Egy szomorú hírt kell megosztanunk: nagyszombaton elszólította közülünk Istenünk Agárdi Ferenc presbiter testvérünket, aki hosszan tartó betegség után távozott a mennyei hazába. Földi hazánk, magyar nemzetünk hűséges védelmezőjét, s gyülekezetünk minden nehézség és próbatétel között példásan kitartó hitvalló őrállóját veszítettük el személyében.
Krisztussal együtt megfeszítettem. Élek pedig többé nem én, hanem él bennem a Krisztus.
Élt egyszer egy ember. Igazán szerencsés volt életében. Tehetséges volt, rendkívül ügyes is, hivatali pályáján remekül haladt előre. Mind magasabbra és magasabbra emelkedett, míg végre az egyik legmagasabb méltóságot is elérte: pénzügyminiszter lett. Mások talán irigykedve néztek rá, de ő magán belül érezte, hogy valami nincs rendben. Valami megmagyarázhatatlan vágyakozás támadt benne, azt sem tudta pontosan, hogy mi után, de nem tudott nyugodni. Valamit tenni kellett. Egy nagyszabású külföldi útra szánta el magát.