„De szeretném, ha bölcsek lennétek a jóra, és képtelenek a rosszra” /Szent Pál apostol levele Rómába 16:19/

Túristvándi vízimalom

Magyar Testvéreim!

Minket még úgy tanítottak a „régiségben”, hogy egy írásnak vagy akár beszédnek, legyen eleje, közepe és vége. Mondhatjuk úgy is, hogy bevezetés, tárgyalás, befejezés. Lehet a végén néhány mondatban summázni, összefoglalni, de új gondolatba már nem kezdünk, nem nyitjuk ki, mert a mondanivaló, vagy az üzenet egészét tekintve is torzíthatja az összképet.
Magam mindig tartottam ezekhez az évezredes tudományos tapasztalatokon nyugvó igazságokhoz. Nyelvünk páratlan gazdag szókincse, igei gyöke, ragozása és dallama a művek végtelen tárházát jelenti annak, aki tudja használni. Lélekszárnyalás, tanulás és álom olvasni pl. az Erdélyi Helikon 35 géniuszának műveit, de vannak olyan írók is, akik egyszerűen olvashatatlanok. Ennél csak az rémisztőbb, mikor ezeket a celebeket „rendezik” a „rendezők”, aztán elárasszák vele Budapest színházait és a nagyérdemű közönséget.

Végig olvastuk a Római gyülekezethez írt levelet, magam valamennyi verséhez írt kommentárt is Kálvin János 319 oldalas könyvéből.
Címzéstől, üdvözléstől, hálaadástól elindulva, a keresztyén vallás rendszerének az Institutiónak e levélben megírt dogmatikai igazságainak alapjaira építkezve érkezünk el a befejező üdvözésekig, a munkatársak köszönettel történő megbecsüléséig, Isten végső dicsőítéséig.
„Láttam a mennyországot, benne magát Istent”, – írja G. F. Handel a Messiás c. Oratóriumának bemutatóján Londonban, de mindezt elmondhatjuk a Római Levél olvasása után is.

Händel – Violin Sonata in Major – Adagio: Hallgassuk meg a klasszikus német barokk világ zseniális zeneszerzőjének e művét!

Pál apostol nem kisebb célt tűzött ki maga elé, mint hogy minden nép ismerje meg a Megváltó Jézus Krisztust. Az apostol nagy földrajzi és politikai egységekben gondolkodik.
Keleten már minden országban el van ültetve az evangélium magva. Mindenikben van gyülekezet, mely a misszió központja. Jeruzsálemtől kezdve a Földközi‑tenger medencéjén át a teljes Balkán‑félsziget valamennyi országában. Az Appennin‑félsziget Róma központtal a világkeresztyénség központja már ekkor, mely telve van jósággal, erővel és hittel. Az utolsó nagy állomás a Pireneusi‑félsziget országai, Gallia /(Franciaország) és Hispánia (Spanyolország), vagyis az akkori lakott föld legnyugatibb ismert partjaira is elvinni az Újszövetség Jó Pásztorának tanításait.
Mintegy fenséges himnuszban foglalja össze Szent Pál apostol életművét, végig tekintve e mai szemmel nézve is roppant távolságokra, hegyekre, tengerekre, három félszigetre, szigetekre, városokra, falvakra, utakra, viharokra, katasztrófákra, üldöztetésekre, jókra‑gonoszakra, igazakra‑gazemberekre, szentekre‑hazugokra.
„DE SZERETNÉM, HA BÖLCSEK LENNÉTEK A JÓRA, ÉS KÉPTELENEK A ROSSZRA”
Ezt az Igét fel lehetne írni tantermek bejáratához, döntéshozó parlamentek kivetítőjére, katonai kutatóintézetek laboratóriumaira. Leginkább szívünk hústáblájára.

Hevesi Tamás: Jeremy – Hallgassuk meg a szép film betétdalát magyar feldolgozásban, mely jobb lett mint az eredeti!

Dr. Seffer István: A jelenségről – Hallgassuk meg a bölcs orvos‑doktor előadását napi Igénk fényében!

