Kedves Testvérek!
Mai újszövetségi igénk János evangéliuma 3. részének 1-6. versei:
Krisztus beszélgetése Nikodémussal
1, Vala pedig a farizeusok közt egy ember, a neve Nikodémus, a zsidók főembere:
2, Ez jöve Jézushoz éjjel, és monda néki: Mester, tudjuk, hogy Istentől jöttél tanítóul; mert senki sem teheti e jeleket, a melyeket te teszel, hanem ha az Isten van vele.
3, Felele Jézus és monda néki: Bizony, bizony mondom néked: ha valaki újonnan nem születik, nem láthatja az Isten országát.
4, Monda néki Nikodémus: Mimódon születheti az ember, ha vén? Vajjon bemehet-é az ő anyjának méhébe másodszor, és születhetik-é?
5, Felele Jézus: Bizony, bizony mondom néked: Ha valaki nem születik víztől és Lélektől, nem mehet be az Isten országába.
6, A mi testtől született, test az; és a mi Lélektől született, lélek az.
Dr. Victor János igemagyarázata:
Éjféli látogatás
Nikodémus éjjeli látogatása megszégyenítheti kishitűségemet.Íme, még azoknak a táborában is, akik eleitől fogva elzárkóztak Jézus elől, akad azért olyan, akit megragadtak az Ő szavai és tettei!Annyira kirí az ő érdeklődése a többi farizeus és főember általános magatartásából, hogy maga is csak az éj leple alatt mer Jézushoz elmenni. De azért mégis elmegy! Hányszor jelentkeztek már Jézusnál ilyen váratlan látogatók!
Nikodémus kárbaveszett elismerő szavai hasznos figyelmeztetésül szolgálhatnak nekem is. Hiába mondott ő sok szépet és igazat Jézus szemébe, ezen az alapon Ő nem volt hajlandó vele tárgyalásba bocsátkozni. Ő csak a maga nyomorúságát érző és új életet kereső bűnössel áll komolyan szóba. Nincs szüksége a mi vállveregető dicséreteinkre és helyeslő tetszésnyílvánításainkra. A bűnbánatos, vágyakozó szívünk kell neki!
A Nikodémushoz elhangzott kemény igazságból megérthetem: milyen csodálatos ajándékot hozott Jézus a világra. Első tekintetre visszautasításnak látszik az, hogy újjászületés nélkül semmi részünk nem lehet az Isten országában. De igazában az az ígéret rejlik ebben, hogy végre nem a régi élet toldozásáról-foldozásáról van szó, hanem egészen új életet nyerhetünk Isten kegyelméből! Nem sokat ér, ami ennél kevesebb!
Régi és új ember
Nikodémusnak azt az ellenvetését, hogy öreg ember nem ismételheti meg a születésének történetét, nem kell okvetlenül úgy értenem, mintha ő testi születésre értette volna azt, amit Jézus lelki dolgokról mondott. Azt akarhatta vele mondani, hogy lelkileg is csak úgy válhatnék mássá az ember, ha a szó szoros értelmében még egyszer előlről kezdhetné az életet. És valóban: lehetetlenségnek látszik levetni az esztendők és az évtizedek ránk rakódott nyomait, megszabadulni a múlt hatalmától, amelyet magunk kötöztünk magunkra, és úgy kezdeni új életet, mintha tiszta lapra írhatnánk rá a jövendőt!
De Jézus fenntartja Nikodémus ellenében: újjá kell születnünk! Azért kell, mert lehetséges is. Nekünk magunknak lehetetlenség. De hiszen a “testből való” születésünket sem a magunk elhatározásából és igyekezetéből nyertük el. A második, a lelki születésünk sem a magunk akaratának a műve, hanem az Isten Lelkéé, aki előtt nincs lehetetlenség. Mi a “víz” jelével legfeljebb a magunk bűnös, és megújulásra szoruló voltát vallhatjuk meg. A többit a Lélek ajándékozza titokzatos hatalmából. “Testi” mivoltunk talajába Ő plántálja az új embernek, a “lelkinek” csíráját, hogy aztán felnevelje. Így “mehetünk be” az Isten országába!
434. dicséret: Vezess Jézusunk, s Véled indulunk…
Áldás, békesség: Hegedűs Lóránt
A kép forrása:
hvg.hu