Magyar Testvéreim!
A világforgalom vitte Rómába az
evangéliumot. Miért írta Szent Pál apostol a római levelet? Egy
ismeretlen gyülekezethez a legnagyobbat?
A
keresztyénség története a Római levél története. Hit és Cselekedet,
Törvény és Kegyelem, Eleve-elrendelés és Felelősség, Üdvbizonyosság és
Erkölcs. A Római levél a reformáció aranykönyve. Luthert ez a levél
tette reformátorrá, és Kálvin legnagyobb műve az Institutio ennek a
levélnek tanításait fejti ki.
Pál apostol tanításait
átszövi a legmagasabb prófétaság és a legmélyebb Krisztus-misztika.
Feine úgy látja, hogy Pál ebben a levélben számol le a benne rejlő
farizeussal, és ezzel tudatosítja magában az új szövetség eme poharát
Krisztus vére által.
Valaki azt mondta egyszer, hogy
mikor vonatra száll és olvasni kezdi Petőfi verseit, Wass Albert vagy
Nyírő József valamelyik regényét, kicsordul a könnye a szépség és
fájdalom eme csodáitól, melyet csak a világ legnehezebb és legszebb
nyelve képes olyan árnyaltan kifejezni, melyhez nincs hasonló.
Kosztolányi Dezső: Még büszkén vallom, hogy Magyar vagyok. Hallgassuk meg e nyelvzseni mély versét, Répa Ati színművész előadásában!
Őrzi a hagyomány, jegyzi a krónikás,
hogy 1823 január havában különös volt a menny karmazsinja Magyarország
fölött. Arany János szerint tiszta, hiszen január 1. napján a
világirodalom legnagyobb költőjét ringatta édesanyja, Hruz Mária.
Január
21. napján Alsósztregova fölött lassított egy üstökös, sokáig nézte a
szép Felvidéket, mert már tudta, hogy innen fogják letaszítani a trónról
a németek bálványát, a nagy Goethét, Az Ember tragédiája örökbecsű
művel.
Január 22. napján Szatmár-Cseke csöndes fehér kúriájában tisztázza le a világ legszebb Himnuszának kéziratát Kölcsey Ferenc.
E nap, 1989 óta a Magyar Kultúra napja. – Mit mondjunk azért ezekre?
Wass Albert: Mikor a bujdosó Istennel beszél. Hallgassuk meg az örökbecsű fájdalmas imát (Bajorerdő, 1945) Pádár Sára színművésznő előadásában!
Ilyen mélységű, szépségű biblikus
Himnuszt egyetlen nép sem mondhat magáénak a világon, csak a magyar. A
Debreceni Református Kollégium egykori diákja 33 évesen örökkévalót
alkotott az Örökkévaló Isten dicsőségére, népe megbecsülésére a lelki
népek között.
Himnuszunk nem éltet királyt, uralkodót vagy egy
történelmi hőst. A világon egyedül álló módon ez egy közbenjáró imádság,
fohász.
Isten, áldd meg a magyart! Egy szorongatott, üldözött, kétségbeesett nép imádsága a magyarok megtartó Istenéhez.
A
Boldogasszony Anyánk régi katholikus himnusza, Tebenned bíztunk eleitől
fogva református zsoltára, Erős vár a mi Istenünk evangélikus
dicsérete, Berlioz – Liszt Rákóczi indulója után Kölcsey Ferenc – Erkel
Ferenc Himnusza az egyetemes magyarság imájává tudott nemesedni
szíveken-lelkeken keresztül sok nagy küzdelemben.
Akik Krisztus szolgái lettek, azok az igazság szolgái lettek, – tanítja az apostol.
E levélben az apostol imádságos
szeretettel hálát ad mindannyiukért, akiket megszólít. Tudja, hogy a
pogányságból keresztyén hitre tért gyülekezetnek híre van az egész
világon. Egyszer szeretne eljutni hozzájuk, hogy lássa őket,
megerősítésükre lelki ajándékot vigyen.
Mikor 1991 karácsonyára
indultam haza Szilágyságból három hónapi missziói szolgálat után,
Szatmárnémetiben meg kellett állnom egy megyei újság szerkesztőségében,
és az újságíró kérdésére ugyanezt válaszoltam: „Szerettem
volna látni a hitbuzgóság földjén élő elszakított népemet, hogy
megerősítésükre lelki ajándékot vigyek” – „Miközben ők erősítettek meg
engem”.
A haza ott van, ahol édes anyanyelvünkön beszélünk, áll hazánk, ledöntjük a határokat, mert népek házak, Magyarországgá összeálltak!!!
Illyés Gyula: Haza a magasban. Hallgassuk meg e szívbemarkoló verset Sinkovits Imre színművész előadásában!
A kultúra egy nép teljessége, lelke,
karaktere, szokása, álma. Nyelvében él, meséiben győz az igazság,
zenéjében szeret, táncában mennybe röpít, varrottasában komolyodik,
színeiben gyászol és örül, virágaiban vendéget vár, faragásában
vitézkedik, gasztronómiájában szívét főzi bele.
Szüntelenül
emlékezem, szüntelen imádkozom, mert fáj a honvágy, éget a haza hiánya
minden esettsége, nyomorúságos üldöztetése, bűne, kishitűsége közepette
is.
Markomban még itt a szó, a láthatatlan lobogó, írja versében az írófejedelem.
Wass Albert: A láthatatlan lobogó. Hallgassuk meg e művet a Kormorán zenekar előadásában!
A 170 éve született és 100 esztendeje
meghalt báró Eötvös Loránd műszaki zseni édesapjáról báró Eötvös József
kultusz miniszterről azt mondta egykor Antall József miniszterelnök,
hogy ő volt az egyik legnagyobb magyar zseni. Fia túlszárnyalta, ezt
írta apjának 22 évesen 1870-ben, mikor színjeles eredménnyel doktorált a
világ akkori egyik legjobb egyetemén Heidelbergben:
„E
fokozatot nem igen osztogatják. Ebben a félévben kívülem még csak egy
jelöltnek adatott, s kultuszminiszteri örömöd telhetik abban, hogy az is
magyar volt. Neve Kőnig Gyula, győri születésű matematikus.”
Nézzük meg a világhírű fizikus, báró Eötvös Lóránd fotóját!
„Bölcseknek és tudatlanoknak
is adósa vagyok”, – olvassuk tovább a római levélben, – „ezért
igyekszem olyan szenvedélyesen arra, hogy nektek is, akik Rómában
vagytok, hirdessem az evangéliumot”.
Adósai vagyunk mi
is mindazoknak, akik sokszor erejükön felül alkotnak, kultúrát
teremtenek, dicsőséget szereznek, az örökkévalósággal mérik magukat.
Mint
1823 január havának csillagai, borzongató versek rím királyai, műszaki
tudományok százados oszlopai. Messze látszó hegyormok ők, történelmi
adottság kiváltságosai, kiknek látására igyekezzünk.
Ahogyan Boldogasszony Anyánk mondotta: „Jertek látásomra Somlyóra”
Ezért szeretjük Kölcseyt, Madáchot, Petőfit, Kosztolányit, Illyést, Wasst és a Kárpátiát: A költő üzenete. Hallgassuk meg a dalt!
tiszteletes úr
Debrecen-Józsa, 2019. január 19.
A képek forrásai:
cultura.hu
hu.wikipedia.org