Az „irgalmasság” együttérzést jelent a bajbajutottakkal, a szenvedőkkel. Jézus nem határozta meg pontosan, hogy milyen emberekkel szemben kell tanítványainak irgalmasnak lenniük. Nem tudjuk, hogy az olyan bajbajutottakra gondolt-e elsősorban, mint a Jeruzsálemből Jerikóba vándorló ember, akit rablók támadtak meg, és akin megkönyörült az irgalmas samaritánus; vagy pedig az éhezőkre, betegekre és kitaszítottakra, akikkel maga Jézus is nap mint nap irgalmasságot cselekedett? Vagy azokra gondolt, akik velünk olyan gonoszul bánnak, hogy az már méltó büntetésért kiáltana, ha az irgalom nem esdekelne bocsánatért? Jézus nem érezte szükségét annak, hogy ezt részletesen kifejtse.
