Kedves Testvérek!
Mai újszövetségi igénk: Máté evangéliuma 28. részének 20. verse:
…és íme: én veletek vagyok minden napon a világ végezetéig.
Dietrich Bonhoeffer lelkipásztor gondolatai:
Napjainkat áthatja az isteni dolgok utáni kutatás, félénk tapogatózás és keresés. Korunkba beköszöntött a nagy magányosság, az a magányosság, amely csak ott létezik, ahol az Isten általi elhagyatottság uralkodik. Nagyvárosaink közepébe a megszámlálhatatlan embertömegek legnagyobb, legvadabb tülekedésébe betört az elmagányosodás és a hontalanság nagy ínsége. De fokozódik a vágy is, hogy bárcsak ismét eljönne az az idő, amikor Isten az emberek között tartózkodik, amikor Istent meg lehet találni. Égetően forróvá vált – és csillapításra vágyik – a szomjúság, hogy kapcsolatba lehessen kerülni az isteni dolgokkal.
Napjainkban sokféle orvosságot kínálnak, amelyekről azt ígérik, hogy megszünteti ezt a szomjúságot, és amely után százezer mohó kéz nyúl. E vad, vásári tülekedésben, az új eszközök, új utak feldicsérésével szemben ott áll Jézus Krisztus egyetlen igéje: „íme: én veletek vagyok”.
Egyáltalán nem kell sokat kutatnotok és keresnetek, nem kell titokzatos szellemeket űznötök; én itt vagyok. Vagyis Jézus nemcsak ígéri, hogy egyszer majd eljön, nem utakat ír elő, hogy miképpen lehet eljutni hozzá, hanem egész egyszerűen azt mondja: én itt vagyok.
Hogy látjuk vagy sem, hogy érezzük vagy sem, hogy akarjuk vagy sem, az teljesen mindegy azzal a ténnyel szemben, hogy Jézus itt van velünk. Egyszerűen mindenütt ott van, ahol mi vagyunk, és ehhez mi a legcsekélyebbet sem tehetjük hozzá.
225. dicséret: Itt van Isten köztünk… (a régi énekeskönyvben: 165. dicséret)
Áldás, békesség: Hegedűs Loránt
A kép forrása:
hvg.hu