Temes vidékének nagy szülötte a szabadságharcosok, reformátorok, tudós lángelmék emlékének tisztelegve fejti ki egyik művében:
„Miért küzdöttek, hősin, hadra kelve,
Miért mentek máglyára énekelve?
Tán fényes, látó szemük
bevillant, bár balsors tört ellenük,
a szent SZABADSÁG felismert szívébe,
s imádták, máglyáknál is hőbben égve?”
Ha az emberi szeretet nem emel túl valakit önmagán, akkor nem is szeretet.
Ha a szeretet óvatos, bölcs, számító és nem mutat túl önmagán, akkor egyáltalán nem szeretet.
Lehet vonzódás, szimpátia, meleg érzés, de nincs meg benne a szeretet igazi természete.
Ószövetségi napi igénk prófétai erővel szólal meg, mely a „minden hiába” pesszimista életérzéstől a felelősségteljes gondolkodáson át kaput nyit az Újszövetség hit, remény, szeretet világára.
A szentek útjai különböznek, de a cél ugyanaz, – tartja egy régi mondás.
Ki tudhatta a Jó Istenen túl, hogy a lomhán elterülő utcákat szegélyező nádfedeles házak egyikében egy csöndes asszonyka zsoltárokat imádkozik?
Borbély, felcser férje-ura hol az emberek, hol a jószágok sebeit igyekezett csillapítani, így hát soha sem volt otthon.
Az ENSZ legutóbbi közgyűlésén hangzott el New Yorkban az elmúlt héten, ahol a főtitkár szavai sokakat sokkoltak:
„A ENSZ nem azért jött létre, 1945. október 24. napján San Franciscóban a második nagy világégés után, hogy elhozza a földre a mennyországot, hanem azért, hogy megőrizze és megmentse az embereket, az emberiséget, az – az országot, az országokat az újabb pokoltól.
Az a baj sok tisztségviselővel itt,hogy aki ideológián keresztül nézi a világot,az nem látja a látja a valóságot”
Három világvárosban, Londonban, Párizsban és New Yorkban állították fel az ókori Egyiptom parádés obeliszkjeit – ezeket hívják Kleopátra tűinek.
A londoni oszlop egyiptomi hieroglifái II. Ramszesz fáraó katonai győzelmeiről emlékeznek meg.
A 21 méter magas gránit obeliszket eredetileg az egyiptomi XVIII. dinasztiából származó III. Thotmesz fáraó állíttatta Heliopolisz városa elé.
Háromezer év alatt megcsodálta sok-sok fáraó, Mózes, vonult előtte Bonaparte Napóleon, míg végül Egyiptom és Szudán uralkodója Mohamed Ali 1819-ben felajánlotta
a Brit Birodalomnak, ami aztán máig ható jogi és diplomáciai bonyodalmat okozott.
Az angolok azt mondták „Most van jó helyen, ők jobban tudnak vigyázni reá mint egykor hazájában, ahol megalkották”.
