Kedves Testvérek!
Mai újszövetségi igénk; János 1. levele 2. részének 1-11. versei:
Közösség Isten Fiával. Az igazi keresztyén megtartja annak parancsolatait, szereti felebarátait és kerüli a világ testi kívánságait
1, Én fiacskáim, ezeket azért írom néktek, hogy ne vétkezzetek. És ha valaki vétkezik, van Szószólónk az Atyánál, az igaz Jézus Krisztus.
2, És ő engesztelő áldozat a mi vétkeinkért; de nemcsak a mieinkért, hanem az egész világért is.
3, És arról tudjuk meg, hogy megismertük őt, ha az ő parancsolatait megtartjuk.
4, A ki ezt mondja: Ismerem őt, és az ő parancsolatait nem tartja meg, hazug az, és nincs meg abban az igazság.
5, A ki pedig megtartja az ő beszédét, abban valósággal teljessé lett az Isten szeretete. Erről tudjuk meg, hogy ő benne vagyunk.
6, A ki azt mondja, hogy ő benne marad, annak úgy kell járnia a mint ő járt.
7, Atyámfiai,nem új parancsolatot írok néktek, hanem régi parancsolatot, a mely előttetek volt kezdettől fogva; a régi parancsolat az íge, a melyet hallottatok kezdettől fogva.
8, Viszont új parancsolatot írok néktek, a mi igaz ő benne és ti bennetek; mert a sötétség szűnni kezd, és az igaz világosság már fénylik.
9, A ki azt mondja, hogy a világosságban van, és gyűlöli az ő atyjafiát, az még mindig a sötétségben van.
10, A ki szereti az ő atyjafiát, a világosságban marad, és nincsen benne botránkozásra való.
11, A ki pedig gyűlöli az ő atyjafiát, a sötétségben van, és a sötétségben jár, és nem tudja hová megy, mert a sötétség megvakította az ő szemeit.
Dr. Victor János igemagyarázata:
A szeretet kötelessége
„Ne vétkezzetek!” Krisztus valóban nem olyan szabadságot hozott híveinek, amelyben a szeretetlenség régi életét élhetik ösztöneik és indulataik szerint. A szeretet életét kötelesek élni.
Erre kötelezi őket az engedelmesség. Mert Krisztus parancsoló Úr. Hamis képe van annak Őróla, aki parancsolatai nélkül képzeli el. Nincs köze Hozzá annak, aki nem ismeri fegyelmező erejét. És minden parancsának egy a lényege: a szeretet.
Erre kötelezi híveit a hűség is. Ha lélekben eggyé váltak Ővele és nem akarnak kiszakadni ebből az életközösségből, hozzá kell idomulniuk az Ő természetéhez. Át kell alakulniuk az Ő hasonlatosságára. Ő pedig a szeretetnek megtestesülése volt.
Erre kötelezi őket a hála is. Ő megtörte a természeti emberre ráboruló éjszaka átkát és felragyogtatta a kegyelem új napját. Ennek az ajándéknak rút eltaszítása az, ha valaki úgy él tovább, mintha az éjszaka még most is tartana. „Új parancsolat” immár a szeretet!
Éppen abban áll a Krisztus-hozta szabadság, hogy ha százszor is visszasüllyedünk a régi élet vétkeibe, mindig új reménységgel és új bizakodással állhatunk talpra!
Áldás, békesség: Hegedűs Lóránt
A kép forrása:
hvg.hu