„Mert ha a kárhoztatás szolgálata dicsőséges, mennyivel dicsőségesebb az igazság szolgálata” (Szent Pál II. Korinthusi lev. 3: 9)

Pálosszentkút Mária kegyhely, Petőfiszállás

Magyar Testvéreim!

„Szerte a hazában mondom a verseket és figyelem a közönséget: nem tudják, mit jelent „magyar”, olyan értelemben, ahogyan Ady ejtette, ahogyan Petőfi lángolta, Balassi élte, Arany szenvedte, Bartók sikoltotta Kodállyal, Csontváry és Egri festették, ahogyan Kosztolányi féltette, Babits óvta, ahogyan Móricz simogatta.
Nem tudják, nem értik, és félnek attól, ha feléjük tüzelem a szót, ahogyan Vörösmarty és Juhász szavait égetem, félnek attól, hogy ma nem „modern” úgy érteni, ahogyan értenék.)”

(Latinovits Zoltán)

‡ Újszövetségi napi igénk tökéletesen, tömören és lényeglátóan írja le, hogy milyen nagyszerű emberi dokumentum ez a levél arról, milyen külső és belső küzdelmek, szenvedések és elragadtatások között hordozza Szent Pál az apostoli tisztet.
Ebből a vulkanikus forrongásból színarany lávaerek csörgedeznek: tanítás az Újtestamentum szolgálatáról, a Megváltásról, a Mennyei Testről, az Ökumené szeretet munkájáról.
A könnyek levele ez, a megbékélés szolgálatának keresztényi ideája, a klasszikus krisztusi lelkiség mindeneket magához vonzó tökéletes szeretete.
Mikor az apostol szembeállítja a kőbe írt ajánlást a szívbe írt ajánlással, egyszerre asszociálja a nagy prófétai ellentétet a kőtáblára írt és a szívek hústáblájára írt Törvényről.

AZ ÉN SZOLGÁLATOM AZ ÚJSZÖVETSÉG SZOLGÁLATA
(diakonia tés kainés diathékés)
ISTENTŐL VAN EZ,AKI AZ ÚJSZÖVETSÉG SZOLGÁJÁVÁ TETT

‡ A betű megöl, a Lélek megelevenít
‡ A betű a Törvény, a Kőtábla az Ótestamentum
‡ Az Újszövetség a Lélek,a szív,az igazság

Vértes

‡ A világ legnagyobb zongoraművésze vallotta már idős korában: „Beléptem az egyházi rendbe, – semmi esetre sem a világ iránt táplált megvetésből, vagy még kevésbé, mert ráuntam a művészetre.
A katolicizmushoz való vonzalmam a gyermekkorom óta jelen van és mára állandóan jelenlévő és uralkodó érzés lett”

Már úgy tartották számon, hogy egyházi zeneszerző, prédikátor és pap.
Isten mellett a hazaszeretete is olyan magasságba emelkedett, hogy a Franciaországban francia nyelven írt megrázó erejű tiltakozása Lyon szövő és selyemgyári munkásainak elképesztő nyomorúságáról és kizsákmányolásáról országos vihart kavart.
Lelke jósága, hatalmas szenvedélye, magyar vérmérséklete mindenki fölé emelte!
Egy új Petőfit láttak benne és leírta egy híres francia irodalomtudós, hogy ha nem zeneszerző lett volna, hanem költő, abban is a világ legjobbja lenne!
Lyon szegényei nem a hangversenyteremben hallottak Lisztről, hanem az utcán vésték nevét szívükbe egy életre:

„DOLGOZVA ÉLNI, VAGY HARCOLVA MEGHALNI”

Dinamit: Igazság

‡ MAGYAR TÖRTÉNELMI ARCKÉPEK című zongoradarab-sorozat is az igazságból, szenvedésből, halálból táplálkozó alkotás.
Hiszen minden egyes arckép egy-egy nagy magyar halott, valamennyi Liszt Ferenc közeli barátja, akiknek elvesztését siratja: Petőfi, Vörösmarty, Deák, Teleki, Mosonyi, Széchenyi, Eötvös, Aradi 13 mártír, de ők megtestesítik a többi kivégzett 150 szent hőst is, de özvegyeik és árváik valamennyien Liszt gyászának fájó gyermekei.
Gróf Battyány Lajos miniszterelnök özvegye gróf Zichy Antónia, Damjanich János özvegye Csernovics Emília, Petőfi Sándor özvegye Szendery Júlia Liszt Ferenc segítségével hozták létre NEMZET ÖZVEGYE közösséget és mozgalmat a gyűlölt Habsburg ellenében, akiktől még a nekik visszajáró vagyonrészt sem fogadták el megvetésük jeleként.
Fekete ruhájukat sem tették le soha, életük végéig abban jelentek meg mindenhol.

