Napi ige és zsoltár (2024. szeptember 10.)

A jellem határozza meg, hogyan értelmezi valaki Isten akaratát: „A hűségeshez hűséges vagy, a feddhetetlen emberhez feddhetetlen. A tisztához tiszta vagy, de a hamisnak ellenállsz.” (18. zsoltár 26-27). Ábrahám úgy értelmezte Isten parancsát, hogy meg kell ölnie a fiát. Csak egy rettenetes próba kínjának elszenvedése juttathatta el odáig, hogy ezt a hagyományos értelmezést figyelmen kívül hagyta.

Continue Reading →

Napi ige és dicséret (2024. szeptember 9.)

Simon Péter egész éjjel halászott és nem fogott semmit. De Jézus szavára újra bevetette a hálót. Ez azonnal tele lett halakkal. Mózes csodákat tett a kezében lévő pálcával. Sámson egy szamár állcsontjával ellenségeinek ezreit verte le. Dávid parittya-kővel terítette le Góliátot, így szerzett győzelmet népének. Elizeus sót dobott a rossz vízbe; az megtisztult, és száz ember lakott jól húsz árpakenyérből az ő kezéből.

Continue Reading →

„Akkor kisgyermekeket vittek hozzá, hogy tegye reájuk a kezét, és imádkozzék értük” (Szent Máté apostol ev. 19:13)

Szent Urunk tanítványai elhívásuk kezdetén éppen úgy, olyan általánosságban gondolkodtak, mint bárki más.
E világban vannak fontos és hatalmas emberek, akiknek a közelébe az egyszerű pórnép csak úgy nem juthat közel.
Alacsony sorsú, szegény, lenézett asszonyok próbálták a Mester elé vinni gyermekeiket, hogy áldja, gyógyítsa, védje meg őket.
A tanítványok azonban reájuk szóltak, nem engedték Jézust „zavarni”.
Édesanyám mondta, hogy a szeptemberi iskolai hittan beíratásnál hogyan próbálta az igazgató, „jobb belátásra bírni a szülőket”, lebeszélni e feudális maradiságról, úgy mond majd a továbbtanulásnál bajba kerülhetnek e miatt, (1962-1970)

Continue Reading →