zenekar – Wittner Mária: Neveket akarok hallani
A SEREGEK URÁNAK SZŐLŐJE,IZRAELNEK HÁZA, ÉS GYÖNYÖRŰ ÜLTETVÉNYE, EZEK VAGYUNK
‡ Ezek voltunk mi magyarok, a Kőszívű ember fiai és unokái a szétdúlt, elpusztított, felégetett hazában, akik eltemettük 56 dicsőséges lázadásának 3.000 halottját, elsirattuk 229 felakasztott szabadság harcosát, haza vártuk 20.000 jogfosztott bebörtönzöttjét a cellákból, 200.000 száműzöttjét a nagyvilágból.
Mi csak Istenben lehetünk magyarok. Hit által, mert a magyarság kegyelmi tény.
Mi csak Krisztusban lehetünk magyarok, aki a kiválasztás eredete, eszköze, célja.
Mi csak a Lélekben lehetünk magyarok, aki által kiáltjuk: Abbá, Atyánk.
BENNÜK ÚJUL MEG AZ ŐSI TÖRZS, ÁLTALA TARTATNAK MEG A MAGYAROK A KISEBBSÉGI SORSBAN ÉS A DIASZPÓRÁBAN
E Turul-madár szárnyai őrizze a hont
Jó szívvel ajánljuk Kedves Testvéreink figyelmébe az alábbi írásokat
Nt. Király Zoltán Főgondnok Úr, Hazatérés Temploma, Budapest: Október 6.
Aradon másképpen lépdelsz
Aradon másképpen lépdelsz…
Ha belépsz Aradra, csendben leszel. Az emberek járnek-kelnek, de te, aki messziről jöttél, halk vagy. Nem nézegetsz össze-vissza, hogy lássuk, mi érdekes van itt most – a földet nézed. És hallgatod a magad csendjét. Meg sem szólalsz belül sem. Úgyis tudod, mit mond.
Arad nekünk, oda látogatóknak nem város elsősorban. Nekem biztosan nem. Hanem a mártír, a hős, a hazáért meghalni tudó harcos neve.
Vértanúk emelt fővel. Fantasztikus példaképek a mindennapi cselekvésünkben is. Nem tudunk oda felérni, nincs is rá módunk – de előttünk állnak bátorítóan.
Erős nemzet az, amelynek ilyen fiai vannak, s akik közülük más népektől jöttek, azok is a mi fiaink lettek így.
Ősi lelet bizonyítja Jézus létezését – a felfedezés egy pár szóból álló bibliai rejtélyt igazol
(Az írás a képre kattintva, új lapfülön olvashatják!)
Krasznahorkai László kapta az idei irodalmi Nobel-díjat
(Az írás a képre kattintva, új lapfülön olvashatják!)f
Milyen lehetett Mózes, „Isten embere” a valóságban?
(Az írás a képre kattintva, új lapfülön olvashatják!)
Magyar protestáns eleinknek sok a köszönni valónk
(Az írás a képre kattintva, új lapfülön olvashatják!)
Orbán Viktor a Magyar Diaszpóra Tanács tagjait fogadta a Karmelita kolostorban
(Az írás a képre kattintva, új lapfülön olvashatják!)
Nt. Pótor László lelkipásztor Nyírmeggyes: Imádságos szeretettel
(Az írás a képre kattintva, pdf formátumban, új lapfülön olvashatják!)
Debrecen-Józsa, 2025. október 18.
A képek forrásai:
boon.hu
borsonline.hu
felvidek.ma
freepik.com
hu.wikipédia.org
mazsihizs.hu
publicdomainpictures.net
refkertvaros.hu
reformatus.hu
toriland.hu