Magyar Testvéreim!
Mit gondolhatott és érezhetett Boldogságos Szűz Mária?, – mikor repeső örömmel Szent Józseffel a Gyermeket bemutatni a templomba ment, és az agg Simeon az alábbi igékkel áldotta meg őket: „Íme, ez sokak elesésére és felemelkedésére rendeltetett Izraelben, és jelül, melynek ellene mondanak, – a te lelkedet is éles kard járja majd át, – hogy nyilvánvalóvá legyen sok szív gondolata.”
Mint egy őrváltásnyi idő, mint a gondolat, mint a tegnapi nap úgy röpült el a Szent Atya által kirendelt 33 esztendő ezen a földön.
Az ő Szent Fia király? Ő csak azt látta mindig, hogy a szegénység ismerte és szerette Jézust. Nem felejtette tanításait, gyógyításait, csodatételeit. Tanítványai is egyszerű kétkezi emberek voltak. Munkájuk után ették kenyerüket.
Az ilyen Messiásra a zsidó Főtanács vak gyűlölettel szeretett lecsapni, ahogy próbálkoztak is farizeus barátaikkal oly sokszor kelepcébe csalni a Mestert.
Róma akkor avatkozott csak be, ha politikai hatalmát látta veszélyben. Vallási kérdésekkel egyébként sem szerettek foglalkozni, zsidó belügynek tekintették, unták az egészet.
Szent Urunk édesanyja nehezen igazodott el ebben a többsíkú hatalmi játszmában. Szent tisztasága borzadt minden emberi aljasságtól, mely az ő Szentjét fenyegette, a beszélhetetlen szenvedés éles kardja járta át nemes lelkét.
Beethoven /Overture/ – Omega (Nyitány) Gammapolis!
Ezeket mondotta magában: „A szeretet mindenre magyarázat volt nekem, a szeretet mindenre megoldás volt nek1em, ezért imádom a szeretetet, bárhol találom. Ha a szeretet olyan nagy, amilyen egyszerű, ha a legegyszerűbb vágyódás is megtalálható a nosztalgiában, akkor megértem, hogy Isten miért az egyszerű emberek üdvözlését fogadja szívesen, azokét, akiknek tiszta a szívük, és nem tudják egyszerű szavakkal sem kifejezni szeretetüket.
Jézus eljött idáig, itt megállt, egyetlen lépésre a semmitől, egészen közel a szemünkhöz. Lehet, hogy az élet egy nagy csoda? – amely nagyobb a halálnál is?”
Virágvasárnap a nagyhét kezdete, Szent Urunk földi életének sorsdöntő napjai jönnek el. Beteljesednek a próféciák, az Úr Szenvedő Szolgája, Ebed Jahve az Utolsó Vacsorán
szerzi az Úrvacsorát, megmossa tanítványai lábát, megalapítja a papi rendet, hogy az Eucharisztia misztériumában az Úr halálát hirdesse a gyülekezet közösségében, míg eljövend.
Az Olajfák-hegyéről lejövet egyszer csak a vándor elé tárul a fényben tündöklő Jeruzsálem képe.
A Békesség Városa, – az örök harc tragikus városa. Most is ott ragyog, mint az Úr lakóhelye. Egy jó emberöltő, és el fog pusztulni. Jézus lábai elé virágot és pálmaágakat dobálnak a zarándokok, éneklik a Hallél-zsoltárt. Hozsánna meleg köszöntése száll felé, lelki szemei előtt pedig már a vérpanorámás pusztulás üszke, és a kétezer éves szétszórattatás démona sejlik fel. Zokogásban tör ki! – És nem magát, hanem pusztuló népét és hazáját siratja el.
Nem ismerte fel meglátogatásának idejét. Az egyetlen az utolsó, a kivételes alkalmat. ŐT, A BÉKESSÉG FEJEDELMÉT, A VILÁG ÜDVÖZÍTŐJÉT, A MEGVÁLTÓ KRISZTUST, A MESSIÁS KIRÁLYT.
Ez a város, ez a nép megölte a prófétákat, végül pedig az Egyszülöttet.
Tekintsük meg a kisfilmet Bács Ferenc színművész tolmácsolásában!
Ez a város azzal hivalkodott, dicsekedett és környező népeket lenézett, hogy ő a szent város, az Isten lakóhelye, az igazi istentisztelet hajléka.
Jézusnak ez az érzelmi kitörése annál inkább is megrendítő, mert éppen az ő kereszthalálában teljesedik ki az Isten szeretetének teljessége, és a bűnös ember engedetlensége.
A mélyen hívő Wass Albert írófejedelem több műve a Biblia egy-egy történetében előképként már meg van írva, és zseniális képessége révén magyar népünkre tudta adoptálni.
Wass Albert – Kárpátia zenekar: Jönnek – Bevonulás Erdélybe – Erdély felszabadítása 1940 Tekintsük meg a kisfilmet, ezen csak sírni lehet minden magyarnak, de csak annak!!! Isten áldja Kormányzó Úr igaz emlékét!!!
Wass Albert – Kárpátia zenekar: Nagypénteki sirató – Tekintsük meg a videó hitvallását!
Tudjátok mire lett volna szüksége Jézusnak Virágvasárnap?
Szeretetedre, mely által azt sok-sok sebet begyógyítottad volna melytől szenved környezeted!
Igenre és ámenre, mely által sok-sok álnok és hazug szavad megtisztította volna mások életét.
Életedre, mely által sok-sok üldözött és kisemmizett élet áldása lehettél volna!
Isten ad esélyt, lehetőséget, időt, hogy felismerjük meglátogatásunk idejét. Az időket és alkalmakat. De ez mind véges. Végzetesen el lehet szalasztani és veszteni a lehetőségeket.
Az áldott király jön ma is felénk. Szívünkbe szeretne bevonulni, hogy ott éljen és lakozzék.
Énekünk sora mondja:
„Ó Jézus árva csendben az ajtón kívül állsz,
Bejönnél már de némán, kulcsfordulásra vársz”
Próbákkal és bizonytalanságokkal terhelt életünk még nem nézett ilyen keserűen a legnagyobb keresztyén ünnep elé a háború óta, mint éppen most. Védtelen és kiszolgáltatott emberek millióinak jövője vált teljesen bizonytalanná. A szegénységnek és a végleges lecsúszásnak démona a mindennapok valósága lett. Néhány hónapnyi tartalék van egy-egy családnál, de mi lesz, ha az is elfogy? Adyval szólva: „hoppra megvénültek”.
„Rettenthetetlenül meneteltünk, azt gondolva, örökre egészségesek maradunk a beteg világban. Elérkezett az ideje, hogy észrevegyük, nem mehet mindenki külön a saját útján, csakis együtt haladhatunk tovább. Az ima és a csendes szolgálat a győztes fegyverünk.”
Tekintsük meg a Vatikánban imádkozó egyházfőt imádságos lélekkel!
Áldott nagyhetet kívánok Testvéreimnek.
tiszteletes úr
Debrecen-Józsa, 2020. április 4.
Képek forrásai:
panoramilo.com
szekelyhon.ro