A világ legszebb Himnuszát a világ legszebb nyelvén a világ legmélyebb imádságával formázta meg a Debreceni Református Kollégiumban 13 éven át tanuló szerény, visszahúzódó diák. A pozsonyi országgyűlés későbbi zseniális szónoka, a reformkor lánglelke, a Parainesis végrendelet kis himnusza, a magyar próza klasszikus remekműveinek szenvedője, Szatmár-Cseke hallgatag szemlélője.
Áldás és remény támad a költő szívén Ézsaiás próféta könyvének 25. fejezete nyomán, emlékezés és bűnbánat ébred a költő hitében a Zsoltárok könyve nyomán, fohász és víg esztendő virágzik ki a költő látomásában Lukács evangéliuma nyomán.
Nem uralkodót éltet, nem idegen népeket sorvaszt, nem öncélúan igazol, hanem Istenhez fohászkodik, forrón szeretett hazája és népe jövőjéért eseng.
A zsenge földön nyugvó Ádám szorosan és bensőségesen kapcsolódik össze a földdel, amelyen fekszik, amelyből vétetett, ahol küldetése lesz, ahova visszatér, amelyből az utolsó napon feljön sírjából.
Isten keze úgy érinti, hogy közben nem ér hozzá.
Teremtő erő árad, Megváltó erő árad, Lélek szeretete árad, – ívet húz, nem csupán a Sixtus kápolna mennyezetén a géniusz Michelangelo ecsetjének nyomán, hanem a Teremtő és teremtménye örök találkozása által.
„Az igazat érteni, a szépet érezni, a jót gyakorolni kell”, … írta a matematika-geometria legnagyobb zsenije Bolyai János.
Ha nincs Ady Endre, a kis maroknyi Érmindszent soha nem kerül fel a világ térképére!
Ha nincs Bolyai János, a kis maroknyi Domáld soha nem kerül fel a világ térképére!
Ha nincs Cziffra György, az ócska kis pesti börtöne soha nem kerül fel a világ térképére!
Erős kezdés!
Egyszerre gondolat, akarat, cselekvés, szimfónia, harmónia!
Minden ős kezdet forrása, – legyen az tudomány, művészet, találmány, szeretet, cél.
Szent János apostol Krisztus Urunk kedves lelki gyermeke, aki Prológusa 5 versével örökre beírta nevét az Örökkévalóság létébe.
Genezise a láthatatlan világ üdv-univerzum eredetét mondja el.
Látta Jézusban Isten dicsőségét, bölcsességét, igazságát, szeretetét, pásztorát.
A Szentírás első mondatában Mózes a látható világ származásáról ír. „Kezdetben teremtette Isten a mennyet és a földet” (I. Mózes 1:1)
János apostol műve a Zsoltárok könyve 1. részének 1. versével is párhuzamban ragyog: „Boldog ember az, aki nem jár a bűnösök tanácsa szerint, nem áll a vétkesek útjára, és nem ül a csúfolódók székére”
Az Ige sok mindenné lehet számunkra.
Jeremiás próféta szájában tűzzé lett.
Az úton járók előtt mécsessé.
Az igehirdetők kezében vetőmaggá.
Ézsaiás próféta életében öntöző eső.
Pál apostol efézusi levelében tisztító víz.
A 42. zsoltár írója a mindenkori hívő ember élő Istennel való kapcsolatának klasszikus igei megszólaltatója: ezért ebben a műfajban az időben Őmögé visszamenni lényegileg nem lehet – és erről a szívvel-lélekkel vallott teológiai életkérdésről modernebbül nem vallhat és énekelhet semmilyen újkori költő vagy hitvalló gyülekezet.
Szent karácsony ünnepe Krisztus Urunk áldott születésének évfordulója,mely a négy adventi vasárnap reményteli készülődésének váradalmában elhozza a találkozás örömét, a béke melegét, a szeretet fényét.
Sokan vannak azonban olyan honfitársaink,akik egyedül, betegen,szegényen szeretnének mielőbb túl lenni ezeken a napokon, hiszen kirekesztett életük sorsa mázsás súlyként omlik reájuk.
A Trianon-sújtotta erdélyi irodalom kálvinista lángelméje Szabó Dezső száműzetésében születik meg Az örök karácsony c. kötete, mely a csendes szenvedés, az egyedül létszomorúsága, a román rémuralom fájdalma.
Kolozsvár ódon utcáján az éjféli misére betérő öreg néni már el gyászolta testvéreit, férjét, fiait akiket a havasokban megöltek a román martalócok.
Egyetlen reménye és öröme maradt még az életben, hogy a szentmise végén énekelheti majd a Himnuszt.
Egész lénye újjászületett, amikor kijöve az imádság házából, halkan tovább énekelte a nemzet imáját.
A közeli kocsmából ki tóduló négy román katona meghallva az irredenta dalt, fegyverével végzett a macskaköves, jeges úton a magyar nénivel, akinek vére ráfagyott Erdély sorsára, népének tragédiájára, Szabó Dezső lelkére.