„Valahol szörnyű vihar lehetett” Wass Albert – TRIANON 100

Magyar Testvéreim!

„Nincs ember szívében oly keserű bánat,
Mint az én szívemben. Elnémítja számat…
Itt rebeg ajkamon az utolsó nóta,
Aki nekem dalolt,lenn a koporsóba,
– Szól a harang búsan,végsőt üt az óra.”
(Ady Endre : Temetés/ részlet)

A szent királyi magyar nemzet fennállása legnagyobb, legfájdalmasabb, legigazságtalanabb tragédiáját éppen 100 esztendeje szenvedte el a Gonosz által!!!

Kárpátia zenekar dala szóljon a Magyar Nagypéntek fölött – Vasakarat

„Tíz órakor növénytanóra kezdődött, és Kovách Demjén tanár úr magas szikár alakja pontosan jelent meg az ajtóban, mint mindig. Felment a katedrára, beírta az osztálykönyvet, de nem kezdte el a feleltetést, mint szokta, hanem lehajtott fővel meredt maga elé egy hosszú percig.… és akkor megkondultak a harangok. Kovách Demjén tanár úr felállt, odament a térképtartóhoz, kivette a térképet, amelynek felső sarkában akkor még ez a név állt: A MAGYAR SZENT KORONA ORSZÁGAINAK POLITIKAI TÉRKÉPE
Felakasztotta a térképállványra, s mindezt egyetlen szó nélkül, aztán megállt előtte, kissé oldalt, hogy ne takarja el előlünk, és nézte. Olyan arccal, olyan olyan leírhatatlan lágy kifejezéssel, amilyet mi még soha nem láttunk száraz, és örökké szigorú arcán. Mi halálos csendben néztük a térképet, és az előtte álló szürkülő hajú cisztercita papot.
Feje egyre lejjebb esett a mellére, és a kívülről behallatszó harangzúgás által még inkább kimélyített csendben inkább magának, mint nekünk, ennyit mondott: »ELVÉGEZTETETT«
Ötvennégyen voltunk, ötvennégy 14 éves magyar fiú. A Golgota utolsó szavai után nem bírtuk tovább, leborultunk a padokra, és elkezdtünk sírni. Odakint kongtak a harangok.
Nagy-Magyarország keresztre feszítésének napja volt 1920. június 4. – Péntek”
(Dr. Padányi Viktor: Így történt)

Film: Kóbor világa – Képkockákon egy dél-erdélyi szórványközösség élete – Tekintsük meg a filmet az élni akarásról!

Tanulmány: Dr. Mohi Csaba jogász – nagykövet: Trianon százéves öröksége egy magyar diplomata szemszögéből – Olvassuk el a tanulmányt!

(A tanulmány a képre kattintva olvasható el!)

Vers: Juhász Gyula: Trianon – Hallgassuk meg az egyik legszebb és legfájdalmasabb Trianon verset a zseniális tehetségű Csurka László színművész előadásban!

„Ahogy az ember szívében gondolkodik, olyan ő.” – mondja az Irás. – Milyenek lehettek azok az emberek(?), akik már 907-ben arról rendelkeztek a pozsonyi csata előtt, hogy magyarok kiírtassanak!
Decretum: Ugros eliminandos esse, – azaz elrendeljük, hogy a magyarok kiírtassanak!
A zsoltáros vigasztaló szava ad erőt a legmélyebb kétségbeesésben is:
„Ne indulj haragra a gonoszok miatt, ne irigykedj a cselszövőkre!
Mert hamar elhervadnak, mint a fű, elfonnyadnak mint a zöld növények.
Bízzál az Úrban, és tégy jót, akkor az országban lakhatsz”
(Zsoltárok Könyve 37: 1-3)

Film: Erdővidék 100 arca – A 102 éves Kolumbán Juliska néni – Tekintsük meg a filmet a zsoltár igazságáról!

Film: Egyházmegyei zarándoknap a nagyváradi római katolikus Székesegyházból – Tekintsük meg a filmet Szent László népének „mégis megmaradni” megmaradásáról!

Vers: József Attila: Nem! Nem! Soha! – Hallgassuk meg a költőkirály évtizedekig betiltott versét Koncz Gábor kiváló színművészünk előadásában!

Elvették a színmagyar Csallóközt, Biharországot a Partiummal egyben, és Székelyföldet. Elvették Klapka György legendás várát Komáromot, elvették koronázó városunkat Pozsonyt, elvették Rákóczi Fejedelem városát Kassát, Thököly Fejedelem városát Késmárkot, elvették Eperjest, osoncot, Bártfát, Gömört, Sárost. 17 királyunk temetkezési helyét
Nagyváradot. Kolozsvárt, Gyulafehérvárt, Marosvásárhelyet, Brassót, Szebent, Csíkszeredát, Csíksomlyót, Sepsiszentgyörgyöt, Kézdivásárhelyet, Zágont, Szászrégent, Fehéregyházát, Zilahot,
Nagybányát, Szatmárt, Károlyt, Szalontát, Aradot, Temesvárt, Nagyenyedet, Székelyudvarhelyet, Bánffyhunyadot, Szilágycsehet, Zsombolyát, Érmindszentet, Koltót. Elvették Újvidéket, Szabadkát, Zentát, Lendvát, Torontált, Fiumét. Elvették Ungvárt, Munkácsot, Husztot, Beregszászt. Vereckét.

