Magyar Testvéreim!
„Nem az a bátor, aki nem fél, hanem aki leküzdi a félelmét.
Nem az a bátor, aki nem fél, hanem aki szeretni tud”
(Ft. Tőkés László püspök igehirdetésének címe 1989. szeptember 10., Temesvár)
Eljött a nap Péter apostol életében, a tanítványok életében, a gyülekezet életében, amikor Krisztus Urunk szent arcát és tekintetét feléjük fordítva megkérdezi:
„Szeretsz-é engem?”
A kérdés kérlelhetetlenné egyszerűsödik bennünk: mi erősebb bennünk, a félelem vagy a szeretet?
Folytatva Németh László népi írónk szavaival: „Az élet kérdezett”
Szeretsz-é engem igazán? – kérdezheti egymástól féltőn és kétkedőn a testvér, a szülő, a gyermek, a hitves, a barát, az egyház, a nemzet!
„SZERETSZ-É ENGEM IGAZÁN TELJES SZÍVEDBŐL, TELJES LELKEDBŐL, TELJES ELMÉDBŐL?”
Beethoven : Egmont nyitány – Hungarian Revolution
Mi a közös hitünk, nemzetünk, egyházunk hőseiben?
ISTEN, A HAZA, AZ EGYHÁZ, A CSALÁD, A FELEBARÁT OLTHATATLAN SZERETETE
ZRINYI MIKLÓS
FRANGEPÁN KATALIN
MANSFELD PÉTER
TÓTH ILONA
Gérecz Attila: Boldog Özséb himnusz
Kárpátia zenekar: Az én apám
‡ 56 a világban a magyarság számára nem csupán két szám egymás melletti valósága,mely kifejez egy számtani értéket,hanem messze – messze több !!!
Elnyomás,zsarnokság,gyűlölet,kommunizmus,cionizmus,fogalom,történelem,bátorság,hősiesség,önfeláldozás — ez mind együtt, —- éljen bárhol a világon.
VOLT EGY NEMZEDÉK
A MAGYARSÁGNAK SZÍNE ÉS JAVA,
MELY MERÍTETT VALAHONNAN,
JÖTT VALAHONNAN,
ÉRTÉKET KAPOTT VALAKIKTŐL,
SZÁMUNKRA MA IS MINDEN PERC 56
Zrinyi Miklós
Hollósy Simon: Zrinyi kirohanása – Nagybánya
‡ A magyar nemzet büszkesége és bátorsága vezette a törökverő gróf Zrinyi Miklós horvát‑szlavón‑dalmát bánt, várkapitányt, 14 gyermek édesapját, amikor 2500 hős vitéze nézett szembe Szulejmán 50000 fős főseregével Szigetváron 1566. augusztus 5. napján, hogy majd szeptember 7. napjáig vérben-verítékben küzdve és harcolva kitörjön maroknyi népével, és valamennyien életüket adják hazájukért.
A hőség,a vízhiány, a lőportorony robbanása sem tudta megtörni a vár védőit.
Szulejmán nagyvezír is meghalt, a fejvesztve menekülő oszmán sereg aztán 30 esztendeig nem közelített a Magyar Királyság felé.
Az 58 éves bánt akkora tisztelet övezte, hogy Szigetvár mellett még Törökországban is emléket állítottak neki!!!
Frangepán Katalin
‡ Frangepán Katalin (1625, Horvát Királyság – 1673. november 16. Graz börtöne Ausztria, 48 évesen)
Frangepán Farkas és Inhoffer Ursula leányaként minden olyan értéket, tulajdonságot, intelligenciát, erényt, bátorságot, példát, szépséget magában és magán hordozott, amihez foghatót alig ismer a magyar történetírás.
Zrinyi Péter feleségeként négy gyermeknek ad életet, akik üstökös csillagát imádkozva áldották Isten előtt naponkénti fohászukban.
ZRINYI JÁNOS (bölcsész, filozófus, katona. 20 év börtön fogság után hal meg Grazban, 52 évesen)
ZRINYI ILONA (Rákóczi Ferenc, majd Thököly Imre felesége. ÁLDOTT RÁKÓCZI FERENC FEJEDELEM ÉDESANYJA)
ZRINYI PETRONELLA (apáca, Zágráb)
ZRINYI AURORA (apáca, Zágráb)
A Wesselényi összeesküvésben résztvevő Zrinyi Péter férjét, Frangepán Ferenc testvérét és Nádasdy Ferenc nádort 1671. április 30. napján reggel 30 percet hagyva ügyeik lezárására, lefejezi a kedves Habsburg.
