A történelmi Alkotmány szimbolikus megjelenítője a Szent Korona, amely a nemzet teljességét és egységét hivatott szimbolizálni.
Hozzá képest a király és bárki, testület, csak részesedhetett a hatalomból.
Figyelmeztet, hogy a hatalom ereje és alkotmányossága nem egyenlő egymással.
A Szent Korona a biztosítéka a magyar alkotmányosságnak, a magyar nemzeti szuverenitásnak és a magyar szabadságeszmének.
A magyar történelmi alkotmány a teljes közjogi látóhatárt nyitja meg a természetjogi elvek szerinti élethez, intézmény alkotáshoz való fogalmi lehetőséget biztosítva.
Magyar Testvéreim!
Hódítani indultak hű és áldozatos életű fiatal magyar sportolóink Párizsba, mint egykor legnagyobb eleink.
Liszt Ferenc a világ legnagyobb zongoraművésze, zeneszerzője,a kath. egyház abbéja.
Aki kifizette Bonn Város Tanácsának a készülő Beethoven-szobor hiányzó költségét, szegény németek nem tudták befejezni…
Aki kifizetett 10000 lyoni textilmunkásnak fejenként 1 kg kenyeret, mert 16 órai robotból még elegendő kenyérre sem tellett nekik.
Aki Lamennais abbéval Bretagne legszegényebb plébániáján felragyogtatta Krisztus Urunk egyházát.
Munkácsy Mihály, Paál László, Színyei Merse Pál, Ferenczi Károly, Réti István, Iványi Grünwald Béla, Thorma János Hollósy Simon az impresszionista festészet legnagyobb mesterei tanították vásznaikkal a Montmarte és a Latin Negyed francia kezdőit és menőit a levegő színének új csodájára.
Ady Endre, József Attila, Kassák Lajos, Illyés Gyula „Hunok voltak Párizsban” aszimbólum varázslói, akik a francia irodalom és verselés sztárjait az árnyékos oldalra tolták.
‡ Ünnepen ne legyünk ünneprontók, nem is voltunk, nem is panaszkodott Párizsban senki.
Gáláns úriemberként nem emlegetjük a világ második legnagyobb gyarmattartó birodalmának viselt dolgait, megteszik helyettünk azok, akik mindezt elszenvedték, és szenvedik.
Elegáns úriemberként nem emlegetjük Trianon fájdalmát a Versailles parkjában.
Nagyvonalú úriemberként nem emlegetjük a Budapest, Nagyvárad és Mátészalka fényeit, mely valóságos villanykörtékkel, szecessziós épületekkel, sok-sok kiadott újsággal és könyvvel beelőzte a fény városát 1900-ra.
Szép volt a játékok 16 napja.
Szép volt látni szép magyarjaink fején a glóriát, nyakukban az érmet, tarsolyukban a pontokat, szíveikben az örömöt, lelkükben a lelkesedést, életükön a hálát.
Szép volt látni a Stadion záró bankettjén az ömlesztve érkező fiatalokat, Szörényi Leventével szólva: „Láttam, hogy az Isten mennyi szép embert teremtett”
Szomorú, hogy a pusztító szláv testvérháború, Izrael Állam terrorja nem szünetelt, hiába a szokásjog, a pápa intése, a jó ízlés legelemibb humánuma.
‡ Isten kedves népe a modern kori játékok kezdetétől számítva a világtetejéről ad hálát.
Az elvégzett beszélhetetlen sok munka, az alázat és hűség megtermi a maga gyümölcsét.
De egyöntetű a külföldi vélemény, hogy a HUNGARY felírat mindenkiben kivált valamilyen érzelmet.
EZEK SZERETIK EGYMÁST, ÖSSZETARTANAK, ÖRÜLNEK EGYMÁS SIKEREINEK
Ady Endre: Jobb nem vagyok – Törtei Tünde színművész előadásában
Sógor Együttes – Árad a Duna vize
A Hajdúnánáson készült aratókoszorút „Isten szeme” fonatok is díszítik, alkotója Nagy Sándorné Julika népi iparművész Szent István Bazilika Budapest, 2024. augusztus 20.
‡ E héten újszövetségi napi igénk egészen eredeti, lélekbe markolóan igaz, szívet vigasztaló katarzis.
A búza és konkoly példázatának nagy tanulsága az, hogy nemcsak a Nagy Magvető, az Emberfia vet, hanem van egy másik Magvető is, az ellenség, aki elvetette a konkolyt, az ördög.
Óriási erővel hinti el ma is a gonoszság magvait a világban és a mi szívünkben is.
A nagy kérdés az, hogy milyen talaj a mi szívünk?
Mi nő naggyá bennünk?
Áldás vagy átok kíséri lépteink?
Búza vagy konkoly?
Milyen döbbenetesen veszedelmes, hiszen szinte egy tőről fakad, csak elágazik egy ponton.
De kitépéskor egymást ránthatja: mennybe vagy pokolba.