Végigalázták valamennyi, ezredéven át épült-szépült, és tatár-török-Habsburg-orosz által rabolt-gyújtogatott ősi szálláshelyeinket.
Településeket központjában szelt ketté a
határ, melyre nincs még példa a világon.
A győztes nagyhatalmak egy vesztes nagy háború, és egy zsidó-kommunista vircsaft után még jóvátételre is kötelezték e gyönyörű egységes ország végletekig lerongyolódott és kiéhezett népét. Mérhetetlen szenvedés, megaláztatás, kisemmizés várt mindenkire az előtte álló keserves évtizedekben.
100 millió USA dollárt kellett fizetni 20 évi egyenlő részletben Szerbiának, Csehszlovákiának, Szovjetuniónk, Romániának.

Interjú: Tőkés László: Trianon óta a magyarság kipusztítása, elüldözése a román nemzetstratégia célja – Olvassuk el püspök úr véleményét a többségi társadalom politikájáról!

(Tőkés László véleményét a képre kattintva olvashatják el!)

Film: Dokumentumfilm mutatja be a magyar reformátusság trianoni tragédiáját – Tekintsük meg e szomorú filmet, mely veszteséget lelkekben és templomokban nem lehet kifejezni!

Vers: Babits Mihály: Áldás a magyarra – Hallgassuk meg a művet a H599 zenekar előadásában!

„Kik ezek a fehér ruhába öltözöttek, és honnan jöttek” – A választ maga a Szentírás adja meg: „Ezek azok, akik a nagy nyomorúságból jöttek, és megmosták ruhájukat, és megfehérítették a Bárány vérében”

Film: Trianonban tanúként nézhetjük végig Apponyi gróf megrendítő védőbeszédét – Az arisztokrácia krémje volt az akkor 73 éves lángeszű tudós-politikus, aki a világ Gonoszával egyedül szállt szembe szeretett népe érdekében! Nézzük meg a filmet!

Interjú : Találkozás az utolsó magyarral a Wass grófok földjén – Keserűen mondta valaki, hogy a magyar népirtás 1100 éves projektje Mezőségen már beteljesedett! Olvassuk el egy hajdan dicső világ szomorú krónikáját! (Zsoltár a padló alatt)

(A krónikát a képre kattintva olvashatják el!)

Vers: Reményik Sándor: Atlantisz harangoz – Olvassuk el a verset!

Mint Atlantisz, a régelsüllyedt ország,
Halljátok? Erdély harangoz a mélyben.
Elmerült székely faluk hangja szól
Halkan, halkan a tengerfenéken.
Magyar hajósok, hallgatózzatok,
Ha jártok ottfenn förgeteges éjben:
Erdély harangoz, harangoz a mélyben.

1920-ban még rádió nem volt. Budapest-Párizs telefonon tartotta a kapcsolatot, mikor jött a végzetes a hír. A nagy lapkiadók előtt tömegek várakoztak, a rendőrség, csendőrség és a maradék katonaság minden egysége készenlétbe lett állitva. Aztán villámgyorsan szétfutott a hír. A harangok megállás nélkül zúgtak, emberek fekete ruhában sírva borultak egymás vállaira. Tudták, hogy Adynak lett igaza. A szétszóródás előtt próféciája beteljesedett, beszakadtunk a pokolba, melynek nincs mélysége.
Érezte szerencsétlen magyar népünk, hogy életének legkeserűbb évei fognak reá jönni. Menni vagy maradni?

Tanulmány: Szánthó Miklós: Mi maradunk – Olvassuk el a sok tanúsággal szolgáló dolgozatot!

