Magyar Testvéreim!
Isten eljön az emberhez, és kegyelmet ajándékoz.
Az út az örökkévalóságból az időbe, Jézus Krisztus útja az a paradox üzenet, amely hatalmas erővel vonult végig a régi antik világon, amely kételkedővé vált mindennel szemben, ami az embertől jött.
Nagycsütörtök, Nagypéntek, Húsvét titkát, misztériumát, kegyelmét ünnepeljük, a megváltás áldása fölött örvendezünk, harangozunk, reménykedünk.
E három szent napon nem az emberek tettek valamit, hanem ezt egyedül Isten tette.
Ő az emberekhez vezető utat járta végtelen szeretetben.
Megítélte azt, ami emberi, és kegyelmet ajándékozott érdemeinken felül.
‡ Az Utolsó Vacsorán elhangzott az Úrvacsora (Oltári Szentség) szereztetési igéje.
Szent Urunk tanítványaira bízta szeretetének Testamentumát az Úrvacsorában (Eucharisztiában)
Ezzel megalapította lelki népét, az Egyházat, mely nem e világból való, de ezért a világért hívott el.
Példát adva ezt követően a szent szolgálat szent hivatássá minősítéséről: megmossa tanítványai lábát
Pilinszky János: Késői kegyelem
‡ Jézus egy titkot egészen az Utolsó Vacsoráig rejtve hagyott tanítványai előtt.
„Az Emberfiát bűnösök kezébe adják, egyikőtök elárul engem”
Jézus Krisztus Golgotára vezető útja árulásával kezdődik.
A többiek pedig elaludtak a Gecsemáné kertben az Olajfák hegyén.
NAGYCSÜTÖRTÖK – NAGYPÉNTEK – HÚSVÉT
A legnagyobb keresztény ünnep, az „ünnepek ünnepe”
A húsvét legkorábbi említése Kr. u. 54-ből származik: „Mert a mi húsvéti Bárányunk a Krisztus, már megáldoztatott”
(Szt. Pál I. Kor. Lev. 5:7)
A theologia aranykora
A kijelentés történet csúcspontja
Az Evangélium kérügmája
A misztérium végső titka
Az ember tragédiájának távlatos megoldás
A keresztfához megyek – Református népi ének
„Nem tudom felfogni azt a fájdalmat, azt a szeretetet, melyet értünk hordozott Jézus”, – írta valaki.
‡ Nagypénteken a Történelem és az Üdvtörténet fényességes lapjain megjelennek a szentek és kegyesek, kik a passiótörténet 14 stációján át holtáig követik, kísérik és könnyezve szeretik Szent Urunkat.
Szent János apostol, a Fájdalmas Szűzanya, néhány asszony és távolabb csúfolódók látják töviskoronás fején a csorduló vért, verejtékes arcán a leírhatatlan fájdalmat, kenyeret és áldást osztó kezein a szögeket, melyet a világ gonoszsága rakott reá.
Hallják elhalkuló szavait: „Szomjazom” – „Elvégeztetett”
Ma is így van ez.
Ómagyar Mária Siralom (1290 Bologna) – Ambrus Laura
A világ leghatalmasabb nagypénteki prédikációja a Munkácsy Krisztus Trilógiája, melyekbe a zaklatott lángészképes volt ábrázolni a menny és föld, szent és profán, élet és halál teljességét.
A Mennyei Atya minden eleve elrendelt szándéka ott ragyog Krisztus Urunk hófehér alakján, szemben világbirodalmak múló-hulló romjaiknak átkozott porán.
Jézus szánja Pilátust, a hatalmas Római Birodalom helytartóját, a császár barátját.
Mint a Nap a vakondokot
A költő a követ
A tavasz az avart
Wass Albert: Nagypénteki sirató – Vécsei István
‡ A keresztény világ legnagyobb ünnepe a húsvét, kicsi gyermekkorunktól énekeltük lelkesen az ezer férőhelyes zsúfolva telt műemléktemplomban Újfehértón:
347. Dicséret: Jézus, ki a sírban valál
A halál fölött azért tudott diadalmaskodni Szent Urunk, mert előbb megtörte a bűnnek hatalmát, a kereszten megfizette a zsoldját, és elhordozta helyettünk a nekünk kijáró büntetést.
Nekünk az élet Krisztus, s minden nyereség, ami ettől a világtól elszakít.
Mindenki csak annyira keresztény, amennyire hasonlít Krisztushoz.
Lehetőségeid szerint gyűjtsd egybe házad népét húsvét ünnepére.
Örüljetek az életnek, egymásnak, egyháznak, hazának.
Erdélyben szokás, hogy ilyenkor a távoli országokban élők, ott dolgozók hazalátogatnak, hogy a régi faluban ünnepeljenek családi körben, és mindig a templomban.
„Akkor bement a másik tanítvány is, aki elsőnek ért a sírhoz, és látott, és hitt.
De még nem értették az Írást, hogy fel kell támadnia a halálból.
A tanítványok ezután hazamentek.”
(Szt. János ev. 20:8-10)
Húsvéti locsolkodás Erdélyben
Húsvéti tojásírás Gyergyószentmiklós – Hargita Vármegye Értéktár
E Turul-madárszárnyai őrizze a hont
Jó szívvel ajánljuk Kedves Testvéreink figyelmébe az alábbi írásokat
Hajdú-Bihar Vármegye Önkormányzata: Húsvéti üdvözlet
Bodó Sándor húsvéti jókívánsága
Kedves Nagytiszteletű úr! Kedves László!
Áldott húsvéti ünnepeket kívánok szeretettel Mindnyájatoknak!
Király Zoltán
Ti mesternek hívtok – és nem kérdeztek engem.
Útnak neveztek – és nem jártok rajtam.
Világosságnak hívtok – és nem néztek reám.
Életnek neveztek – és nem kerestek engem.
Bölcsnek hívtok – és nem követtek engem.
Hatalmasnak neveztek – és nem kértek engem.
Irgalmasnak hívtok – és nem biztok bennem.
Igazságnak neveztek – és nem féltek tőlem.
HA EGYSZER ÖRÖKRE ELVESZTEK- NE OKOLJATOK ENGEM.”
Állandósult átmenetiségben Kárpátalján
(Az írást a képre kattintva, új lapfülön olvashatják!)
Az egyház templomokba szorítva rab szobafogságban
(Az írást a képre kattintva, új lapfülön olvashatják!)
Jóízű beszélgetés Szalonnával
(Az írást a képre kattintva, új lapfülön olvashatják!)
Román közpénzből finanszírozzák a leomlott partiumi vár helyreállítását
(Az írást a képre kattintva, új lapfülön olvashatják!)
Nt. Pótor László lelkipásztor Nyírmeggyes: Imádságos szeretettel
(Az írást a képre kattintva, pdf formátumban új lapfülön olvashatják!)
Kegyelemben gazdag, reményteljes húsvéti ünnepeket kívánunk Szerkesztőségünk nevében
Kedves Testvéreinknek összetartozásunk szeretetében
tiszteletes úr
Debrecen-Józsa, 2024. március 30.
A képek forrásai:
uruc.info
reformatus.hu
szon.hu
kronikaonline.ro
erdely.ma
publicdomainpictures.net