Zrinyi Péterné Frangepán Katalin nem tört meg e kegyetlen csapás alatt sem, 4 gyermeke sorsát igazgatta, méltósággal senyvedett a grófnő 20 esztendeig Graz sziklacelláiban.
Mansfeld Péter
Mansfeld Péter (1941. március 10. Budapest – 1959. március 21. Budapest) vasesztergályos tanuló, a pesti srácok egyik emblematikus személyisége, a Széna-téri harcok rettenthetetlen bátorságú hőse.
Nem született hősnek, szabadságharcosnak, pláne nem mártírnak.
A magyarság legszentebb vonulatát vitte génjeiben.
Minden iránt érdeklődő, kiváló tanuló, sportoló, vagány, jóképű fiú bármire vihette volna az életben, ha nem akasszák fel 18. születésnapja után.
Padlógázzal vezetett 15 évesen, fegyvert szerzett, gyűlölte a zsarnokságot, az AVH-t ,szerette a szabadságot, a világ szépségét.
A „Népbíróság” 10 vádpontban találta bűnösnek a megtörhetetlen Mansfeld Pétert.
Külön dühítette a kommunista pribékeket, hogy nem tört meg, – fölényes, nyugodt, magabiztos volt, semmit nem bánt meg.
Az „ügyész” halál büntetést kért a fiúra, melyet a zsidó Vágó Tibor „vérbíró” örömmel teljesített.
1959. március 21. 9:22 perckor tették nyakába a kötelet, melyen 9 „hivatalos hazaáruló vett részt”.
Ezt kiáltotta Mansfeld Péter:
ÉLJEN MAGYARORSZÁG, ÉLJEN A HAZA, SZERETLEK ÉDESANYÁM
A hatalom gátlástalan cinizmusára jellemző, hogy kiszámláztak az idegösszeomlást kapó szépséges édesanyjának 100 Ft. orvosi költséget, aki megállapította a halál beálltát.
Szegényes kis ruháit a Keleti pályaudvar csomag-megőrzőjébe vitte egy jólelkű munkásőr, ahonnan bátyja vitte haza.
Arccal dobták tömegsírba a 301 parcellába, ahová 1990. június 22. napjáig még testvére sem mehetett ki látogatóba.
Ekkor temették újra nagy részvéttel és kegyelettel.
Tóth Ilona Bronz szobra a XVI. kerületben
Dr. Tóth Ilona (1932. október 23. Budapest, – 1957. június 28. Budapest) hatodéves szigorló orvostanhallgató, valamennyi iskolai osztályát kitűnővel végezte e csodagyermek.
Vívott, atletizált, sportrepülőnek jelentkezett.
Teleki Blanka Gimnázium szellemisége megtanította, hogy a névadó Leövey Klára sorstársával hogyan töltött el 10 esztendőt Kufstein jéghideg celláiban az Alpok csúcsain.
Ahol felnőtt, mindenki sírva, zokogva tudott beszélni áldozatos, tiszta, szent életéről.
Hatodévesen a Péterffy Sándor utcai kórház alagsorában válogatás nélkül sebeket kötözött, élelmet szerzett, vígasztalt.
Négy vádpontban vádolták meg angyali életét Tóth Ilonkának, – mely vád alávaló és nyomorult volt mint a rendszer, melyet üzemeltettek és nyaltak jó pénzért.
A kádári megtorlógépezet ideológiai megrendelésre gyártotta a koncepciós pereket.
1957 februárjában B. Tóth Matild bíró első fokon életfogytiglanira ítélte, majd a „párt” kérésére módosítania kellett kötél általi halálra.
Elmondhatjuk, hogy a kádári rendszer legaljasabb mélysége volt a 24 éves leány életének elvétele.
Márai Sándor – Csurka László: Mennyből az angyal
EAST 56
Tisztelt olvasók!
Amennyiben a videó az Igei útravaló hazafiaknak oldalán nem látható I_D_E kattintva, a youtube.com oldalán nézhetik meg! A videó megtekintése után, az „Ugrás az előző” (vissz-anyíl ← a címsorban) oldalra gomb megnyomásával, léphetnek vissza az oldalunkra.