Trianonban sírba akarták tenni Magyarországot, de nem sikerült.
„Történelmi időket, neves évfordulókat élünk. A kormány kedden nyújtotta be a veszélyhelyzet megszüntetésével összefüggő törvényjavaslatát; tegnap volt tizennégy éve, hogy a szégyentelen manipulátor, Gyurcsány Ferenc elmondta az őszödi beszédét; 1990. május 23-án alakult meg a rendszerváltoztatás utáni első magyar kormány, és most pénteken lesz kerek tíz éve, hogy hivatalba lépett Orbán Viktor második kabinetje. A maga nemében és az adott politikai helyzetben valamennyi kiemelten fontos esemény. Magyarország teljes területére még sosem hirdettek ki különleges jogrendet: a kormány krízisstratégiája sikeresnek bizonyult, a jogi értelemben vett veszélyhelyzetet meg lehet szüntetni, de a járványügyi készültség marad.
A »legbefolyásosabb lapok vezetőinek és vezető publicistáinak« felkészítését, a »hatalmas hangú« Demján Sándort, a számolni nem tudó »Surányi Gyuri barátunkat«, az autófényező szakmát elfelejtő szocialista politikusokat és úgy általában a balliberális hazudozást leleplező szónoklat nélkül talán nem lett volna Fidesz-kétharmad 2010-ben. Antall József kormányának érdemei elévülhetetlenek, még ha sok minden nem is úgy sikerült akkoriban, ahogy azt elképzelték és az igazságtétel megkövetelte volna; a Nemzeti Együttműködés Rendszerének kialakulása pedig közjogi, alkotmányos és politikai-kulturális cezúrát is jelentett az azt megelőző húsz évben a közéletet jellemző általános baloldali dominancia szempontjából.
De talán mindannyian érezzük, hogy van egy dátum, egy közelgő évforduló, amely sokkal inkább a szívünkbe markol. A rejtett érzelmi cellákból, szellemi sejtekből hoz elő dühöt, keserűséget, haragot, felháborodást. Szomorú könnyek, nehéz tekintetek, iszonyatos családi emlékek, fátyolos, búsuló dalok övezik: igen, száz évvel ezelőtt, 1920. június 4-én Trianonban – hogy a versailles-i Nagy Trianon-palotában vagy annak egy összekötő csarnokában, most mindegy is – egy végletekig igazságtalan, barbár, a magyar nép irányába minimum közönyt, de inkább undort sugárzó diktátumot írattak alá a kormány képviselőivel, Benárd Ágoston népjóléti és munkaügyi miniszterrel, valamint Drasche-Lázár Alfréd rendkívüli követtel és meghatalmazott miniszterrel.”

Film: Bogár Lázló: Trianonról kicsit másként – Professzor úr tanítása e filmben közhelyektől mentesen a valóságot mutatja be számunkra, sok tanúsággal!

Dsida Jenő: Psalmus Humgaricus – Nemzeti irodalmunk egyik legmagasztosabb csodáját Csurka László kiváló színművész előadásában hallgassuk meg!

Trianon az Európai Biztonság és az Emberi Jogok sírgödre 100 év után is dermedve kérdezzük. Mi történt? Miért kellett ennek így lennie? Mi volt szegény népem ily rettenetes bűne, hogy ilyen árat kell érette fizetni?

Makkay József: Trianon-emléknap: Akikért a harang szól – Olvassuk el a beszámolót szeretett véreink sorsáról!

(A beszámolót a képre kattintva olvashatják el!)

Film: Dr. Drábik János a Trianon Társaság elnöke: Trianon mocskos ügy, meg kell dönteni! – Professzor úr kiváló könyvei és rendkívül szuggesztív előadásai segítenek megérteni az összefüggéseket.
Tekintsük meg a filmet, és szánjunk időt a többi Drábik János interjú megtekintésére is!

Ami egyszer jogtalan, az mindig jogtalan!
Isten kegyelme, Krisztus Urunk szeretete, a Szentlelkének áradó ereje tett képessé bennünket, hogy mindezt a csapást, és nemzetgyilkosságot kibírtuk.
Istennek célja, terve és álma van velünk. Megáldott és kiválasztott népként lélekszámunkhoz viszonyítva mi adtuk a világnak a lélek és szellem kincseinek legdrágább tárházát.
Talán éppen ezért írigységből vesz körül bennünket a gyűlölet tengere? – kérdezte valaki.
Nemzetegyesítés lehet az egyetlen cél. Lélekben már megtörtént. Határok fölött határtalan szeretettel, majd határok nélkül egyetlen hazában kell éljen minden magyar!

Tanulmány: Szulejmán is ott volt a trianoni kivégzési kísérletnél – Olvassuk el e kiváló dolgozatot, milyen mély a bűnnek kútja!

(A tanulmányt a képre kattintva olvashatják el!)

Filmek, tanulmányok, versek, zenék megerősítenek mindabban a megtapasztalt és átélt valóságban, melyet akkor érez az ember, mikor az elcsatolt területen tartózkodik.
A személyes látogatást semmi nem pótolhatja. Nekünk magyaroknak szívszorító érzés átlépni a határt, hiszen önmagával határos, ugyanakkor már a levegőben érezni az elnyomatás színeit.

A székelykapu hazavár, bárhol jársz a világban. Ezért terveztem egyet 1994-ben, a Presbitérium megrendelte, Parlagi Csaba fafaragó művész pedig elkészítette.
Csoóri Sándor, Für Lajos, Lezsák Sándor, Makkai László, Tőkés László, pedig támogatta a maga eszközeivel, amit 1994. május 7. napján Papp Csaba püspökhelyettes úr felszentelt. Üzentünk vele a határokon túl élő testvéreinknek, hogy ide mindig hazajönnek. Nyitva a szívünk és az ajtónk. Mert a jövendő a béke emberéé. Tekintsük meg a székelykaput Tiszadada református temploma előtt 26 évvel később!

Kárpátia zenekar dala még időszerű: Vesszen Trianon!

VESSZEN TRIANON

Debrecen-Józsa, 2020. június 4.

A képek forrásai:
hu.wikipedia.org
erdelyinaplo.ro
szilajcsiko.hu
mandiner.hu
magyarnemezet.hu