„Alázzátok meg magatokat az Úr előtt, és Ő felmagasztal titeket” (Szent Jakab lev. 4:10)

„Üdvözlégy Mária, kegyelemmel teljes, az Úr van teveled, áldott vagy te az asszonyok között, és áldott a te méhednek gyümölcse, Jézus”

Miféle köszöntés ez? Új lapot nyit a Szentírásban, új lapot nyit az emberiség történelmében.

Egyetlen találkozás, az angyali üdvözlet megváltoztatta Mária életét. és ezáltal az emberiség történetét is.
A legszentebb, legtisztább, legáldottabb ember a földön Isten örök kegyelméből arra lett kiválasztva, hogy Édesanyja lehessen a Világ Megváltójának.
Méltóságot adva ezzel az Üdvösségnek, Igazságnak, Szeretetnek, Engedelmességnek, Jövendőnek.
Isten szeretetének, aggodalmának, fájdalmának földi képmása volt a Boldogságos Szűz.
Benne látjuk a szépséget, tisztaságot, igazságot.
Siratjuk bűneinket, az elveszett édent, kárhozatos sorsunkat.

Continue Reading →

„Az állhatatosság pedig tökéletessé teszi a cselekedetet” (Szent Jakab lev.1:4)

Az Újszövetség legcsodálatosabb hittani műve Szent Pál Római levele, legcsodálatosabb etikai műve pedig Szent Jakab levele.
Bibliaolvasó kalauzunk szerint napi igénk, melynek alapgondolata, hogy az igazi hit jó‑cselekedetekben gyümölcsözik.
Az erkölcstől elválasztott hit képmutatás.
A szó kereszténységével szemben a tett kereszténységét

Continue Reading →

„Gondolkozz azon, amit mondok, mert az Úr megadja majd neked, hogy mindent megérts” (Szent Pál II. lev. Timotheus 2:7)

Istenedtől kapott hitedhez,
Szüleidtől tanult anyanyelvedhez,
Őseidtől örökölt szülőföldedhez,
Ne légy hűtlen soha.

Az újszövetségi szent könyvek semmit nem mondanak a Boldogságos Szűz Mária Szüleiről.
Néhány névvel találkozunk a rokonságból: Erzsébet és Zakariás, Salome és Zebedeus, de e két szülő nevét nem tudjuk.
Egy II. századi apokrif könyv mondja, hogy Mária édesanyját Annának, édesapját Joachimnak hívták.
A két név jelentése figyelmet érdemel, mert Anna annyit jelent: kegyelemmel áldott, Joachim pedig: Isten megvigasztal.

Continue Reading →

„Vagy nem tudjátok, hogy testetek a bennetek lévő Szentlélek temploma?” (Szent Pál I. Korinthus 6:19)

„Az egyház a világ szíve, még akkor is, ha a világ nem ismeri saját szívét. Belépve ebbe a számunkra oly kedves Bazilikába, hiszem, hogy mindannyian megtaláljuk azt a szent helyet és béke oázisát, amelyre szívünknek oly nagy szüksége van.
Az ünnepélyes légkörben, Isten, a mi Boldogasszonyunk és a szentek jelenlétében, akik körülveszik ezt a templomot, engedjük, hogy átjárjon bennünket az Úr Lelke, Aki eljön,hogy bennünk lakjon, ahogyan Ő lakik Mária kegyelemmel teljes szívében.
Hálásak vagyunk Atyánknak, hogy ma itt lehetünk, imádkozhatunk az Ő házában, és újra kapcsolatba kerülhetünk a mennyei valósággal.”

Continue Reading →

„Mert akik jól szolgálnak” (I. Timótheus 3:8-13)

A szolgálat jutalma az Istentől kapott tisztesség, és nem feltétlenül az emberek tisztelete.
A szolgálat nem feladat vagy kötelesség, hanem egy lelki elhívásra adott válasz, melynek következménye a Krisztusba vetett hit hirdetése.
Válaszunkból adódik a küldetésünk.
Legyen szemünk észrevenni az alkalmat ma is, és merjünk bátran forgolódni.
Belépni azokba a helyzetekbe, amelyeket a bizonyságtételre kapunk.

Continue Reading →