Mindig voltak a világon olyan kivételes, öt talentummal megáldott vagy megvert sorsú emberek, akik megkísérelték a lehetetlent.
Amire addig senki nem gondolt, mert heroikus gondokhoz héroszok szükségesek, belőlük pedig kevés terem.
Teremtő géniusz a végtelenből tájékozódik, ahová mindig is tartozott.
Akik meghallják Isten szomorú panaszát, mert egyre többen „cserélik le” a Mammonra
Akik meghallják Isten népének megszűnő hitvallását
Akik meghallják a teremtett világ utolsó sóhaját kimúlása előtt
Akik meghallják a történelem veszteseinek keserves számkivetettségét
Akik meghallják a sietve siratók sírását
A Mester nem magyaráz. Ez a kijelentés nem filozófiai, vagy teológiai magyarázkodásra adatott nekünk. Jézus kijelenti, hogy mi az ismertető jele a keskeny útnak, és mindezt megelőzve mondja a felhívást: „menjetek be a szoros kapun!” Ne tanakodjatok, ne tépelődjetek, ne gondolkodjatok, hanem menjetek be!
Amikor az otthonuk tönkrement, télvíz idején, éjszaka nekieredtek valami fedelet keresni gyönyörű, kis falun termett feleségével és gyermekeivel. A szurok-sötétben benyitottak az első nagy ház kapuján. Az akkori Sion zárda egyik nagy termébe kerültek, ahol ember ember hátán lapult, de valami elképesztő szemét közepette. Pislákoló mécses világánál meglapultak ők is azon a pokoli szemétdombon, a rémülettől megnémult tömegben.
Sokáig féltem attól, hogy nyilvánosan kelljen imádkoznom. Emlékszem, hogy tizenéves koromban annyira féltem ettől, hogy a vasárnapi iskola befejeztével, amikor a tanár engem kért meg az imádkozásra, alig értettem, hogy miről is van szó, annyira izgultam. Hallottam, ahogy mások imádkoztak; úgy, mintha közvetlen telefon vonaluk lenne a mennyországgal, és szívből kívántam, hogy nekem is megadasson ez az ajándék.
Mihelyt Istent meglátta valaki, Isten azonnal keresztülragyog rajta, előbb nem. Igen, mert aki Istent meglátta, az megtisztult.
Szeretném, ha nem az lenne az első gondolatunk, hogy aki most így tiszta, azelőtt piszkos volt. Mondjuk így inkább; azelőtt homályos volt, azelőtt zavaros volt, azelőtt elegyes volt, azelőtt vak volt. No és végül azt is odatehetjük most már, hogy azelőtt piszkos volt.