Figyeljük meg a farizeust. El kell ismerni róla, hogy erényes ember, jó ember, vallásos és hazafi. A tökéletes embernek nemes példánya és még az irigy sem találhat benne hibát. Naponta olvasta a Bibliát, ismerte a törvényeket nagyon jól. Mindig ott volt a templomban és keresetének tíz százalékát odaadta Isten dicsőségére. A törvény nem írt elő két böjtölést és ő mégis kétszer böjtölt. Felesleges jó cselekedete volt. Ő azt mondta magáról, hogy nem olyan, mint más emberek. És ennek igaznak kellett lennie, mert az Úristennek mondta. A „más emberek”, tudjuk jól, tele vannak gyarlósággal, bűnös emberek és könnyű prédái a kísértésnek.