A 2006. év elején sok óriás plakát kéklett szerte az országban azzal a felirattal, hogy „jöjjön el az én országom!” A keresztyének mértékadó imádságának egyik kérését fordította ki a plakát SZDSZ-es kiötlője. Krisztus Urunk úgy tanította ezt az imádságot, hogy a kifordított kérés valójában úgy hangzott, hogy „jöjjön el a te országod”. Istenhez szól az imádság ma is ezen a módon két évezred óta sok nyelven és nem kevesebbet kér, mint azt, hogy Isten az egyszülött Fia által megváltott világot teremtse teljesen újjá. Jöjjön el az Ő királysága, ahol szeretet, béke, bűntelenség, honol, az üdvözültek élik Isten közelében boldog örök életüket. Amíg viszont ez be nem következik, addig is az Isten országának eszméje, gyakorlata terjedjen és az emberek minél többet érezzenek meg már ebben a világban annak a másik világnak a boldogságából. Ezért munkálkodott a Megváltó és halt meg és támasztotta fel
„Ismert tény – magyarázza a rabbi, – hogy az „igazság” héber betűi távol vannak egymástól. Ezzel szemben a „hazugság” betűi egymás után következnek.
Nem véletlen.
Napjainkban a hazugság inkább közel, az igazság viszont távol került az emberektől.
Könnyebb az anyagi világot választani, mert annak javai könnyebben elérhetők.
Ezzel szemben a több fáradságot és elmélyülést igénylő szellemi világ javai távolabb kerülnek az emberektől.
Azért, mert nehezebben elérhetők.
Illés próféta eljövetelekor közel hozza majd a távollévőket, vagyis az igazságot, melynek betűi messze vannak egymástól.
Eltávolítja a hazugságot, melynek betűi szomszédok egymással.
Ekkor ér véget a hazugság világa, és az igazság világa köszönt ránk.”
A Magyar Kultúra Napját 1989. január 22. óta ünnepeljük. Annak emlékére, hogy a 33 éves költő-zseni Isten és hazája iránti szeretetét Himnuszba imádkozta. 1823 január hava különös mélységből nézett le a Földre. Ringatá a dajka Kiskőrösön a 21 napos Petőfi Sándort, Alsósztregován a 2 napos Madách Imrét és arról értekeztek az angyalok, hogy ha Kölcsey Ferenc Himnuszán felnőve alkotni kezdenek, abban az országban jó lesz magyarnak lenni.
‡ A MagyAr Katolikus Lexikon szerint: „A szentpáli időkben a himnusz szó azonos jelentésű volt a zsoltárral és az ódával”
Szent Ágoston is ebben az általános értelemben határozta meg a himnusz fogalmát: „HIMNUSZNAK MONDJÁK AZ ISTEN DICSÉRETÉT ÉNEKBEN”
Cs. Varga István szerint: „A ZSOLTÁROK KÖNYVE A HIMNUSZ MŰFAJÁNAK REPREZENTATÍV GYŰJTEMÉNYE”
Azt tapasztaltam, ahol nem Isten lakik, ott megszűnik az emlékezés, elkopik a nemzet. Azért imádkozunk, hogy emlékezzünk, és ott legyen szívünkben az Isten.
Holló László festőművész (1887. március 6. Kiskunfélegyháza – 1976. augusztus 14. Debrecen) Munkácsy Mihály géniusza és a világhírű nagybányai festőiskola egyik legragyogóbb örökségének méltó hordozójaként 40 nyarat töltött Tiszadadán 1928-1968, ahol Tízesztendős szolgálatunk alatt a régi barátok és modellek elmeséltek olyan titkokat, amelyeket a festmények legdrámaibb színei tudtak csak vissza adni.
A folyó Tisza kettős kanyarulatának szelíd íve, a hozzá vezető Temető út és a parókia kertje életre kelt a magyar világ legszentebb hagyományaival és fájó emlékeivel.
Kedves László! Eredményekben, sikerekben gazdag Boldog Új Évet kívánok! Üdvözlettel: Szegi Emmapolgármester Polgármesteri Hivatal, 4183 Kaba, Szabadság tér 1.