Magyar Testvéreim!
A
húsvétot követő első vasárnapot a régi egyház fehérvasárnapnak nevezte.
Van, ahol a gyülekezet tagjai ekkor emlékeznek saját
megkeresztelkedésükre, máshol meg ezen a vasárnapon konfirmálnak a
fiatalok.
Quasimodogeniti vasárnapjának a témája a
Krisztus feltámadásának következménye: az újjászületés. Szoktuk mondani
Luther nyomán, és immár 1000 nyelvre le is fordították, hogy Szent János
apostol evangéliumának 3. fejezete EVANGÉLIUM AZ EVANGÉLIUMBAN, vagy
akár a Biblia szíve. „Ha elveszett volna valami tragédia nyomán a
kezdetekkor az Irás, és csak ennyit őrzött volna meg az emlékezet, akkor
is teljes lenne az üzenet” (Tőkés László)
„Mert úgy szerette Isten a világot, hogy Egyszülött Fiát adta, hogy aki hisz Őbenne, el ne vesszen, hanem örök élete legyen” /3:16/
Senki
sem érdemel semmit, sem akkor, sem ma, és Isten mégis szeret. Testi
születésünket egy másik, egy mennyei eredetű, Istentől jövő születés
követi. Élő reménységre szült újonnan minket Isten a Krisztus
feltámadása által. Az élő reménység Isten erejére tekint, az Ő
segítségben bízik.
A 24 esztendős lángész Michelangelo a Fájdalmas
Anya /Pieta/ mély gyászában azt a földöntúli, sugárzó mennyei reményt
is fel tudja mutatni a carrarai márvány lelkében, hogy titokzatos,
szeretett Fia nem a sírban végzi pályafutását, hanem magához von
mindeneket, hiszen Benne áll fenn a teremtett mindenség a kolosséi
levél szerint.
Reményik Sándor az erdélyi líra egyik
legnagyobb zsenije egy szép versében egy titokzatos találkozásról ír. Az
ismeretlen Istennek – Olvassuk el a művet!
Nem hódításra indultunk mi el
A végtelenből, – csak találkozásra.
Testvér, a mi testvérségünk
Ezért oly ritka, szép és drága.
Nem hajtottuk a lelkünket igába.
Egymás lelkét prédának sose néztük,
Szemmel nem vertük, szóval nem igéztük.
Maradtunk szabadok a szeretetben.
Maradtunk egyenlők a szeretetben.
Maradtunk testvérek a szeretetben.
Egymás lelkében tiszteltük a törvényt.
S a végzetet, mint napsugár és örvényt.
A törvény betűje ha összevágott:
Ujjongva hirdettük a rokonságot.
S ha egymás lelke tájait bejárva,
Rábukkantunk egy nekünk idegen,
Ismeretlen istenség templomára:
Oltárát virággal szórtuk tele,
És szóltunk csendesen: bár nem enyém,
Szenteltessék meg mégis a neve.
Sok
érdekes és tanúságos találkozásról olvasunk az Írásokban, de amelyiknek
Krisztus Urunk az egyik szereplője, az örökre beleégett a másik fél
életébe, és az utókor emlékébe. Boldogságos Szűz Máriával, Szent
Józseffel, tanítványaival, betegekkel, megfáradtakkal, gyászolókkal való
találkozásai alkalmával.
Az agg Simeonnal, aki a világ üdvösségét
látta benne. A samáriai asszonnyal, akinek élő víz forrását adományozta.
Zákeussal, aki a pénzt szerette a legjobban a világon, és Jézus bement
hozzá. Vádlói előtt viszont néma maradt. A zsidó Nagytanács vezetője
Annás, és veje Kajafás főpapok heves vádjaira nem válaszolt, ezért még
jobban meggyűlölték.
Heródest sem méltatta. Róma mindenható ura ebben
a világban a császár volt, Poncius Pilátus helytartó annak barátjaként,
még emberségesnek bizonyult Jézus perében, bár unta a zsidók örökös
viszályait.
A világ legnagyobb zongora művésze Liszt Ferenc volt, a
ferences szerzetesek nagy barátja és tisztelője. A jeruzsálemi Via
Dolorosa mintájára a római Colosseumban is felálították a 14 stációt
ábrázoló emlékműveket, hova elzarándokolt az ekkor már abbévá szentelt
zeneszerző is.
Ezt írja Liszt Ferenc: „Magam is részt
vettem e szertartáson, mégpedig a római Colosseumban, elmerülve a szent
vértanúk vérében. A zene itt következő lapjain megpróbálom alázatosan
kifejezni jámbor érzelmeimet”
Liszt Ferenc: Via
crusis – Részvéttől megvilágosodva – Hallgassuk meg a mennyei művet
prof. Dr. Karasszon Dezső művész úr szolgálatával!
