Egyik legfélelmetesebb, mégis legreménytelibb igeszakasz a Szentírásban amely leírja, hogy mit mondott az angyal Máriának.
„A Szentlélek száll reád, és a Magasságos ereje árnyékoz be téged, ezért a születendőt is Szentnek nevezik majd, az Isten Fiának” (Szt. Lk. 1:35)
Az élet, amely Szűz Mária méhében formálódott nem volt más, mint Krisztus Urunk megtestesülése emberi testben.
A Szentléleknek pünkösd napján történő eljövetele kétségbevonhatatlanul sorsdöntő fordulatot jelzett Istennek az emberiséggel foglalkozó történelmében.
Ez csak egy, a múltban végbement öt eseményből, amelyek mindegyike a keresztény evangélium lényeges eleme.
Az inkarnáció jelezte, hogy Isten szabadító belépése az emberi életbe valóságos emberként történt.
A második esemény az a mód, amely által Isten igaz maradhatott, és mégis megigazította a bűnös embert.
A harmadik a feltámadás, amely demonstrálja, hogy az ember három nagy ellensége halálos ütést kapott.
A negyedik a mennybemenetel, amely tanúsítja, hogy az Atya elfogadta a Fiú engesztelő munkáját.
Az ötödik a pünkösd, mely biztosít minket arról, hogy Isten Lelke eljött, és célba ér üdvözítő munkája a világban, egyházban és az egyén hívő életében.
Amikor egy orvos egy tömegbaleset helyszínére ér, egyáltalán nem számít, hogy éppen a szabadnapját tölti, azonnal szolgálatba helyezi magát és…
Ekkor Ézsaiás próféta elment Ezékiás királyhoz, és megkérdezte tőle: „Mit mondtak ezek az emberek, és honnan jöttek hozzád?”
Ezékiás így felelt: „Messzi földről, Babilóniából jöttek hozzám.”
Ézsaiás így szólt: „Mit láttak a palotádban?”
Ezékiás így felelt: „Mindent láttak, ami csak a palotámban van, semmi sincs a kincstáramban, amit meg ne mutattam volna nekik.”
Akkor így szólt Ézsaiás Ezékiáshoz: „Halld meg a Seregek Urának igéjét. Eljön majd az idő, amikor mindazt elviszik Babiloniába, ami a palotádban van, és amit elődeid gyűjtöttek mindmáig, semmi sem marad meg.
Ezt mondja az Úr!
Utódaid közül is, akik tőled származnak, elvisznek egyeseket, és udvari szolgák lesznek Babilonia királyának a palotájában.”
VII. Gergely pápa és IV. Henrik német-római császár vitája, majd háborúskodása (1075) egyre súlyosabbá fajult.
A pápa az egyházi tisztségek vásárlása bűne miatt több német püspököt megfosztott méltóságától, valamint megtiltotta a világi invesztitúrát. Az akkor világ két legnagyobb ura és hatalma döntőbírónak az apostoli magyar királyt, Szent Lászlót kérték fel.
Vállalta e hálátlan szerepet, és habozás nélkül a pápa oldalára állt, neki adva igazat, bár katonailag IV. Henrik császártól függött.
Később egy apátnak írt levelében fájdalmas őszinteséggel tárta fel lelkét, hogy egy király döntéseinek meghozatalában maradhat-e bűntelen?
Ákos, a magyar szívű népszerű zenész nyilatkozta az alábbi történetről: „Ha eddig nem lettem volna hívő, ettől a történettől biztos azzá váltam volna.”
De mi is az a történet, amely 410 esztendővel később is ilyen mély nyomot hagyott a nemzet lelkében?
Mit kellett ahhoz tudnia és éreznie 21 éves hősünknek?, – hogy az események után 200 évvel később tőle tanult és vett példát gróf Széchenyi István és vele utazó barátja, báró Wesselényi Miklós, akiket összekötött a hazaszeretet, a barátság, a politikai munkásság, a haza felemelkedésének lázas terve.
A korabeli Angliát járva tapasztalták, hogy az ipari forradalom, a vasút, a gőzgépek, a bányászat és a kereskedelem hova emelte a fél világot gyarmatosító Brit Birodalmat.
Szepsi Csombor Márton 1595-ben született Szepsiben. – Késmárkon, Nagybányán, és Göncön végezte tanulmányait,majd bejárta Erdélyt.
Tanító Telkibányán, aztán nagy elhatározásra jut 21 éves korában, hiszen bőkeblű és dús eszű volt Márton, a sas pedig kedveli a magasságot, és kerüli a legyeket.
1) Először is akkor, ha szent testi életet él. Ami azt jelenti, hogy Isten megbecsüli az ember testét. Nem tartja alábbvalónak a többi részhez képest. Ahogyan a virágnak szüksége van vázára, a bornak hordóra, a könyvnek könyvespolcra, a tévé szerkezetének dobozra, ugyanúgy az embernek szüksége van a testére. Ezért Isten védi, becsüli, szükségeit gondviselő szeretetével megelégíti. Jézus szombatnapon is megengedte tanítványainak a kalásztépést, mert a testnek ennie is kell, nem elégedhet meg a legszebb és legigazabb tanítással sem. Isten tehát igenli, akarja az ember testi életét. Csakhogy – s itt a fordulat – nem mindegy, milyen testi életet él az ember! Mert ha a test csak enni, csak inni, csak ölelni akar, sőt ha pusztító szenvedélyek rabjává válik, akkor már felborult az Isten által gondolt terv és harmónia. Az egészséges emberi élet éppen ezért a test megszentelésével kezdődik.