Híressé lett annak a falusi kisfiúnak a szava, aki a hittanórán így felelt a szentek ügyében feltett kérdésre: „Azok a szentek, akiken a napfény átvilágít”. Amikor ezt mondotta elsősorban a falujában épült templom színes ablakaira gondolt, amelyeken apostolok, szentek alakja volt látható. Mindig nagy élmény volt számára, amikor bent volt a templomban és kívülről átragyogott a napfény az ablakokra festett alakokon. Gyermeki átélései nyomán így született meg az idézett meghatározás a „szentekről”.