Milyen félelmetes, titokzatos hatalom az, amit úgy nevezünk röviden: bűn. Amit sokszor olyan könnyedén veszünk, bagatellizálunk, amivel olyan könnyelműen játszunk. Bizony, a bűn nemcsak azt jelenti, hogy egy kicsit kirúgok a hámból, egy kicsit túlteszem magam azon, ami szabad, tisztességes, ami jó, ami tiszta és becsületes, hanem a bűn mindig egy bizonyos megszállottság, megkötözöttség, bizonyos kiszolgáltatott állapot valamiféle lefelé húzó erőnek. Bizonyos sodortatás valamiféle emberfeletti gonosz áramlat által. Kapunyitás, amelyen át romboló, sátáni erők törnek be és uralkodnak el az ember testén-lelkén, meg a környezetén. Az ember egyszerre csak azt veszi észre, hogy már nem azt teszi, amit akar, hanem amit muszáj. Hatalmába kerítette valami erő.