Kedves Testvérek!
Mai ószövetségi igénk: A 72. zsoltár
Zsoltárok könyve, 72. zsoltár 18-19. versei:
18, Áldott az Úristen, Izráel Istene! Egyedül ő tud csodákat tenni!
19, Áldott legyen dicső neve örökre, töltse be dicsősége az egész földet! Ámen, ámen.
Református énekeskönyv, 72. zsoltár 10. verse:
E földön minden nemzetségek Őtet áldják vígan,
És szívük szerint dicsekednek e kegyes királyban.
A pogányok is így dicsérik: dicsőség istennek,
Aki nagy csudát cselekszik, Ura Izráelnek.
Nagy Róbert lelkipásztor (Apa) gondolatai:
Mikor egy ország politikai vezetésében változás áll be, akkor az emberek szívében újra felébred a remény, hogy egy boldogabb, szebb jövő elé nézhetnek. Sokszor a keresztyén ember is csapdába esik és mindenféle földi eszközökkel próbálja hatalomra juttatni azt a csoportot, akitől várja a csodát.
A mai zsoltár a lehető legszebb áldás-áradatot zúdítja az uralkodó életére imádság formájában, tudva azt, hogy ha áldás van a király életén, akkor áldott lesz a nép is. Mielőtt azonban bárki is azt gondolná, hogy az országban való jólét a király kizárólagos érdeme, imádsága végén a zsoltáros bizonyságot tesz arról, hogy a király is csak egy eszköz az Isten kezében, ő is csak Isten által tehet jót, de az igazi csodát egyedül a Mindenható Istentől kell várni.
Ehhez azonban alázat kell. Minket is meghajlásra buzdít ez a zsoltár, annak elismerésére, hogy életünk, sorsunk, jövendőnk nincs a mi hatalmunkban, sem vezetők hatalmában, mert Isten az egyedüli hatalom. Ő helyezi vállunkra a keresztet, és csak Ő veheti le. Látszólag egy zsarnok Úr a mi Istenünk, ám aki Neki szavaz bizalmat, az megtapasztalja, hogy kétségek között nála talál világosságot, csüggedésben vígasztalást, bűneinkből megtisztulást.
Győzzön meg bennünket erről egy kis történet:
A felnőtt ifjú összeszólalkozik szüleivel, és elhatározta, hogy saját kezébe veszi élete irányítását. Felfuvalkodott szíve elzárkózott az atyai tanács és az édesanyai szeretet elől. Nem kereste szüleit. A bűn, a nyomor, a betegség teljesen összetörték. Egyre többet szálltak gondolatai az atyai ház felé, de nem mert hazamenni. Arról álmodozott, hogy bárcsak megnyílna kopott szobájának ajtaja, és benyitna valaki az üzenettel: Jöjj! Atyád vár!
Kedves testvérem, nekünk nem kell álmodoznunk, mert az a bizonyos ajtó megnyílt, és maga a Királyok Királya, Jézus Krisztus mondja: „Vár Atyád szerelme”. Bízz az Ő csodáiban, mert ha egyszülött Fiát odaadta érettünk, mi módon ne adna vele együtt mindent minékünk?
72. zsoltár: Uram, a te ítéletedet adjad a királynak…
Áldás, békesség: Hegedűs Lóránt
A kép forrása:
hvg.hu