Nikodémus
görög nevű farizeus zsidó ember volt. Ekkor már a hellénizmus annyira
elterjedt a zsidóság között, hogy sok zsidó görög nevet viselt. Égető
kérdéseivel éjjel keresi fel Jézust, aki Izrael tanítójának nevezi
tiszteletből, de Nikodémus semmit nem értett Jézus küldetésének
lényegéről, ahogy sokan ma sem.
A megértés kulcsa Szent Urunk mondata: „Bizony, bizony mondom néked: ha valaki nem születik újonnan, nem láthatja meg az Isten Országát” Nikodémus még messzebb kerül, mert így folytatja: „Hogyan
születhet az ember öreg létére?” Jézus így felelt: „Bizony, bizony
mondom néked, ha valaki nem születik víztől és Lélektől, nem mehet be az
Isten Országába. Ami testtől született test az, ami Lélektől született
lélek az.”
Ady Endre: Az Isten balján – Hallgassuk meg a művet Szacsvay László színművész szavalatával!
A legmagasabb kivirágzása az ótestamentumi gondolatnak a szívcsere. Az új ember megjelenése. Ezékiel próféta írja: „Hintek reátok tiszta vizet, hogy megtisztuljatok, és adok néktek új szívet és új lelket adok belétek, és elveszem a kőszívet testetekből, és adok néktek hússzívet, és az én lelkemet adom belétek és azt cselekszem, hogy az én parancsolataimban járjatok, és az én törvényeimet megőrizzétek és betöltsétek.” /Ezékiel 36:25-26/
Nemeskürty
István tanár úr, Koltay testvérek és Demjén Ferenc a Honfoglalás
emlékére, és Árpád-házi Szent László Király tiszteletére alkották meg
világhírű alkotásukat Franco Néro egyik szerepével:
KI szívét osztja szét – Hallgassuk meg a dalt!
A
felülről való születés a Törvény-vallás képviselőjének érthetetlen. A
Szent Lélek a történelemben és ebben a történetben is munkálkodik. Mert
Isten azért küldte Jézust a világba, hogy üdvözüljön általa. „Mert aki rosszat cselekszik, gyűlöli a világosságot, és nem megy a világosságra, hogy le ne lepleződjenek a cselekedetei”
Jézus segít Nikodémusnak a megértésben. Szembeállítja a testi világszemléletet a mennyei világszemlélettel.
Van
kiválasztott ember, és van elveszett ember. Téves felfogás Izraelre
rásütni, hogy kiválasztott. Minden a Krisztushoz fűződő viszonyon áll
vagy bukik. Ha nem tér meg, akkor elveszett.
Imádkoznunk kell azért, hogy látogasson meg a „nap támadat a magasságból” Zámbó Jimmy: Nézz le rám, ó Istenem – Hallgassuk meg a dalt!
A
net-szószék ezres lélekszámú közösségétől szoktunk kapni időnként pár
soros levelet, köszöntőt, köszönetet. Egy esztendeje idéztünk 10
levélből, amelyet kiváló, nagy tudású jó magyarok írtak. Most a húsvét
ünnepére is érkezett egy olvasói levél, melynek feladója Győrffy Sándor Barátom, Testvérünk, a Hazatérés Temploma presbitere.
Foglalkozására nézve a Muravidék főszerkesztője, festőművész, grafikus, szobrász, író, kísérleti színház és film performance.
Köszönjük
kedves levelét Művész Úrnak, e helyről is Isten gazdag áldását kérjük
Életére, munkájára, Ft. Hegedüs Lóránt püspök úr hagyatékának
gondozására.
Olvassuk el a levelet!
Kedves László!
Micsoda erkölcsi erő vezeti gondolataidat, hogy hetente elküldöd Igei útravalónak nevezett írásaidat. Én mindig elolvasom és dokumentálom. A baj csak az vele, hogy mindig megsiratom, amit, tudom, nem tartanak férfias cselekedetnek.Nagyon kevés hasonló lelkületű és egyben kulturális tartalmú üzenettel találkozom.Adjon a Teremtő Számodra további tiszta elmét, erős akaratot és szeretetteli szolgálatot, kívánom a Feltámadás hajnala előtti éjszakán,
szeretettel, Győrffy Sándor.
A
Feltámadott Úr a hét első napján szent angyalai közösségében találkozik
az Őt siratni érkező asszonyokkal, leghűségesebb két tanítványával, majd
a többi szent apostollal is, kiknek majd missziói feladatot ad az idők
végezetére szólóan. A kárhozat világából a menny világába kell hívni
testvéreinket életpéldánkon keresztül.
Nem szavakban áll az Isten Országa, hanem cselekedetekben!
Debrecen-Józsa, 2019. április 27.
A képek forrásai:
hu.depositphotos.com
hu.wikipedia.org