Liszt Ferenc: „Funérailles – Octobre 1849” (Kivégzés) 1848/49 fájdalma

„Az Újszövetség tanítása szerint az igazság szolgálata az Krisztus Urunk szolgálata is, hiszen Ő maga mondotta: „ÉN VAGYOK AZ ÚT, AZ IGAZSÁG ÉS AZ ÉLET”

‡ Ágoston Tibor barátommal fogadtuk Debrecenben Wittner Mária szabadságharcost, 56 szent hősét, mikor bemutatták a róla szóló filmet az Apolló moziban.
Egyszerű szerénysége mélyén égett benne a szenvedés beszélhetetlen kálváriája, egész életének megpróbáltatása szavakban alig kifejezhető dráma.
Soha nem felejtem tekintetét, tiszta és mély emberi gondolatait, az apácák ilyenek, nemhiába azok nevelték.
Fájt neki, hogy nem tanítják 56 igazságát, a hóhérok, vérbírók, ügyészek luxusban élték le életüket, az elmaradt igazságszolgáltatás futni hagyta őket és a rabló privatizáció dúsgazdag tőkésekké tette a „szocialista köntösbe” öltözött egykori bolsevik, ember alatti hulladékokat, akik Wittner Mária szerint erkölcsi hullák, mert azzá nyilvánította a Magyar Országgyűlésben.

LISZT FERENC MŰVE ÉRTÜK IS SZÓL

Waszlavik László – Kossuth Tér Induló

Wittner Mária: Karcolat – Halálra ítélt leány

Mi volt 1956, barátom?
(A videó a [Megtekintés a Youtub-on] sorra kattintva, új lapfülön tekinthető meg!)

Kárpátia zenekar – Wittner Mária: Neveket akarok hallani

Hazafiak vagy hazaárulók
Patrióták vagy globalisták
Hűségesek vagy hűtlenek
Hívők vagy hitetlenek
Becsületesek vagy becstelenek

‡ Napi igénk az igazság szolgálatára hív fel és indít bennünket Pál apostol tanítása nyomán.
Legnagyobbjaink példája fénylő csillag ma is számunkra.
Liszt Ferenc, Horthy Miklós, Latinovits Zoltán, Eperjes Károly, Csókay András, Wittner Mária.
A hazaáruló, globalista, hűtlen, hitetlen és becstelen ember ha lehetősége adódik, az rögtön a hazájára tör.
Bogár László professzor szépen levezette: Isten, Haza, Család szakralitást letaszították Európa trónjáról 1789-ben és felkínálták helyette az előre bekészített Szabadság, Egyenlőség, Testvériség hamis és hazug teóriáját, amelyet aztán Marx nyomán zsidó fajtársai Lenin és Trockij ipari méretekre fejlesztve kezdte üzemeltetni.
A terror beköszöntött 1918. október 31. napján gróf Tisza István miniszterelnök kivégzésével.

Gérecz Attila: Kenyéren és vízen

A mocskos padlón fekszem,
hátam vetem a falnak.
– A fájdalom… lehet-e versem
hatalmad?

Próbálgatom Anyám mosolyát.
Lelkére még dalaim szórnám…
Könnyeket, mik már nem fagynak át
a formán.

Másom sincs, Uram. Beérem
azzal, hogy arcodat viszem;
csak így bírtam még el: kenyéren
és vizen.
(Márianosztra, Szigorított 1955. dec.)

1919. március 21. kezdetét vette a 133 nap, melynek útját halottak szegélyezték a lenin-fiúk vérengzése nyomán, közben pedig előkészítették Trianon országvesztését.
1920. március 1. után egy halálra szánt ezer éves ősi királyságot kiváló képességű miniszterelnökeivel, minisztereivel és életre való szorgalmas magyar népével próbált megmenteni és talpra állítani.

Gróf Klébersberg Kunó vallás és közoktatási miniszter szobra Szeged főutcáján

Vannak, akik csak ártani akarnak az országnak, Mária népének, Krisztus megváltott egyházának, a minden reggel dolgozni induló magyarságnak.
Döbbenten és szomorú szívvel látjuk, hogy vitéz nagybányai Horthy Miklós Kormányzó Úr egykori Debreceni Református Kollégiumi kiváló diák emlékét, munkásságát hogyan gyalázza a Mazsihisz egy-egy írása, a rádiós zsidó félóra adása.
Az öt nyelvet beszélő, kiváló sportoló, hazafi biztos követhetett el politikai hibát is, de ki nem?

