Kedves Testvérek!
Mai újszövetségi igénk a bibliaolvasó kalauz szerint: Máté evangéliuma 22. részének 23-33. versei.
23 Azon a napon szadduceusok is mentek hozzá, akik azt állítják, hogy nincs feltámadás, és megkérdezték őt:
24 Mester! Mózes ezt mondta: „Ha valaki úgy hal meg, hogy nincs fiúgyermeke, akkor testvére vegye feleségül az asszonyt, és támasszon utódot testvérének.”
25 Volt nálunk hét testvér: az első, miután megnősült, meghalt, és mivel nem volt utóda, a feleségét testvérére hagyta.
26 Hasonlóan a második is, a harmadik is, és így egymás után mind a hét.
27 Végül meghalt az asszony is. 28 A feltámadáskor tehát a hét közül melyiké lesz az asszony, hiszen mindegyiké volt?
29 Jézus így válaszolt nekik: Tévelyegtek, mivel nem ismeritek az Írásokat, sem az Isten hatalmát.
30 Mert a feltámadáskor nem házasodnak, férjhez sem mennek, hanem olyanok lesznek, mint az angyalok a mennyben.
31 A halottak feltámadásáról pedig nem olvastátok-e, amit Isten mondott nektek:
32 „Én vagyok Ábrahám Istene, Izsák Istene és Jákób Istene”? Isten pedig nem a holtak Istene, hanem az élőké.
33 Amikor a sokaság ezt hallotta, álmélkodott tanításán.
KÉRDÉS A FELTÁMADÁSRÓL
“Evvel a példával, kérdéssel a szadduceusok lehetetlennek akarják minősíteni a feltámadáshitet, mert hiszen ez az asszony nem lehet egyszerre mind a hét férfi felesége, holott jog szerint, a törvény értelmében annak kellene lennie. Ilyenformán a feltámadáshit ellentétben van a törvénnyel s .ez egyúttal azt is jelenti, hogy helytelen. Jézus felelete visszautasítja ezt a következtetést és pedig azért, mivel a szadduceusok nem ismerik sem az írást, sem Isten hatalmát. Istennek van hatalma arra, hogy újjá teremtse az embert. A feltámadáshit ellen így csak azok érvelhetnek, akik a feltámadást olyan formán képzelik el, hogy az földi életünk egyszerű folytatása, meghosszabbítása a végtelenbe, ha talán dicsőségesebb formában is. Ez a fellámadáshil valóban ellentétben van az írással, de súlyos fogyatkozása éppen az, hogy nem számol «Isten hatalmával». Istennek hatalma van arra, hogy újjá teremtse a világot, újjá teremtse az embert is.
Ennél: az újjá teremtésnek a bizonysága, hogy az új világban megszűnik a nősülés és férjhezmenés s a feltámadottak, olyanok lesznek, mint a mennyei
angyalok. De ha a szadduceusok tagadják a feltámadás valóságát, akkor «nem ismerik az írásokat». Az írás Istenről, mint a pátriárkák Istenéről beszél, s már ez is mutatja, hogy a szadduceusok tanítása helytelen. Amikor Isten Mózesnek így nyilatkoztatja ki magát (II. Móz 3, 6), akkor ezzel arról tesz bizonyságot, hogy «élőknek Istene». Mert Isten Mózesnek azt mondja, hogy Ábrahámnak, Izsáknak és Jákobnak Istene, jóllehel az ősatyák akkor már rég sírban voltak. Ez nem azt jelenti, hogy ő az az Isten, akihez egykor az ősatyák imádkoztak. Ez esetben t. i. «holtak» Istene volna. Nem, Isten még akkor is, amikor Mózesnek kinyilatkoztatja magát, Ábrahámnak, Izsáknak és Jákobnak Istene. Vagyis az ősatyák Istennél élnek. Akiknek Istenévé lett, azok részesülnek Isten
életében. Ezért ő «élőknek Istene». Mivel az élők Istene, azért élete kifogyhatatlan s örökkévaló gazdagsággal árad ki mindazokra, akik az övéi.” (dr. Karner Károly 1935.)
395. dicséret : Isten szívén megpihenve:
Áldás, békesség: Hegedűs Lóránt
A képek forrásai:
hvg.hu