Indira Gandhi miniszterelnöknő két ciklusban 16 évig volt a titokzatos India, a hatalmas szubkontinens ország vezetője. Gyerekkorától küzdött családi indíttatása révén is a brit gyarmatosítók ellen, akik 1858-tól gátlástalanul rabolták, vagy ahogy Indiában mondták, – szipolyozták Indiát, Pakisztánt, Burmát, Bangladesht, Ceylont, Hong-Kongot, Szuezt, Gibraltárt, Brit-Kolumbiát, Palesztinát.
A brit korona és az uralkodó alól „papíron” felszabadultak mintegy 90 év után, de valójában mai napig tart a sarc, csak a módszerek finomultak.
Albrecht Dürer a német reneszánsz legnagyobb festője, a középkori Nürnberg zsenije mikor olvasta a Szentírás egy-egy igéjét, képekben jelentek meg előtte a történések. Az első három evangélium jól ismert története Jézus megkísértése. Szent Urunk elkövetkező pályája az evangélium, maga Isten kegyelmének szolgálata, Isten Országának megjelenítése.
A Lélek indítására a pusztában tartózkodott 40 napot böjtölve és imádkozva, miközben kísértette az ördög. Dürer ezt így jeleníti meg, amikor egy híres metszetének ezt a címet adja:
Madarász Viktor világhírű festőművész egyik legdrámaibb művének címe: Zrinyi és Frangepán.
A festményen ábrázolt jelenet valósága 1671. március 31-én reggel játszódik a Bécsújhelyi börtönben. Zrinyi Péter Zrinyi Ilona édesapja, Frangepán Ferenc pedig édesanyjának testvére, neki nagybátyja. A két sógor az ördög Habsburgtól 30 percet kap, hogy búcsúzzanak el egymástól, intézzék el hivatalos ügyeiket, aztán irány a bitófa.
Utolérhetetlen bölcsességgel és szeretettel tanította egykoron Főtiszteletű Dr. Karasszon Dezső professzor úr az ószövetségi tudományokat. A Jubileumi Kommentár 1967-ben jelent meg az 1567-es Debreceni Alkotmányozó Zsinat 400. évfordulójára. Ebben a hatalmas kötetben azt a megtisztelő feladatot kapta, hogy magyarázza végig az Ószövetség egyik legnagyobb prófétájának, Ézsaiásnak a teljes életművét.
„Hit terén a próféta olyat mondott, ami szemben állt kora gondolkodásával.
Peter Bruegel híres flamand festőtől kérdezte meg egy főúri lakomán az elegáns hölgy, – „Szánom, hogy képein aratókat, krumpliszedőket, szegény kétkezi munkából élő parasztembereket látok, ez bizonyára összefügg a nehéz gyerekkorával?” Válasz: „Igen, küzdelmes életem volt, árván nevelkedtem. Juhokat legeltettem napszámban, de volt közöttük egy szamár is, éppen olyan volt társadalmuk mint ez itt, – mutatott körbe – csak annyiban különbözött, hogy közöttük volt szeretet és szolidaritás…!!!”