Nátánaelt az a nagy meglepetés érte, hogy az a Jézus, akivel most találkozott először, a lelke legtitkosabb rejtekéig ismeri őt. Azok a fügefa lombsátora alatt vágyakozó imádságban eltöltött órák, amelyekről, azt hitte, senki sem tud, Jézus előtt nyílt titkok voltak. Számon tart Ő minden tiszta, mély sóvárgást, hiszen öntudatlanul is feléje irányul az! És régi ismerősként fogadja a “hamisság” nélkül való lelket!Nátánael ajkán erre a meglepetésre kibuggyant a vallomás: fölismerte Jézusban az Isten küldte felkent Királyt. Talán nehéz leckében kell még megtanulnia, hogy Jézus másfajta Király, mint amilyennek ő most képzeli. De abban soha nem kell csalódnia, hogy Jézus valóban a sóvárogva várt és keresett Király. Aki nyitott könyvként úgy ismeri az emberi szívet, mint Ő, az a mi óhajtott Urunk!
Grosics Gyula a legendás Aranycsapat kapusa, a valaha volt legtöbb zsenit felvonultató csoda és álom, remény és öröm, büszkeség és boldogság mondotta élete végén egy interjúban: „A szegény kis dorogi fiúnak egyetlen kitörési lehetőség mutatkozott a pusztító második háború után Budapest romjain. Vagy pap leszek, vagy sportoló.
Drága édesanyám örömére úgy lettem pap, hogy legalább mindig feketében jártam, így lettem Fekete Párduc a háló előtt, melyet őriztem az idegenek góljától.
Tudjátok milyen érzés, mikor 100.000 román vagy angol szurkoló a 11 magyar vesztét akarja a pályán? Imádkoztam, mikor az ellenfél rohamozott, és imádkoztam, mikor Öcsiék rohamozták az ellenfél kapuját. MINDIG IMÁDKOZTAM!
Megértettem szeminárium nélkül is, hogy Krisztus Urunk veszte az emberiség egészének üdvösségét szolgálta.
Bármit adna a világ, Isten nélkül semmi sem kellene.”