„Ekkor átkarolta és kezét reájuk téve megáldotta őket” (Szent Márk evangéliuma 10:16)

Francesco di Simone da Santacroce: A Szent Család Zakariással és
Keresztelő Szent Jánossal

Kérdezi a lelkipásztor hittanórán a gyermektől: „Mi édesebb az ostyánál? A csoki vagy a méz?”

A gyermek válasza: „Édes anyám, édes hazám, édes Jézus”

Istenem,
Istenem,
Mért nem adtál szárnyat,
Hogy utól
Érhetném
Az anyai vágyat

(Arany János)

A legáldottabb kéz a földön
A te két kezed, jó Anyám!
Mindenki áldja közeledben:
Hát én hogyisne áldanám?!
Tudom megáldja Istenünk is,
Az örök Jóság, s Szeretet! –
Némán, nagy, forró áhítattal,
Csókolom meg a kezedet!

(Dsida Jenő)

Anyám, fölnézek a te homlokodra,
Hol a dicsőség koszorúja helyett
Nehéz robotnak ráncait találom,
És fölteszem rá büszke áhítattal
Ujjongó dallal minden szál virágom!

(Juhász Gyula)

Az anyák napja nem egyházi ünnep. A Biblia nem tartalmaz utalást az édesanyák ünneplésére.

Pedig régi hagyománya van ennek. Már az ókori Görögországban is tartottak ünnepet az anyák tiszteletére.
Angliában az 1600-as években az Anya-vasárnapon köszöntötték az édesanyákat, amely a húsvét utáni negyedik hétvégéjén volt.
Az USA-ban az anyák napját először 1872-ben ünnepelték, végül 1914-ben tették állami ünneppé minden év május második vasárnapján.
Európában a német virágkereskedők szervezték 1920 utáni időkben a népszerű ünnepet.
A MAGYAR NEMZET volt az egyetlen a világon, aki a Mária-tisztelet hagyományaira mint theologiai alapra építette az anyák-napi ünnepeket 1925-től.
vitéz Nagybányai Horthy Miklós Kormányzó úr, majd Klébersberg Kunó és Hóman Bálint oktatás és vallásügyi miniszterek hívják fel a figyelmet:
A család, az anyaság tiszteletére és megbecslésére, amely az emberiség jövőjét meghatározó feltétel.

Anyák napi ünneplésünk legyen a szeretetünk, köszönetünk, megbecsülésünk kifejezése édesanyánk iránt, de ezen felül a hálaadás alkalma is Isten iránt az Ő kimondhatatlan
gondviseléséért, szeretetéért, ami az anyai szíveken keresztül is megnyilvánul.

Petőfi Sándor – Latinovits Zoltán: Füstbe ment terv – Hallgassuk meg a világirodalom legnagyobb költőjének hálaadó művét a színész-király előadásában!

Az ókor világa sokszor feleslegesnek, unalmasnak, mihasznának tartotta a szegényeket, az esélyteleneket, az alacsony-sorsúakat. Néha ide sorolta be a nőket és gyermekeket is. Ha nem állt mögöttük egy jómódú férj vagy apa, bizony a teljes kiszolgáltatottság kárhozatos súlya keserítette akár egész életén át.
De fellelhető e jelenség korunkban is sok szegény afrikai vagy ázsiai országban is.

„Ekkor kisgyermeket vittek hozzá, hogy megérintse őket, a tanítványok azonban reájuk szóltak. Amikor ezt Jézus meglátta, megharagudott, és így szólt hozzájuk:
»Engedjétek hozzám jönni a kisgyermekeket, és ne tiltsátok el tőlem őket, mert ilyeneké az Isten Országa. Bizony mondom néktek: aki nem úgy fogadja az Isten Országát mint egy kisgyermek, semmiképpen sem megy be abba.«”

EKKOR ÁTKAROLTA ÉS KEZÉT REÁJUK TÉVE MEGÁLDOTTA ŐKET

Ha magamra nézek nem látom hogy lehetek megmentett.
De ha Krisztusra nézek, nem látom, hogy lehetek elveszett.

Lehangoló és szomorú e történet kezdetén, hogy még a tanítványok sem értették mélységeiben, hogy Szent Urunk a kicsinyekhez, egyszerűkhöz, elnyomottakhoz, lenézettekhez, szegényekhez jött. Így az asszonyokhoz és gyermekekhez is.
Itt a gyermeknek arról a vonásáról van szó, hogy teljes bizalommal él a feléje áramló szeretettel.
Ezt a szeretetet természetesnek találja, és természetesnek találja a maga rászorultságát is.

Dosztojevszkij írja egy helyen: „Akit szeretünk, annak osztozunk sorsában”

Kárpátia zenekar: Örökségem – Hallgassuk meg e lélekből alkotott értékes művet, melyről azt mondta valaki: Hatvan évesen értettem meg!