‡ Van valami nemzeti minimum, ami piros, fehér zöld díszbe öltözteti az országot, fiatalokat és időseket, és ami az állandóan változó világban is örök marad.
Ez a valami nem más, mint a hazánk iránti tiszteletből és összetartozásunkból fakadó közös emlékezet.
A múlt, a jelen és a jövő szétválaszthatatlan szövetsége.
1957. október 23. egy iránytű, amellyel 67 év távlatában is eligazodunk a világban.
Mert olyan dolgokra tanít, amely 67 évvel ezelőtt egy egész nemzedéket képes volt utcára vinni, harcolni, meghalni.
1957. október 23. egy örökké égő heg a magyar nemzet testén, melynek parazsa újra és újra lángra lobbantja szíveinket.
Stadionban, laboratóriumban, oratóriumban.
Egy szép ünnep, amely során több ezer magyar egyetemista, munkásember szerte az országban elindította a nemzetet a szabadság felé vezető úton.
12 gyönyörű napra a világ legnagyobb fegyveres hatalma ellen nyertünk csatát!!!
Bátorsággal, magyar kurázsival, magyar szívvel, nem pedig hadsereggel
TUDJUK, HOGY 56 SZELLEMÉT SEMMI SORTŰZ NEM ÉGETÉ MEG, MERT AZ MAGA A TŰZ
Ft. Csiha Kálmán, az Erdélyi Református Egyházkerület 25 év kényszermunkatáborba hurcolt legendás püspöke – Szeressétek a templomot
Kárpátia zenekar: Neveket akarok hallani
GLORIA VICTIS
56 könycsepp
56 pislákoló gyertya
56 októberi szél
56 fejfa
56 sírhalom
56 névtelen
56 jeltelen
56 disztelen
56 elfelejtett
56 befejezetlen
56 vádírat
56 halálraítélt
56 hóhér
56 kitépett magyar virágszál
56 magyar szent
Ez 1956, AZ IGAZ ÉS ÖRÖK 56
KÖSZÖNET MINDEN JÓ MAGYARNAK, AKIK 2900-en AZ EVANGÉLIUM HŰSÉGÉBEN A LEGDRÁGÁBBAT, ÉLETÜKET ADTÁK A SZABADSÁG STRÁZSÁJÁN, ŐRIZVE ANNAK ÖRÖK VIGYÁZÁSÁT
KÖSZÖNET MINDEN JÓ MAGYARNAK, AKIK 20000-en BÖRTÖNT ÉS HÁTRATÉTELT SZENVEDTEK A KOMMUNIZMUS 40 ÉVE ALATT KÖSZÖNET MINDEN JÓ MAGYARNAK, AKIK 200000-en NYUGATRA MENEKÜLVE, MUNKÁJUKKAL DICSŐSÉGET SZEREZTEK A HAZÁNAK
E Turul-madár szárnyai őrizze a hont
Jó szívvel ajánljuk Kedves Testvéreink figyelmébe az alábbi írásokat
Hitünk közösségében – Boldog idők emléke – Temesvár 1989
A Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes magyarországi és felvidéki turnéja
(Az írást a képre kattintva, új lapfülön olvashatják!)
A román és szerb média tudni véli, miért Rózsa Sándorral „ijesztgették” a magyar szurkolók a szerbeket
(Az írást a képre kattintva, új lapfülön olvashatják!)
Nincs tudomány vallás nélkül
(Az írást a képre kattintva, új lapfülön olvashatják!)
A református papilak lesz Verespatak legnagyobb vendégfogadója
(Az írást a képre kattintva, új lapfülön olvashatják!)
Esti Közelkép 2023-10-20 (Leányom interjújának kezdete a 18. perctől.)
(A videót a képre kattintva, új lapfülön olvashatják!)
Nt. Pótor László lelkipásztor Nyírmeggyes: Imádságos szeretettel
(Az írást a pdf-képekre kattintva, pdf formátumban, új lapfülön olvashatják!)
tiszteletes úr
Debrecen-Józsa, 2023. október 21.
A képek forrásai:
hu.wikipedia.org
facebook.com
index.hu
szirom.hu
lenartviragdekor.hu
erdelyinaplo.ro
kronikaonline.ro
romkat.ro
publicdomainpictures.net