Szent Ágoston mondotta: „Aki megteremtett téged nélküled, nem fog üdvözíteni téged nélküled”
A Galaták kelta eredetű nép törzsének leszármazottaihoz írta az apostol harcias, szenvedélyes, igazságtól fűtött levelét Kr. u. 55-56-ban.
A Római Birodalom része volt ekkor Ankara, hol már 350 éves múltra tekintett vissza itteni életük, vallásuk, kultúrájuk.
A fiatal keresztény gyülekezetet és népet elnyeléssel és beolvasztással fenyegette a zsidó-prozelita törvényesség kultusza, mely nem válogatott eszközeiben.
Csel, erőszak, tudomány, elvakultság, szenvedély, lejáratás, fenyegetés, üldözés, tönkretétel, hitelrontás ott volt tarsolyukban.
A judaista misszionáriusok végső célja volt, hogy a friss kereszténységet beolvasszák a zsidóságba, bármi áron.
Minden elveszett volna, amiért Jézus Krisztus erre a földre jött: szeretet, áldozat, kereszt, váltság, evangélium.
Meghallgatja az Úr a gyülekezetért való könyörgésünket. Lássátok meg, hogy itt van már ennek az ideje! Szeretjük az imaórákat, a tanítást és a valamennyi gyülekezeti összejövetelt. Szívünk mélyén ragaszkodunk Isten népéhez, és boldogan tudjuk énekelni:
Ez a parancsolat szintén több, mint a házastársi hűtlenség tiltása. Kiterjed a házasságkötés előtti nemi kapcsolatra is.
Ide tartoznak azok a tilosba lépések a nemi élet terén, amelyeket annyira igyekszünk jó fényben feltüntetni.
Ide tartoznak a házasság előtti kalandok, „kísérletezések”, magányos szexuális élményszerzések.
Híressé lett annak a falusi kisfiúnak a szava, aki a hittanórán így felelt a szentek ügyében feltett kérdésre: „Azok a szentek, akiken a napfény átvilágít”. Amikor ezt mondotta elsősorban a falujában épült templom színes ablakaira gondolt, amelyeken apostolok, szentek alakja volt látható. Mindig nagy élmény volt számára, amikor bent volt a templomban és kívülről átragyogott a napfény az ablakokra festett alakokon. Gyermeki átélései nyomán így született meg az idézett meghatározás a „szentekről”.
Ez a parancsolat nem csupán a tettleges emberölést tiltja. Ha szúrós szemekkel vagy éles szavakkal ölni lehetne, akkor bizony sokan gyilkolnának. Jézus kijelentette, hogy a harag vagy a sértő szavak éppolyan súlyos vétségnek számítanak, mint az ölés, János apostol pedig azt írja, hogy „A ki gyűlöli az ő atyjafiát, mind embergyilkos az…” (1 János 3:15.)