Mielőtt Jézus magával viszi a tanítványait a szenvedésbe, a megaláztatásba, a szégyenbe, a megvettetésbe, magához hívja őket és megmutatja nekik magát, mint Isten dicsőségének az Urát.
Mielőtt a tanítványoknak le kell ereszkedniük Jézussal az emberi bűn, gonoszság és gyűlölet mélységeibe, Jézus felvezeti őket a magas hegyre, ahonnan a segítségüket várhatják. „Tekintetem a hegyekre emelem: Honnan jön segítségem?” (Zsolt. 121,1)
Turgenyev, az előkelő származású nagy orosz drámaíró, költő, műfordító, aki három évvel volt idősebb Dosztojevszkijtől és tíz évvel Tolsztojtól, keserű iróniával írja egyik művében az alábbi történetet.
Ünnepség van a mennyben, ahová az angyalok mellé Isten meghívta az erényeket is, akik sorra mutatkoznak be.
„Jótétemény, mondja az egyik, Hála, szól majd egy következő”
A két erényt egy főangyal Isten elé vezeti, akik döbbenten mondják, hogy a világ fennállása óta ők még nem találkoztak egymással.
Kifejezte egyrészt az író, hogy eddig a műveltnek hitt Nyugat milyen hálátlan volt az orosz nép jótéteménye, teljesítménye, eredményei láttán.
Másrészt pedig, hogy mi keresztények is milyen hálátlanok vagyunk Isten kibeszélhetetlen jótéteményei láttán.
Jó nékünk néha elismételni a régi igazságokat, nehogy tévedésbe essünk. Mi református keresztyének nem vagyunk a gazdagság ellen, de nem dicsőítjük a szegénységet sem. Nem mondjuk azt, hogy ha valaki gazdag, ezért elkárhozik, és nem állítjuk, hogy ha szegény valaki, akkor majd a mennybe megy. Mi megtanultuk Urunktól, hogy a rosszul felhasznált, önző gazdagságot ítélte el, és sajnálta mély szánalommal azokat, akik a földi gazdagságban látták az élet értelmét, így a vagyon, a pénz rabszolgái lettek. Mi, református keresztyének hirdetjük, hogy takarékosnak kell lenni és nem vagyunk az ellen, ha valaki tisztes örökséget hagy hátra utódainak.
„Amikor a »Hazám, hazámat« éneklem, néha az erő is kimegy a lábamból annyira fáj, annyira fontos. Mielőtt bemennék a színpadra énekelni, azt érzem, hogy nyilvánosan fogok imádkozni. Olyan imát mondok el, amit a szerzők áldott pillanatban hoztak létre. Éppen ezért hatalmas felelősség a közvetítése. A »Hazám, hazám« nemcsak azért kedvelt mű, mert szép a dallama és szép a szövege: slágerré válhatott azért is, mert eléri a célját.
Nikodémusz éjjel ment Jézushoz. Ki tudja mennyi harc dúlt a szívében, amíg kiszakadt a farizeusok, írástudók közösségéből. Ki tudja, mennyit gyötrődött lelkében, mire megérett benne az elhatározás, hogy neki ott van a helye Jézus mellett. Ki tudja, hány álmatlan éjszakát vergődött át, míg rádöbbent: neki beszélnie kell Jézussal. És ha éjjel érett meg rá a lelke, akkor éjszaka indult el Jézus felé.
