Kedves Testvérek!
Mai újszövetségi igénk: János evangéliuma 1. részének 1-5. versei:
1, Kezdetben vala az Íge, és az Íge vala az Istennél, és Isten vala az Íge.
2, Ez kezdetben az Istennél vala.
3, Minden ő általa lett és nála nélkül semmi sem lett, a mi lett.
4, Ő benne vala az élet, és az élet vala az emberek világossága;
5, És a világosság a sötétségben fénylik, de a sötétség nem fogadta be azt.
Varga Botond lelkipásztor (Szatmár-Láncos) gondolatai:
János evangéliumának első verseit olvasva érti meg igazán az ember, mit is jelent “levetett saruval” olvasni az Igét, úgy közelíteni Isten szavához, mint szenthez, elválasztotthoz, misztériumhoz. Mert ezen evangéliumi beszámoló már nem az angyal-énekes betlehemi pusztával köszönt, nem az átélt és hallott információk örömhír-átadásával. János megérett, és megértett mindent. És amikor szavakat sem találva a kifejezhetetlent akarja leírni, ebben a preludiumban összefoglalja és egy helyre öleli a világteremtéstől a feltámadásig eltelt időszakot. Mi a világmindenség lényege és mozgatója: hogy az IGE, ami megjelent, az maga az Isten. Isten jelent meg Jánosnak, mint világosság a sötétségben, és akkor is, ha már nincs vele, a világosság megmaradt és tündököl. És ő ennek fényénél tud szólni, és megírni azt az örömhírt, mely, noha különbözik a másik háromtól, örömhír-voltán ez mégsem változtat.
És az ünneptelen félév első napján van-e valami, ami ennél szebben fejezné ki a mindennapokban fellelhető ünnepet? Mert a világosság a sötétségben fénylik. Még ma is! Lásd meg!
301. dicséret: Új világosság jelenék…
Áldás, békesség: Hegedűs Lóránt
A kép forrása:
hvg.hu