„De az Úr így szólt: Mit tettél? Testvéred kiontott vére kiált hozzám a földről” /I. Mózes 4:10/

Amikor az ember az orosz irodalom klasszikusait olvassa, különös, mély érzések kerítik hatalmába. Puskin, Gogol, Dosztojevszkij, Tolsztoj, Szolzsenyicin műveit valami régi, kibeszélhetetlen, szomorú bánat lengi be. A táj, a történelem, a közös orosz sors hordozása ez.

Mintegy varázst oldva, a gonosz szellemeket távol tartva, a XIX. század békességét hordozva és attól búcsúzva, Csajkovszkij megajándékozott bennünket egy letűnt világgal:

Continue Reading →

„Napnyugtakor mindenki hozzá vitte különféle bajokban szenvedő betegét” /Szent Lukács evangéliuma 4:40/

A Baranya-megyei Ormánság legdélibb részén, már közvetlen a magyar-horvát határ közelében a szép és vadregényes Dráva folyó partján fekszik egy régi település: Drávapalkonya. A valaha jobb időket és szebb napokat látó vidék mára a végletes lemaradás, és a teljes kilátástalanság szinonimája lett a közgondolkodásban.
A reformáció reményteljes, de rögös útján Sztárai Mihály (1500-1575) tudós egyházatya vitte jóságos lelkében az evangélium magvait jó magyar népének termő szívébe. 120 gyülekezetet alapított e vidéken, a hatalmas prédikátoregyéniség élete volt ezen túl az oktatás,a tudományok művelése, drámákat írt, zsoltárokat fordított, komponált, lanton és hegedűn játszott. Feljegyezte a krónikás, hogy a legnehezebb helyzetben sem hagyta el humorérzéke, sok-sok embernek tudott lelki erőt adni az elesettség állapotában.

Continue Reading →

„Hamar eljön templomába az Úr, aki után vágyódtok” /Malakiás próféta könyve 3:1/

Ha egy nép az igaz Isten mellé áll, szent nemzet, királyi papság, választott nemzetség lesz belőle a Jézus Krisztus boldog ismeretében.
Mint tették a hun törzsszövetség fejedelmei, Árpád-házi királyaink, a világnak legtöbb szentet adó szentjeink, hitvalló őseink, kik mellé oda tudott állni a nép Isten követésében, félelmében és dicsőítésében.
Boldog Asszony Anyánk, ki a Világ Világosságát vitte a karjaiban a templomba bemutatni, hol a gyertya lobogó lángjainál látjuk az agg Simeont, ki várta az üdvösséget hordozó Üdvözítőt.

Continue Reading →