Elképzelem, hogy amikor Jézus elmondotta ezt a példázatot, megdöbbentette hallgatóságát. Ma is megdöbbentene mindenkit, ha egy templomi gyülekezetnek kijelentené a lelkipásztor, hogy ma pedig az Úristen csak a bűnös emberek imádságát hallgatta meg és a jó és igaz emberek imádsága visszahullott az égről, mint bezárt téli ablakról a fényre szálló madár; tört szárnyakkal. Jézus kiválaszt egyet a zsidóság közül, egy vezető embert, akit ha nemzeti és egyházi szempontból néztek, azt felelték rá, hogy ez egy tökéletes ember; ez egy farizeus. Azután melléje állított egy lenézett, gyűlölt embert, akivel az igaz zsidók nem álltak szóba; ez az ember egy publikánus, magyarul vámszedő volt.