Marosszentimre református temploma 
Magyarigen református templom belseje 
Kemend református temploma
Magyar Testvéreim!
Az Úr 1497. július 8. napján indította meg első indiai expedícióját Vasco da Gama portugál tengerész, aki I. Manuel király megbízásából Afrikát megkerülve próbált meg eljutni a mesés gazdagságot rejtő szubkontinensre.
A tengerészkapitány útja nyolc évtizedes portugál erőfeszítés gyümölcsét hozta meg,és a birodalomépítés új korszakába repítette az ibériai országot. A keresztyénnek mondott, tartott, hazudott államok között addig soha nem látott beteges Mammon-imádat láza tört ki. Versengtek a gyémánt, arany, ezüst, selyem, fűszer, fa és egyéb mezőkért.
Spanyol, portugál, francia, angol, holland, itáliai, német vitorlákat dagasztott a szél. Az arab világ előbb értetlenül, majd gyűlölettel fordult az uj honfoglalók haramiái felé.
Vasco da Gama és sok hasonló sors-társ áldozata nem tudta, hogy gonosz politikai erők mohó kisded játékának olcsó áldozata lesz.
Dél-Afrika legdélibb pontján azt mondták nekik a benszülöttek: „Keservek helye ez a föld!” – „Jóreménység foka ez a hely” – felelte a naiv tengerész.
A mesés kelet kincseiből neki és társainak a malária halálos láza jutott, hogy aztán 14 évvel később Lisszabonban leljen örök nyugalomra.
Bíró Sándor: Búcsúzik a Székelyfiú – Hallgassuk meg a hosszú útra induló, sors-kergette fiú balladáját!
A régi legenda szerint van olyan nép is, mely nem elvenni akar másoktól, hanem adni, mert úgy tanulta gyermekkorában szüleitől és a káté órán, hogy nagyobb boldogság adni, mint kapni. Az indián lejött a hegyek közül, megpillantotta az óceánt, és egy korsó vizet vitt a törzsnek, hogy lássák milyen szép és tiszta, mely az ő partjaikat őrzi és mossa.
Halála előtt nem sokkal megkérdezte egy újságíró Szent II. János Pál lengyel pápát, hogy melyik egyházi tantétel tanítása a legszükségesebb korunkban?
A SZENTLÉLEK TANA – felelte a pápa. Barth Károly híres svájci református theologus korábban ugyanezt válaszolta a kérdésre.
Az embernek két nagy lelki szüksége van. Az egyik a bűnbánat, a másik a jóság. Vagyis lelke mélyén szeretne tiszta és jó lenni.
A Thesszalonikában (Szaloniki) élő gyülekezetnek beszélhetetlen mély és szép görögséggel írja Pál apostol a tanítást, mely magyar fordításában is képes visszaadni a Jó Isten eredeti szándékát:
„EZÉRT AZTÁN MINDENKOR IMÁDKOZUNK ÉRTETEK, HOGY A MI ISTENÜNK TEGYEN TITEKET MÉLTÓVÁ AZ ELHÍVÁSRA, ÉS TÖLTSÖN MEG TITEKET TELJESEN A JÓBAN VALÓ GYÖNYÖRKÖDÉSSEL, ÉS A HIT MINDEN EREJÉVEL, HOGY MEGDICSŐÜLJÖN A MI URUNK JÉZUS KRISZTUS NEVE BENNETEK”
Az újszövetségi kánon legrégibb darabja ez a mű, melynek keletkezése Kr. u. 50/51-re tehető.
Méltó emberként gyönyörködni a jóban, szépen fejezi ki az ember élete célját.
Tízezer éve eleink által lakott Kápát-haza tízezer méter magasból is jól láthatóan rajzolja ki azt a természetes határvonalat, mely máig földrészünk legállandóbb országhatárát is jelezte ezer éven át. Vérzivataros századunk a Milleniumot követő évtizedig tartó fellendüléssel újra európai középhatalommá erősödő Magyarországgal várta a boldog békeidők utolsó éveiben születetteket.
A Szent Korona országába születő gyermekek még nem sejthették, amiről azt mondta erős gúnnyal a zsidó Freud: „A magyarok a sok grófjuk közül a legokosabbat meggyilkolják (gróf Tisza István), a legbutábbat megteszik miniszterelnöknek (Károlyi Mihály)”
József Attila: Aki szegény, az a legszegényebb – Olvassuk el a vers mélységes üzenetét!
Ha az Isten íródiák volna
S éjjel nappal mozogna a tolla,
Úgy se győzné, ő se, följegyezni,
Mennyit kell a szegénynek szenvedni.
Aki szegény, az a legszegényebb,
Fázósságát odadja a télnek,
Melegét meg odadja a nyárnak,
Üres kedvét a puszta határnak.
