Józsa Éva kérése: Budaházy György levele

Nem elég, hogy egy betegesen elfogult, igazságtalan ítéletet hoztak ellenem. Nem elég, hogy ezzel együtt – egyébként teljesen szükségtelenül – még előzetesbe is betettek. Nem elég, hogy az ezzel kapcsolatos jogorvoslati eljárás közel 2 hónap után csak mostanában került felterjesztésre az Ítélőtáblára. Nem elég, hogy az ítélet után napokkal beadott kegyelmi kérvényem még mindig a minket elítélő bírónál hever, mert a beszerzendő iratok ugyan megérkeztek hozzá, de a mai napig nem történt meg azok felterjesztése az Igazságügyi Minisztériumhoz, így sikerült elérni, hogy a kérelem a leköszönő köztársasági elnök elé már nem is kerülhetett. Nem elég, hogy a nem kis részben velem történtek hatására súlyosan lebetegedő nagymamám azóta meg is halt és a bírói időhúzásnak köszönhetően esélyem sem volt elbúcsúzni tőle.

Continue Reading →

Egy “mai példázat” (2022. május 21.)

Megrendítő levelet hozott egyszer a postás, egy parányi falu lelkészétől.Levele első felében leírta: – halálosan elfáradt, kívül, belül. A rázuhanó anyagi és családi bajok, betegségek szinte agyonlapították. A rengeteg kapálás minden erejét felemésztette. Csak teste-lelke utolsó erőfeszítésével tudott már egy-egy szolgálatra elkészülni.

Continue Reading →

„És íme, én elküldöm nektek, akit Atyám ígért” (Szent Lukács ev. 24:49)

Isten örök szeretetének jövőbe szőtt szép álma volt, hogy csodálatosnak teremtett világának legyenek hűséges jó sáfárai majd az emberek, akik megbecsülik a készen kapott örökséget.
Feladat és felelősség ez a szolgálat, a Megbízó előtt a megbízottaknak egyszer majd számot kell adni, hogy mi történt a térben, az időben, az anyaggal!
‡ Ahány feladat, annyi Árpád
‡ Ahány feladat, annyi Gellért
‡ Ahány feladat, annyi István
‡ Ahány feladat, annyi Kálmán
‡ Ahány feladat, annyi Ferenc
Beszélték is az angyalok egymás között kellő tisztelettel, hogy Isten minden feladatra sok-sok alkalmas személyt talált a különös szép szakrális nyelvet beszélő magyarok között, míg más népek fiai nem tolongtak a munkáért.
‡ Vezérlő Fejedelem
‡ Népeket nevelő Püspök
‡ Szent életű Király
‡ Könyveket szerető tudós
‡ Népe szabadságáért mindent feláldozó szabadságharcos

Continue Reading →

Napi ige és zsoltár (2022. május 19.)

Mi volt Jézus öröme? Az Ő öröme az volt, hogy teljesen átadta és odaszentelte magát az Atyának. Az volt az öröme, hogy véghez vigye, amiért az Atya elküldte. “Abban telik kedvem, Istenem, hogy akaratodat teljesítsem, törvényed szívemben van.” (Zsoltárok könyve 40.9.) Jézus imádkozott azért, hogy örömünk egyre teljesebb legyen, míg nem lesz azonos az övével. Megengedtem-e Jézus Krisztusnak, hogy bevezessen engem az Ő örömébe?

Continue Reading →

Napi ige és dicséret (2022. május 17.)

Ezekben a versekben arra buzdít Urunk, hogy legyünk nemeslelkűek az emberek iránt. Szellemi életedben ne vezessenek természetes vonzódásaid. Minden emberben van rokonszenv és ellenszenv, az egyik embert szívleljük, a másikat nem. De ezeket a rokon- és ellenszenveket nem hagyhatjuk uralkodni szellemi életünkben. “Ha a világosságban járunk, amint Ő maga a világosságban van”, Isten olyan emberekkel is közösségbe hoz, akikkel nem rokonszenvezünk.

Continue Reading →