Horthy Kormányzó – Hazatérés Templom Budapest, Szabadság tér

1944. március 19. után megszállt ország voltunk, de Koszorús Ferenc ezredest ezredével felrendelte a Kormányzó Esztergomból a budapesti gettó védelmére.
A király nélküli Magyar Királyság kormánya egy nyugati embargótól sújtott helyzetben, egy gazdasági világválság terhét hordozva, határon túlra rekedt véreit befogadva is képes volt mentálisan és intellektuálisan is olyan páratlan teljesítményre, melyre rajtunk kívül senki.
Ez a lelki erő és hit segített túlélni a második háborút, az azt követő AVH terrort, 56 dicsőségét kiharcolni és a megtorlást kibírni.
A revízió gondolata alapkövetelmény volt mindenki felé, melyet szívvel teljesítettek is.
Ne hivatkozzunk arra sem, hogy megszállt ország voltunk, mondják gyűlölőink.
Aki ezt mondja, állt e az SS géppisztolya előtt?
Egyébként sok lelkész hamis keresztlevelet adott ki, működött a Jó Pásztor misszió, ahol tudták bújtatták helyben a zsidó honfitársakat, ételt, vizet vittek az állomásokra.
A háború után Nürnbergen csak tanúként hallgatták meg a Kormányzót,a portugáliai emigrációban zsidó szervezet is támogatta, Kenderesen koszorú őrzi a hálás zsidóság feliratot.
Csókakő, Hencida, Budapest Szabadság-téri Hazatérés Temploma, Hajdúbagos, Bodaszőlő, Csillaghegy, Nemeshodos (felvidék) után az Országház egy irodája is őrzi áldott emlékű Kormányzó Úr szobrát, mely a reneszánszát élő hazai zsidóság újabb fenyegetését kiváltotta.
Az pedig külön fájdalmas, hogy a Debrecenbe került ortodox rabbi már a beiktatásán azt mondta, hogy senki nem volt a városban, aki melléjük állt volna 78 évvel ezelőtt.
Foglalkozzanak inkább az elmúlt száz évükkel, saját bűneikre kérjenek bocsánatot, minket meg hagyjanak békén.

Kárpátia zenekar: Horthy Miklós katonája vagyok

E Turul-madár szárnyai őrizze a hont

Jó szívvel ajánljuk Kedves Testvéreink figyelmébe az alábbi írásokat

Kedves Keresztelő a Nagy Családban

Ez III. Károly király bájos erdélyi háza, idén is itt töltött egy hétvégét
(Az írást a képre kattintva, új lapfülön olvashatják!)

Megtörten, fájdalmas szavakkal búcsúzott a királynőtől Vilmos herceg
(Az írást a képre kattintva, új lapfülön olvashatják!)

Vajda Miklós: A mohácsi csatavesztés elhallgatott háttere
(Az írásokat a képekre kattintva, új lapfülön olvashatják!)

Megkezdődött a Hunyadi című, történelmi televíziós sorozat forgatása
(Az írást a képre kattintva, új lapfülön olvashatják!)

Nt. Csoma Zoltán: A cigányság Erdélyben
(Az írást a képre kattintva, új lapfülön olvashatják!)

Remélem hamarosan itt is valami ilyesmi lesz!!!

Küldd tovább, hátha elterjed a megoldás.

Elég sűrűn járok Erdélybe, és ottani kisebbségi csoportról szóló tapasztalataimat szeretném megosztani Veletek.
A csíki területet járom rendszeresen, számos ottani barátom véleménye azonos ebben a kérdésben.

A cigányok szisztémája nagyban azonos a magyarországival, viszont az ottani „kezelési módszerek” sokkal ésszerűbbek, és célravezetőbbek, mint nálunk. Az eredményt ott is az összetartás hozta meg, mármint a székelyek összetartása- és következetessége a parazitákkal szemben. Minap történt egy kis csíki faluban, hogy jártunkban-keltünkben többször is belebotlottunk a helyi önkormányzat teherautójába, mely a cigány portákon végig haladva, itt is ott is „letett” egy kupac tüzelőt.

Kérdeztem helyi barátomat, hogy mi ez?

Mire mosolyogva elmondta, hogy tudod nálunk más a cigányok segélyezése, mint nálatok.
Itt pl. pénzt egyáltalán nem kapnak, csak ha családi szinten 180 nap munkaviszonyt fel tudnak mutatni.


A 180 napot összehordhatják többen egy háztartásból, de ez a minimum követelmény, hogy egyáltalán kaphassanak valamit.

Így aztán amikor az idénymunkák elkezdődnek a földeken, a cigányok szépen elindulnak napszámba, mint a többi rendes, dolgos emberke, és a cselekvőképességüket kiélik a földeken.
Ott nincs tele a kocsma, léhűtő, segélyből játékgépező, késelő cigányokkal, hanem a kocsma a falusi kultúra, beszélgetős, társadalmi színhelye ma is, ahogy rendesen volt.
A székelyek bölcsessége megmutatkozik abban is, hogy a cigányok életmódját nem csak tétlenül szemlélik, hanem annak sajátosságaiból le is vonják a helyes következtetést, és nem engednek teret a szélsőséges, deviáns, agresszív megnyilvánulásoknak.