Köznapokon ott van a dologba,
Várt szombatját száz gond nyomorítja,
S ha vasárnap kedvét megfordítja,
Akkor máris hétfő szomorítja.
Pedig benne laknak a galambok,
Csillagtollú éneklő galambok,
De így végül griffmadarak lesznek,
Hollónépen igaz törvényt tesznek.
(1924. november)
Már nem tudtunk gyönyörködni a jóban és szépben, mert elvette a sors gonosz akarata szemeink gyönyörűségét.
„Köznapokon ott van a dologba,
Várt szombatját száz gond nyomorítja,
S ha vasárnap kedvét megfordítja,
Akkor máris hétfő szomorítja”
Trianon szálláscsinálói után adatott a 24 kegyelmi esztendő, melyben Horthy Miklós Kormányzó úr és Kormánya megkísérelte a lehetetlent. A terület és lakosság vesztés után egy embargóval sújtott ezeréves nemzetet lelki-szellemi-gazdasági téren talpra tudott állítani.
Az 1944-es tavaszi német megszállás, majd az őszi szovjet invázió végleg megpecsételte sorsunkat. Trianon, és az elvesztett két háború után nyakunkba kaptunk egy erőszakos, gátlástalan, moszkovita törpe kisebbséget, mely 1945-1956 között a teljes magyar életet és kultúrát legázolta. Mindszenty József bíboros élete, és a magyarság sorsának ilyen mélységű megalázására nem volt példa a legsötétebb tatár-török időkben sem. Ott ha fizettek sarcot, legalább békén hagyták. Ezek rosszabbak voltak.
Rosenfeld Mátyás országában egyetlen jaj lett a bibliai jajból.
Sárkányok útját nem tudtuk kikerülni.
Áprily Lajos: Így kellett volna – Olvassuk el a verset!
Így kellett volna: meg-megállni,
virágaidat megcsodálni.
Kezed többször kezembe fogni,
mosolygásodra mosolyogni.
Súlytalan szívvel útrakelni,
erdőn madarakat figyelni.
Patakos réteken derülni,
sárkányok útját kikerülni.
A vadméhekkel kóborolni,
s dalolni, mindig csak dalolni…
Jaj, örömet ritkán fogantam,
ágyásaidon átrohantam.
Életednek vihara voltam,
íriszeidet eltiportam.
Játékaidat összetörtem,
dal-csecsemőimet megöltem.
Fekete gondok közt tanyáztam,
feltört kezemmel kútat ástam.
A sárkányokkal viaskodtam,
királylányig sosem jutottam.
Ha roskadoztam, vizet adtál,
szelídségeddel megitattál.
S ha te sem tudtál csendet adni,
a fényességes nagykapun
sötéten fogok átrohanni
Az 1947 – es párizsi diktátum csak megerősítette az eredeti trianoni gyalázatot, sőt még 3 települést Pozsonyhoz csatolt. Mára egy szövetségi rendszerrel vagyunk több latorállammal, azonban a burkolt vagy nyílt elnyomás tovább folytatódik. Felvidék beolvasztási kísérlete, Kárpátalja keserű sorsa, Székelyföld és az erdélyi magyarság megalázása és fenyegetése a mindennapok része. Délvidék magyarírtása fölött békévé oldott mindent az úniós projekt.
Trianon árvasága folytatódik!
Hontalanok Dala – Patyi Károly, Ballai László, Marosi Krisztina – Hallgassuk meg nemzeti tragédiánk örökségét!
A Lélek munkáját látjuk a teremtéstől Betlehemig, a világban és az egyházban. A tisztaság és jóság gyönyörködik a hit minden erejével.
Húsvét után 40. napon látjuk a mennybe emelkedő búcsúzó Jézust, majd ígérete szerint várjuk a megígért és kitöltött Szentlelket az 50. napon.
(A kivonulást követően Izrael szintén az 50. napon kapta a Törvény két kőtábláját.)
Nem lehet más célunk, mint hogy megdícsőüljön a Mi Urunk Jézus Krisztus neve bennünk. Erre készülünk, hogy a kettős tüzes nyelvek lángja áradjon ki, hozzon vígaszt és gyógyulást egy ilyen század után, melyet kimért reánk a sors.
Trianont gyászolni fogjuk, mint mindig. Isten pünkösdjét pedig ünnepelni fogjuk, mint mindig. Mert nyelveket egyező hitre, egybegyűjte sok népeket.
Kárpátia zenekar időszerű dalát hallgassuk meg: Irredenta
tiszteletes úr
Debrecen-Józsa, 2020. május 16.
A képek forrásai:
erdelyinaplo.ro
mek.oszk.hu
hu.wikipedia.org