„Rajtam volt erős keze, hogy tanítson engem” (Ézs. 8,11). Ha az Úr beszél, akkor nincs kibúvó, mert szava úgy hat ránk, hogy rabul ejti egész értelmünket. Szólott-e már az Úr valaha egyenesen neked? Ha igen, akkor nem érthetted félre: olyan bensőséges türelemmel szólt, mégpedig a neked legérthetőbb nyelven, nem a füleden, hanem életkörülményeiden keresztül.
Egyre kevesebben hisznek Istenben. Manapság mi lelkipásztorok, hűséges presbiterekkel, kitartó egyháztagokkal keressük, kutatjuk a megoldást: hogyan lehetne hatásosabb a misszió? Miként tudnánk megfelelni a szolgálatnak, melyre Isten hívott el minket, de amely szólításra mi válaszoltunk igennel? Érezzük a felelősségünk súlyát? Meg kell ismertetnünk a világgal Isten szeretetét.
Kedves Testvérek az Úr Jézus Krisztusban! „Miért mondasz engem jónak? Senki sem jó, csak egyedül az Isten.”(Márk 10:18) A JÓ…
Azt akarja, hogy népe bátor legyen. Akiket Isten jelenléte örömmel tölt el, tanúsítsanak lélekjelenlétet. Mivel az Úr maga is hirtelen jelenik majd meg, nem szabad meglepődnünk semmi váratlan történésen. Isten szeretetének felséges ajándéka, hogy a váratlanul támadt baj közepette is tudunk nyugodtak maradni.
Eukleidész Platon Akadémiáján tanult Athénban, az egyiptomi hellenisztikus matematika atyja volt, aki Alexandriában matematika iskolát alapított Kr. e. 280 körül.
E fiatal zseniális tudós az Elemek c. művében definiálja az egyenesek párhuzamosságát.
23. definíció: „Két egyenes párhuzamos,ha azok egy síkban fekszenek és mindkét irányban meghosszabbítva nem metszik egymást”
A két és fél évezredes problémát okozó 5. posztulátum pedig kimondja:
„Ha egy egyenes úgy metsz két egyenest, hogy az egyik oldalán keletkező belső szögek összege kisebb két derékszögnél, akkor e két egyenes a metszőnek ezen oldalán meghosszabbítva metszi egymást.”
A párhuzamosok problémája a térben és a végtelenben azért fontos, mert megértése nélkül nem jöhetett volna létre az űrkutatás, távközlés, modern építészet.
Egyiptom királya Ptolemaiosz megkérdezte Eukleidészt,hogy : „Van-e valami könnyebb módszer a geometria elsajátításához mint az Elemek c. könyvének olvasása?”
Eukleidész válasza : „A geometriához nem vezet királyi út”