Például, ha a cigány elköti a székely ember biciklijét a templom elől, akkor a székely ember 3-4 vagy 5-10 amennyi szükséges-komájával bemegy a cigány portájára.

A minimum az, hogy elhozza a biciklijét, de ha szükséges, úgy elverik a cigányokat, mint szódás a lovát. Halmazati büntetésként feljelenti, 5-10 tanúval alátámasztva és elmegy a „híre”, hogy a cigány lopott a székely embertől, aminek következtében a székelyek olyan terrorba részesítik az érintett családját, hogy az eget is nagybőgőnek nézik.
Alap, hogy munkát senkitől se kap, ugrik a 180 nap, nulla segély.
Ennyi. Lehet cihelődni.
Tetszik a polgármesterek hozzáállása is. Mivel a falu pénzéről és adójáról van szó, nem engedik azt elherdálni. Az említett tüzelő szállítmány is a segélyezés része volt, de barátom szerint akár naponta is kaphatnak valamit a cigányok, de szigorúan csak „természetben”. Egyik nap kenyér, másik nap cukor-liszt, harmadnap egy zsák pityóka, utána meg beváltható tej, tészta, vagy konzerv jegy.
Pénz nuku.
Pénz akkor van, ha dolgoznak.
Az önkormányzat is ellátja munkával őket, és azok szorgalmasan festik is az iskolát, takarítják az árkokat, gereblyéznek a templom kertben, amiért persze fizetést kapnak, és egy igazolást a kiskönyvbe, hogy aznap dolgoztak.

A pénzből kifizetik a villanyszámlájukat, mint más tisztességes ember. Saját szememmel láttam, hogy a helyi kisebbség lovakat tartanak, szekerekkel bér fuvaroznak, és használják a kerti pottyantóst. Alapvetően másként néznek ki, mint az itteni züllött fajtársaik. Nem mondom, hogy „tiszta udvar, rendes ház” de legalább nem ér derékig a sz@r a portájukon.
Amit még tapasztaltam, hogy a megfelelő bánásmód miatt, sokkal udvariasabbak, például tudnak köszönni, ha bemennek barátom boltjába, és lássatok csodát, nem mernek a boltban lopni!!!
Az egész faluban 2-3 élelmiszerbolt van, a kapott jegyeket ezekben lehet beváltani. Kivéve, ha tolvaj az illető.
Egyébként lehet sétálni a szomszéd faluba 5-8 kilométert, de ha ott is kitelik a becsület, akkor gáz van.
Persze a boltosok is összetartanak.
A polgármesterek pedig beérik az adott szóval, hogy a cigó a kajajegyért nem fog mást kapni, csak azt ami rája vagyon írva.
Nagyon tetszik ez a rendszer.
Tetszik, mert értelmes.
Tetszik, mert igazságos.
Tetszik, mert humánus.
Tetszik, mert láthatóan eredményes.
Láttam a cigánygyerekeket suliba menet. Hógolyóztak a többiekkel.
Láttam cigányt templomba menni.
Láttam karácsony előtt, ahogy a tüzelős kocsi karácsonyfát dobott be minden portára. Magyarnak, cigánynak egyaránt.
Ott ezt is megoldották. Tellett rá.
Mert nem hagyják, hogy ellopják a közvagyonát.
Látom az összetartás erejét, és látom az egészséges életösztönt, hogyan rendezi okosan, tevékenyen egy közösség az életét.
Látnám nálunk is. Példának biztos hogy nem rossz.
Ha már mi vagyunk itthon 1-2 ezer éve.

És ha belegondolsz, ha sikerül átnevelni ezt a nem kis réteget, lehet hogy a nyugdíjadat is kitermeli, de ha nem, legalább nem pocsékolja el.

FF.

Küldd tovább, hátha elterjed a megoldás.

Aki meg akar tenni valamit, talál rá módot, aki nem, az talál
kifogást. (Stephen Dolly)
Rajtad kívül senki sem felelős a boldogságodért.

Gizus

Mohácsi László
tiszteletes úr

Debrecen – Józsa,2022.szeptember 17.

A képek forrásai:
miserend.hu
stefan2001.blogspot.com
szirom.hu
mtva.hu
hetek.blog_.hu
kozterkep.hu
baon.hu
blikk.hu
szilajcsiko.hu
dreamstime.com
kronikaonline.ro

Vélemény, hozzászólás?