Bölcsek voltak a jóra – Négy alkalommal jártunk Koltón abban a Tündérkertben, melyet a világirodalom legnagyobb költője tett örökre halhatatlanná. Petőfi Sándor és Szendrey Júlia a Református Templomkertben lévő Teleki‑kastélyban töltötte el azt a boldog hat hetet, mely rövid életükben megadatott 1847 őszén. 29 vers született itt, köztük a Szeptember végén. Az Önkormányzat és a Gyülekezet szép együttműködése gyümölcse lett az 1,5 M euro pályázati pénzből felújíott Teleki‑kastély. Köszönjük Polgármester Úr, köszönöm Varga Károly Szolgatársam, köszönöm néhai Sebők Mihály bácsi a somfa ágát, melyet azóta is védek, de ő véd bennünket.
„Ne félj, mert többen vannak velünk, mint ővelük”

Hálaadással olvassuk el a beszámolót az ünnepségről, és látogassuk meg a Szentföldet, vagyis Nagybányát és Koltót!

Bölcsek voltak a jóra – Megszámoltam, e másik kultikus szent helyen is négyszer jártunk, ebből három szolgálattal egybekötve a Görgényi Egyházmegyében.
Marosvécs – Az Erdélyi Helikon bölcsője, Wass Albert írófejedelem regényeinek színhelye, majd végakarata szerint nyughelye az Istenszéke oltalmában, a magyarok vigyázó szeretetében, a szalagos koszorúk hervadhatatlan ragyogásában.
E csodás vidéken is mindig bölcsek voltak a jóra eleink. Kemény János és Auguszta Paton Marosvécs udvarára és falai közé el tudta hozni a legmagasabb kultúrát, a legforróbb hazaszeretetet, a legintelligensebb hitet. A legendás tabló 35 nevet őriz, ide Kós Károly, Dsida Jenő, Tamási Áron, Wass Albert, Makkai Sándor és a többi 30 csoda hazajárt.
Idén gróf. Bánffy Miklós polihisztor kultusz miniszterre és Bartók Béla zeneszerzőre emlékezett a hálás közönség. Hálaadással olvassuk el!

Hálaadással olvassuk el a beszámolót az ünnepségről, és látogassuk meg a Szentföldet, vagyis Szászrégent, Marosvécset és az Istenszéke hegyet!

Bölcsek voltak a jóra – Csíksomlyó, Csíkszereda, Lővéte, egész Székelyföld templomai, terei, szívei őrzik a legendás székely plébános, későbbi püspök egeket ostromló hitét, megalázott népét poraiban ölelő forró szeretetét, a román börtönök szentjét, ahol Márton Áron és később Csiha Kálmán református püspök kezét is megcsókolta a román börtönőr! Amikor kimondják ártatlanul a halálos ítéletet egy magyar papra „Romániában”, majd „kegyelemből” 25 év kényszermunka teljes vagyonelkobzással. Létező szocializmus.
Márton Áron 16 évet, Csiha Kálmán 6,5 évet szenvedett el a román Gulágon. Kedves írók, rendezők, tessenek feldolgozni és színre vinni, bemutatni a világnak a több ezer ártatlan áldozat emléke előtt is tisztelegve.
Marosán Csaba színművész: Emberkatedrális – Főhajtás Isten szolgája, Márton Áron emléke előtt!

Hálaadással olvassuk el a beszámolót a megemlékezésről, és tekintsük meg a 33 perces filmet a szent életű püspökről, kit rövidesen hivatalosan is szentté avat a Vatikán!

Petőfi Sándor – Bács Ferenc: Beszél a fákkal a bús őszi szél (Koltó, 1847 szeptember) Hallgassuk meg a költőkirály versét kiváló színészünk előadásában!

prof. Dr. Bogár László: Birodalmi csínytevések – Hallgassuk meg professzor úr mindig időszerű tanítását!

Mohácsi László
tiszteletes úr

Debrecen-Józsa, 2020. szeptember 19.

A képek forrásai:
pannoniakincsei.hu
kronikaonline.ro
romkat.ro

Vélemény, hozzászólás?