Kedves Testvérek!
Mai ószövetségi igénk: Ézsaiás könyve 43. részének 1.b verse:
Ne félj, mert megváltottalak, neveden szólítottalak, enyém vagy!
Dietrich Bonhoeffer lelkipásztor gondolatai:
Túlerőben van bennünk a gonosz, a bűnös és a közönséges, és rajtunk van átka amíg élünk – és megrendülne a hitünk a jóban, a szentben, saját magunkban, Istenben, ha nem szólt volna hozzánk Isten: „Elég neked az én kegyelmem, mert az én erőm erőtlenség által ér célhoz”. (2Kor 12,9)
Ezzel tehát egyértelmű, hogy a vallás nem annak a beteljesülését adja nekünk, amit megtagad tőlünk a világ, és hogy a vallás nem földi boldogság-osztó. Nem, a vallással a világban lévő boldogtalanság, nyugtalanság és nélkülözés tett szert hatalomra.
„Elég neked az én kegyelmem”. Mi a kegyelem? A kegyelem nem valami magától értetődő, nem olyasmi, amit az életünkben közvetlenül megtapasztalunk, ellenkezőleg: a kegyelem teljesen valószínűtlen, hihetetlen az alapján ítélve, amit itt megélünk. A kegyelem egy minden elképzelhetőn túli történésről szól, amely el akar vonni bennünket a saját világunktól ehhez a másikhoz. Sötét szakadék tárul fel, és egy hang azt parancsolja: ugorj át, én felemellek, erősen tartalak, kinyújtom a kezem, merd rám bízni az életed, bízz bennem úgy, mint semmi másban. Elég neked az én kegyelmem; én vagyok a szeretet, neveden szólítottalak.
„Enyém vagy!”
460. dicséret: Amint vagyok, sok bűn alatt…
Áldás, békesség: Hegedűs Loránt
A kép forrása:
hvg.hu