Mai ószövetségi igénk: Ézsaiás könyve 45. részének 2. verse:
Én megyek előtted, a rögös utat elegyengetem, az ércajtókat betöröm, és a vas-zárakat leverem.
Charles Haddon Spurgeon gondolatai:
Ez Cirusnak szól; de mindörökké szól az Úr minden szellemi szolgájának. Csak menjünk előre hittel, és az Úr megtisztítja előttünk az utat. Az emberi és sátáni csalárdság tekervényei kiegyenesednek előttünk: nem kell követnünk cseles kanyarulataikat. Az érckapuk áttörnek, vas-záraik lehullanak. Nem lesz szükségünk sem faltörő kosra, sem feszítővasra. Az Úr maga cselekszi meg értünk a lehetetlent, és ténnyé teszi azt, amit nem is vártunk.
Ezért ne üldögéljünk gyáván és remegve! Menjünk előre kötelességünk útján, hiszen az Úr megígérte: „Én megyek előtted”. Ne kérdezzük, miért, a mi feladatunk az előretörés. Az Úr ügyéről van szó, és Ő alkalmassá tesz majd bennünket a szolgálatra; minden akadály elhárul. Hát nem megmondta: „az ércajtókat betöröm”? Ugyan mi állhatna útjába és mi gátolhatná akarata végrehajtásában? Isten szolgáinak kimeríthetetlen erőforrásuk van. A hit előtt szabad az út, akármilyen emberi erő torlaszolja is el azt. Ha az Úr azt mondja: „betöröm… leverem…”, akkor mi ne kételkedjünk ígéretében.
471. dicséret: Fel barátim,drága Jézus zászlaja alatt…
Áldás, békesség: Hegedűs Lóránt
A kép forrása:
hvg.hu