„HADD NŐJÖN EGYÜTT MIND A KETTŐ AZ ARATÁSIG”
(Szt. Mt. 13:30)
ARRA FIGYELMEZTET MINKET JÓ URUNK, HOGY A SZÉTVÁLASZTÁS ÉS ÍTÉLET NEM A MI FELADATUNK EZ ISTEN HATÁSKÖRÉBE TARTOZIK ÉS AZ UTOLSÓ ÍTÉLETKOR KERÜL MAJD SOR REÁ
Áprily Lajos: Az én csodám – Zámbori Soma
Kárpátia zenekar: Piros szív, fehér hó, zöld levél (Debrecen, 2024. március 8.)
/Barabás Miklós festménye/
Akivel elsőként tetették le a fegyvert Világosnál
(Az írás a képre kattintva, új lapfülön olvashatják!)
Miért van valami a semmi helyén? – kérdezi a filozófus.
„S mert szörnyűséges, lehetetlen.
Hogy senkié vagy emberé,
Az Élet, az Élet, az Élet”
(Ady Endre: Menekülés az Úrhoz)
Felszentelték a Kolozsvár belvárosába visszaállított Mária-oszlopot, a remény, a hit és a hála jelképét
(Az írás a képre kattintva, új lapfülön olvashatják!)
‡ A konkolyról és búzáról szóló példázat a hívők és hitetlenek együttélésének nagy titkát és az eszkhatologikus elrendezés nagy ígéretét világítja meg. Együtt vannak a kiválasztottak és a bűnben maradottak.
Együtt élni a bennünket gyűlölőkkel sokszor egyszeres vagy többszörös kisebbségben persze nem egyszerű feladvány, főleg gyermekként, fiatalként.
Tanúja voltam Beszterce-Naszód megyében, ahol már 5% alatt élnek magyarok, hogy hazaérkezett a magyar kisleány a román iskolából, és síró görcsöt kapva mondta anyjának: „Értsd meg nem tudom a nehéz leckét magyarul sem, románul meg végképp nem.”
Jó magot vetettél a földedbe Uram. Honnan van akkor a gonosz?
Mennyi szenvedés, emlékezés, évfordulók.
‡ Az Újszövetség beteljesedésekor megjelenik Izrael történetének elrejtettségéből a világ és az idők teljességében az, aki így szól hozzánk:
„Nekem adatott minden hatalom mennyen és földön”
Borsi Gábor: Álmos Nagyfejedelem
Nyolcszáztizenkilenc utolsó havában
Született meg ő a nagy Kazáriában.
Az áldásos nap előtt anyja, Emese
Álmot látott egyik éjjelen szép szeme.
Álmában Turulmadár szállott le rája,
Majd megfakadt méhének szépséges fája.
Méhéből forrás fakad idegen földön,
Ágyékából királyok származnak dicsőn.
Ki is hordta a szép, aranyos gyermekét,
Ki majd megváltoztatta népe életét.
Meghódította ő a nagy Levédiát,
Létrehozta ott Kijevnek nagy városát.
Itt született Árpád, egyetlen gyermeke,
Magyaroknak későbbi nagy fejedelme.
Behódolt neki az etelközi puszta,
Melynek nevét szép feleségéről adta.
Etelközt hagyva indult a Kárpátokba,
Várta őt s a fiát a szép Pannónia.
Ó, de sajnos, már nem érhetett el oda,
Erdélyben tért meg az égi pusztaságra.
Gősi Vali: Áldott kenyerünk
Álmodom
az otthon kenyér illatával,
látom nagyanyám hófehér haját,
amit dagasztáskor kendőjébe zárt,
ha előkerült a nagy sütőlapát, és
langyos cipókkal telt meg a kosár.
Ráncaiban
rejtőző, bársony mosolyát
idézi a múltból derengő ős-erő,
boldogság, az a tiszta élet,
– szép, áldozatteli -, amely a fényűzést
hírből sem ismeri…
Akkor még áldott volt
a szelek játéka, ha a kemencében
a lángot szította. Minden kenyérsütés
újrakezdést érlelt, a búzából nyert új liszt
maga volt az élet.
Álmodom
néha nagyanyám kezével,
égi áldást rajzol mennyei kenyéren…
Ó Szent István dícsértessél – Erdélyország – Moldva – Pusztina 2014. augusztus 18.
E Turul-madár szárnyai őrizze a hont
Jó szívvel ajánljuk Kedves Testvéreink figyelmébe az alábbi írásokat
Szépen csillogó magyarok – Galéria a párizsi olimpián érmet szerző sportolóinkról
(A képre kattintva, a galéria új lapfülön tekinthető meg!)
Deutsch Tamás elárulta, miért utazott a magyar olimpiai csapat különgépén
(Az írás a képre kattintva, új lapfülön olvashatják!)
A késés nem szegte a szurkolók kedvét, nagy tömeg fogadta a párizsi hősöket
(Az írást a képre kattintva, új lapfülön olvashatják!)
Matyó ruhában, magyar népzenére táncolja körbe a világot az új műkorcsolyapárosunk
(Az írást a képre kattintva, új lapfülön olvashatják!)
Megható, történelmi pillanatok az olimpiáról
(Az írást a képre kattintva, új lapfülön olvashatják!)
Kárpátia zenekar: Egy az Isten, egy a nemzet
tiszteletes úr
Debrecen-Józsa, 2024. augusztus 17.
A képek forrásai: