Kedves Testvérek!
Mai újszövetségi igénk: János evangéliuma 14. részének 27. verse:
Békességet hagyok nektek: az én békességemet adom nektek: de nem úgy adom nektek, ahogyan a világ adja. Ne nyugtalankodjék a ti szívetek, ne is csüggedjen.
dr. Ecsedy Aladár lelkipásztor (Tahitótfalu) gondolatai:
Halál után az emberek nagyon szeretnek a hagyatékkal foglalkozni. Mit hagyott? Mit hagyott nekem? Mennyit?
Jó lenne szívünk szerint foglalkozni azzal, hogy mit hagyott nekünk, ránk Jézus. Nem csinált titkot belőle. Érthető módon megmondotta: „Békességet hagyok nektek: az én békességemet adom nektek: de nem úgy adom nektek, ahogyan a világ adja. Ne nyugtalankodjék a ti szívetek, ne is csüggedjen. (Ne is féljen)„.
Jézus hagyatéka minden más hagyatéknál drágább és áldottabb. Mire volt, mire van és mire lesz az egész ember-világnak legnagyobb szüksége, mint a: békességre. Nem a békesség egyoldalúságára, hanem igazi lényegére. Ha azt az összeget, amit a világ népei fegyverkezésre költenek, az emberek békességére, jólétére, boldogságára költenék, csodálatos lenne ennek a földi világnak az élete is.
Jézus ugyan ebből nem csinált titkot, mert megmondotta: Háborúk mindig lesznek köztetek.
Ám az Ő hűséges követői ennek dacára is elnyerhetik azt a békességet, amit Jézus adott, és amit tőlünk soha senki el nem vehet.
A mostani éveket, évtizedeket jellemzi a békességre törekvés. Keresni az utat és lehetőséget arra, hogy miként lehetnek a világ népei békességben egymással.
Isten hívő népének ebben a dologban az a feladata, hogy ezért tiszta szívből és állandóan imádkozzék.
774. dicséret: Csak vezess, Uram végig… (a régi énekeskönyvben: 462. dicséret)
Áldás, békesség: Hegedűs Loránt
A kép forrása:
hvg.hu