Isten királyságába csak az mehet be, aki mindent Istentől vár, s Istentől mindent elfogad. Legfőképpen kegyelmét!

Vajon milyen nyelven gondolkodik? – kérdezték egymástól a vastagnyakú kálvinista cívis urak, akik sok nagy külföldi országot megjárt finom klubszagot árasztó urat véltek felfedezni a szónokban! Utca hosszan a dagasztóteknőktől odakíváncsiskodó asszonyok édesapja vonásait keresték a fiúban.
A gyermekek örültek, hogy nyakleves nélkül rendetlenkedhetnek, mert senki nem figyelt most reájuk.
A drága magyar nyelv muzsikája olyan, hogy nyomban megismerszik használója, hogy honnan érkezett.
Felvidékről? Kárpátaljáról? Partiumból? Székelyföldről? Délvidékről?

Kossuth Ferenc elnézett messze a Kollégium Oratóriuma felé, hol Édesapja vezette a vészterhes időkben a Kormány üléseit, felnézett a Nagytemplom homlokára, hol kimondta Édesapja a Habsburg-Lotharingiai Ház trónfosztását a Magyar Nemzetet ért négy évszázados sérelmekért. Feltolult lelkében Zemplén, áldott emlékű édesanyja féltő szeretete, Torinóba száműzött édesapja beszélhetetlen szenvedése, Brüsszelen át New York városáig hajszolt Zsuzsanna nagynénje vesszőfutása, a Nemzet Ápolónőjének irgalmas szíve, könny csillant nagy olajbarna szemeiben, majd így szólt, de nem ékes hangon, mint egykoron Édesapja:
„Békét akarok, nem akarok már Ferenc Józseffel tovább küzdeni”

Ebben a pillanatban az Arany Bika szálló felől rákezdte játszani Rácz Károly zenekara: Kossuth Lajos azt üzente, elfogyott a regimentje – akkor ott megállt az idő a tér felett!

Kiss Kata Zenekar: Kossuth Lajos azt üzente, elfogyott a regimentje – Hallgassuk meg 1848 himnuszát!

„EKKOR ÁTKAROLTA ÉS KEZÉT REÁJUK TÉVE MEGÁLDOTTA ŐKET”

Az, hogy Jézus ölébe veszi a gyermekeket, kezét fejükre teszi és megáldja őket, mindennél meghatóbb kifejezése Isten atyai szeretetének, amellyel birtokába veszi és a szeretet kibeszélhetetlen gazdagságában részesíti azt az embert, akit a maga számára teremtett.

DE ÖRÖKRE ÉRVÉNYESEN KIÁBRÁZOLJA AZT IS, HOGY A GYERMEKNEK A JÉZUS KARJAIBAN VAN A HELYE, ÉS CSAK AZ A SZÜLŐ CSELEKSZIK A GYERMEK ÉRDEKÉBEN, AKI JÉZUSHOZ VISZI LEGFÉLTETTEBB KINCSÉT!

Áldott e föld és Áldott e szó: Hallgassuk meg római katholikus testvéreink szívből jövő bizonyságtételét
(Szent Kereszt Felmagasztalásának ünnepe Kisíratos, Arad megye)


E Turul-madár szárnyai őrizzék a hont

Jó szívvel ajánljuk Kedves Olvasóink figyelmébe az alábbi írásokat!

A függetlenségi nyilatkozat évfordulóján emlékeztek Debrecenben
(A képre kattintva külön lapfülön olvashatják az írást!)

Székelyföld himnuszai
(A képre kattintva külön lapfülön olvashatják az írást!)

Elöregedőfélben is őrzi identitását a regáti magyarság
(A képre kattintva külön lapfülön olvashatják az írást!)

Sütőkemencében készülő házikenyér – termékeivel a koltói kisvállalkozás a tudatos vásárlókat célozza meg
(A képre kattintva külön lapfülön olvashatják az írást!)

A lisztesládáktól a múzsák hajlékáig – eredeti szépségében nyitja meg kapuit ősszel az érmihályfalvi Gizella-malom
(A képre kattintva külön lapfülön olvashatják az írást!)

Pajna Zoltán: kiállunk az őshonos nemzeti közösségekért
(A képre kattintva külön lapfülön olvashatják az írást!)

Kovács Kati: A régi ház körül – Hallgassuk meg a kedves egri leányka édesanyját, városát, szülőföldjét tisztelő és szerető művészi énekét!(Aldoboi Nagy György – Szenes Iván: A régi ház körül – 1970)

Mohácsi László
tiszteletes úr

Debrecen-Józsa, 2021. május 1.

A képek forrásai:
keresztenymuzem.hu
eoldal.hu
lenartviragdekor.hu
pinterest.com
mek.oszk.hu
cultura.hu
haon.hu
erdelyinaplo.ro
kronikaonline.ro
civishir.hu

Vélemény, hozzászólás?