Egyik nap a tömeg kísérte Jézust. Alighanem lelkesen kiáltozva juttatták kifejezésre a Mester iránti hűségüket, látványosan igyekeztek jelét adni ragaszkodásuknak. Krisztus azonban, aki jól ismerte szívüket, látta, mennyire felszínes ennek a tömegnek a kötődése őhozzá. Megállt, és feléjük fordulva egy rövid, de találó példázatot mondott el. A példázatot egy kérdéssel vezette be: „Mert ki az közületek, aki tornyot akar építeni, és nem ül le előbb, és nem számítja ki a költségeket, hogy telik-e mindenre a befejezésig? Nehogy – miután alapot vetett, de nem tudja befejezni – gúnyolni kezdjék őt, akik látják, és azt mondják: Ez az ember elkezdett építeni, de nem tudta befejezni.” (Lukács 14,28-30)